Faültetés

Még az ősz folyamán kaptunk egy levelet az önkormányzattól, hogy a 2012-ben született gyerekeknek ültethetnek a szülők fát, csak vissza kell küldeni a jelentkezési lapot. Úgy gondoltuk, hogy ha más nem, majd Norbi elmegy Maximmal, mivel november 9. 15 órára hirdetették meg a faültetést. Robin persze még aludt, így tényleg csak a fél család ment el. Azt hittük, névre szóló fát ültetnek a jelentkezők, de mint kiderült, aki később ért oda, annak fa sem jutott. Most szerveztek először ilyet, és nem csak a mi körzetünkben, de azért kicsit többet vártunk. Sebaj, a fiúknak jutott fa, elültették, találkoztak magyarokkal is, aztán kicsit sárosan haza jöttek.

Robin hóbortjai

Visszagondolva, Maximnak is rengeteg szeszélye volt és van. Robin sem marad le ebben. Nemrég választott magának az Ikeában egy cicát, két hétig a macska szent volt, még éjszaka is kereste ha felébredt. Továbbra is azzal alszik el, néha bevitte a bölcsibe is, de már nem hozza mindenhova magával. Eddig nem kért semmit az elalváshoz, néha nem akarta elengedni az autóját vagy a traktort, de most van egy állatkája, aminek mondja is a nevét: cica. Újdonság, hogy esténként ő is leül könyvet olvasni. Néha tényleg figyel is, néha csak előveszi és próbálja visszatenni a polcra a könyveket és néha csak azt akarja nézni amit Maxim választott, de úgy hogy csak ő üljön az ölemben, és Maxim még a könyvhöz se érjen. Persze két percnél nem ül tovább egy helyben, szóval még nagyon az elején tartunk, de már legalább érdeklődik irántuk. Ha Maxim ül a kanapén, megkeresi a távirányítóját és ő is felmászik a kanapéra. Lekopogom, talán lecsengett ez a szokása, de szinte minden reggel hozott valamit a bölcsibe, vagyis hozta a kocsiba, aztán cipeltük az oviba, amíg bekísértük Maximot, majd el nem engedte volna a bölcsiig. Így sikerült elhagynunk egy autót, de ez elég jó arány ahhoz képest, amennyiszer be is vitt dolgokat a terembe, mert ha el akartam venni, elkezdett üvölteni. 

Imádta a baseball-sapkát, és ahogy jött a hűvösebb idő, nem akart másfajtát felvenni. Aztán nagy nehezen elfogadta, hogy melegebb sapka kell, amit meg is tanult egyedül felvenni. Sálat is hajlandó volt tenni, aztán egyszer csak nem akart sálat venni. Egy hét alatt ezen is túljutottunk, de most már annyira hideg van, hogy az őszi sapka nem védi úgy mint egy csősapka, amit Maxim hord. Ráadásul a hideg szeles idő, ahogy tavaly is, nagyon kiszárítja az arcát, már a bölcsibe is vittem be krémet, hogy ha kimennek, kenjék be vele. Próbáltam egyik este, hogy 4 téli sapka közül válasszon, hátha játszunk majd vele, Norbi feltette őket a fejére, de még csak rá sem akart nézni a kollekcióra. De tegnap csoda történt. Vettem néhány kesztyűt, sapkát; amit Robinnak szántam téli sapkát, az a Maximé lett, mert tetszett is neki és rá volt jó, a csősapkát, ami konkrétan a 6. és csak úgy megvettem, hogy hátha a színe tetszik valamelyiknek vagy a mérete jó lesz, kimostam és várta, hogy elrakjam. Este Robin meglátta a ruháknál, felvettük, tetszett neki és ma reggel azt húztuk a fejére. 

