2016. december 21., szerda

Beteg a család a karácsonyi hajrában

Úgy volt, hogy találkozunk Orsiékkal szombaton, de végül egyikőnknek sem volt kedve kimozdulni. Illetve én pénteken és szombaton (dec 9-10.) egyedül voltam a gyerekekkel, és Maxim akart fociedzésre menni, így mindnyájan elmentünk szombat reggel az edzésre. Délután még minden rendben volt, de másnap estére Robin beteg lett, taknyos, lázas. Még jó, hogy nem találkoztunk Orsiékkal, találgathattuk volna, hogy ki kitől kapta el, ugyanis ők is betegek lettek. Robint végül szerdáig itthon tartottam, hogy ne menjen rá a fülére megint, de keddtől ő már nagyon jó formában volt. Sajnos Emili elkapta, először azt hittem, hogy a foga miatt olyan nyűgös, de aztán belázasodott, csütörtökön elvittem dokihoz. Adott beutalót kinére ha elkezdeni köhögni. Szombatra jobban lett, ekkor ki is bújt a bal felső foga (dec 17.), de látszott, hogy a másik is mindjárt kibújik. Vasárnap már köhögött is, ment a hasa és egyáltalán nem evett, pedig előtte úgy tűnt, végre elkezd enni és nem csak kóstolgat - bármit adtam,  két-három kiskanálnál nem kért többet. Kedden végül elvittem kinére, kitisztították az orrát, megnyomkodták, szerencsére nem tűnt vészesnek, vagy hogy le lenne rakódva neki a váladék. Viszont kevesebbet is szopizott, és nem is szívott rendesen, gondolom, a foga és a nátha miatt. A héten még még vinni kell, remélhetőleg karácsonykor már nem. És ma ki is bújt felül a másik foga.


Maxim is taknyos lett, és elég nehezen múlik neki is. Norbi egy-két nap alatt túl volt rajta, aztán én a rá következő vasárnapra kidőltem: rázott a hideg, izomfájdalmam volt, és nem tudtam eldönteni, hogy a mellem gyuladt be vagy a vírus miatt vagyok ennyire rosszul. Persze az járt a fejemben, hogy így nem érem utol magam... pont most, mikor annyi mindent szerettem volna a karácsonyi szünet előtt befejezni, és még esetleg kicsit előre készülni a karácsonyra. Az megnyugtatott, hogy a fagyasztóban elég sok mindent betáraztam hála Mamának.

2016. december 15., csütörtök

Emili 7 hónapos

Kedden volt Emili 7 hónapos. Nagyon kapaszkodik, látszik, hogy állni akar.
Képes a konyhából a fiúk szobájába mászni, és most már nem is fárad el. Megint volt néhány jobb éjszakánk, ami annyit jelent, hogy az ágyában aludt 3-4 órát, majd megint aludt 3 órát, és utána másfél-2 órát még kétszer. A legjobb éjszaka 7 órát aludt egyben, evett hajnalban majd aludt még 3 órát. Hogy most ez véletlenül jött így ki, mert épp szünetelt a fogzása, vagy a mikrokinének volt köszönhető, nem tudom. Elvittem őt is, és akkor este 3 éjszakán át aludt ilyen jól. Sajnos ez most elmúlt, egyrészt tegnapra betaknyosodott, gondolom a fiúktól meg tőlem csak elkapott valamit, másrészt meg még mindig nem bújt ki a felső két metszőfoga, pedig már látszik az egyiknél napok óta, hol fog áttörni, de közben a másik ma reggelre teljesen lejött az ínye szélére, szóval egyszerre jön neki a kettő, és gondolom, nagyon fájhat, mert a sziruppal sem aludt két óránál többet egyben éjszaka. Tegnap lázas is volt egy kicsit, de 38,1-nél megállt. Viszont produkált két irtó büdi kakát is, amit a fogának tudok be. Ráadásul nem nagyon lehet letenni, alig van el pár percet, nem is tudom, hogy volt-e már ilyen rossz állapotban. Ennek ellenére tegnap nagyon jól evett, párolt almát tönkölybúzával, uzsonnára meg csak natúran adtam neki a párolt almát, jó volt nézni, ahogy falta. Szopizik is, most éjszaka gyakorlatilag minden ébredésnél.
A szirupot viszont nem akarja megenni, ma veszünk kúpot neki.

Robin vasárnap estére belázasodott, és bár már hétfőn is egész jól volt, ma ment újból oviba. Tegnap végül ebéd után elaludt, hiába tiltakozik, fáradt, remélem, nem szed össze két nap alatt semmit, a náthája is javul. 

Közben kedden kicserélték a padlásablakokat, hihetetlen, de Emili a nagy zajban két és fél órát aludt délelőtt.

Továbbra is imád a fiúk közelében lenni, minden érdekli amit csinálnak. Őket ez persze sokszor zavarja, nem hagyhatnak szét mindent a földön, nem kártyázhatnak, pokémonozhatnak bárhol...

 

2016. december 10., szombat

Mikulás

Maxim és Robin nagyon várta a Mikulást. A múlt héten az egyik délután a busztól haza sétálva nagy éneklésbe kezdtek, sőt, Robin ezt kérdezte tőlem:
- Anya tudod mitől piros az ég?
- Mitől?
- Hát a télapó süti a boxemberkéket.

Ez a boxemberke itt Mikulás előtt néhány héttel kapható egészen december 6-ig, emberke formájú kalács, Maxim imádja. Az oviban Robinék még sütöttek is egyet. Kérdeztem, hogy csinálják, Robin mondta, elmutogatta, és azt mondta, hogy a végén késsel vágta ki mindenki a sajátját, persze az óvónéni segített. Én erre megkérdeztem, hogy a zokniját nem vágta-e ki. Két hete ugyanis a kis barátnőjével, Nestával, képek helyett a saját zoknijukat vagdosták ki. Robin mondta, hogy ezt biztos nem látta a Télapó, mert akkor sütötte a kalácsemberkéket.

A mikulás azt hozta nekik, amit kértek: Maximnak Pokémon-kártyát, Robinnak Dinotrucks-Kaméleont, de kaptak társast, édességet, szóval biztos nagyon jók voltak.
Olyannyira, hogy még egy kis hó is esett. Épp annyi, hogy tudjanak egy picit havazni, és hogy Emili is megfogdossa élete első havát.

Mamáék ezen a héten voltak nálunk, így az ő mikulásuk a mi cipőnkbe is csempészett egy-egy csomagot, és mivel ez a nap itt szünet, a gyerekek örültek, hogy egész nap játszhatnak tatával és mamával. Amíg ők iskolában voltak, addig Tata Norbival elkezdte a padlás gipszkartonozását, egész pontosan gipszrost-lapokat tettek fel, egy részével végeztek is. Mama jókat főzött nekünk, én meg el tudtam menni oszteopatához meg bevásárolni.

Emili egyébként az első este nagyon barátságos volt Tatával, aztán másnap már nem akart vele kettesben maradni, de túl volt rajta hamar, hiába a fiúktól gyorsan tanulja a dolgokat. Sokkal kevésbé félős mint Maxim volt.

Képek a hétről itt