A harisnyát szereti, szívesen van abban, de ha harisnyát vesz, nem akar nadrágot venni. Ez reggel igen idegesítő tud lenni, amikor nincs időnk ilyesmire, vagy netalán egy újabb orrszívásra, mert ő percekig üvölt, hogy nadrágot adtam rá. Néha segít, hogy együtt választjuk ki a nadrágot, és a felsőt is természetesen, mert már az sem mindegy neki. Még csak most múlt 20 hónapos és fiú. Szóval most már ő választ nadrágot és felsőt. Mi lenne ha lányunk lenne? Szerencse hogy a harisnyát elfogadja, mert előtte a zoknival küzdöttünk. Csak Maxim zoknijait akarta felvenni, egy hét után már talán választott a sajátjaiból is. De még mindig szívesen veszi fel harisnyára vagy pizsamára Maxim nagyobb, tappancsos zoknijait. 

Mikor Nagyiék jöttek, akkor tetőzött az előke-őrülete. Egész pontosan, engem őrjített meg, hogy nem akart előkét venni. Néha felvette a kabátelőkét, néha hajlandó volt egy régi pólót felvenni, néha semmit nem volt hajlandó, akkor sem ha nem evett tovább és csak sírt. Most egész jó a helyzet, ha ugyanolyan az előke mint Maximé, akkor felveszi, sőt volt, hogy ő hozta, hogy adjuk rá, jelezve ezzel hogy üljünk az asztalhoz enni. Már nagyon ügyesen eszik, a levest is, egyre többször hajol a tányér fölé, de azért egy-egy rizs vagy tészta után az asztal körül fel kell mosnom.

A legkeményebb dió a télicipő-mizéria. Hosszú lesz, eltart egy darabig nála. Maxim az első téli cipőjét egy hónapig sem hordta, mert kinőtte. Úgy gondoltam, hogy jó lesz most Robinnak, pont stimmel a mérete. Robinnak azonban szélesebb a lába, és keskenynek tűnt a cipő, de az elején lelkesen felvette. Hiába enyhült meg az idő, volt egy-két melegebb nap, mikor 10 fokban abban ment. Később viszont mikor már tényleg nagyon hideg lett a sportcipő, nem volt hajlandó téli cipőt venni. Elraktam a sportcipőket, hogy ne is lássa őket, erre egyik reggel előhalászta Maxim szandálját és mindenáron azt akarta felvenni. Ilyenkor leül a földre, és próbálja a lábát beledugni a szandálba, nadrágba, pólóba, bugyiba, trikóba, mikor mi akad a kezébe. Oké, gondoltuk, vegyünk neki egy sajátot, ami szélesebb, hátha az a baja, hogy kényelmetlen a csizmája. Direkt együtt vettük meg a boltban a bundás cipőt, fel is tudtam rá adni, persze ő ott is egy piros sportcipőt hozott oda nekem állandóan, míg nem szóltam Maximnak, hogy most már tegye el ezt a cipőt, nem neki nézünk lábbelit hanem Robinnak. Másnap reggel nem volt hajlandó felvenni az új téli cipőt. A bölcsiben pedig a bélelt gumicsizmáját veszi fel, már kétszer abban jött haza. 

Maximnál a bölcsi is megoldást jelentett, amit mi nem tudtunk ráadni, azt a bölcsődében szó nélkül felvette (leszámítva egy nyári sapkát, de akkor már 3 éves volt). Nos, Robin ott sem hajlandó felvenni a csősapkát, vagy éppen a télicipőt. Egyik délelőtt az hatott rá, ami itthon is, mondták neki, hogy akkor mehet zokniban sétálni. Egy darabig nézett, majd feladták rá a csizmát. 

Norbi szerint úgy beszél mint a Grúban a minyonok. Csak mondja, mondja, de mi nem sokat értünk belőle. Próbál már sok szót mondani, de még mindig sok szónak csak egy részét mondja ki. 

áppa=lámpa, cápa 

asik=esik 

kísz=kész 

ezt isz, azt isz=ezt is, azt is 

acha=arra
kakka, kapka=sapka
néé=nézd
kukka=kuka
kupa=kupak
lila=villa

Az autó még mindig atta, a traktor kakki, viszont a busz az busz. Még mindig úgy kér, hogy naa vagy nah, valószínű, a bölcsiből származik, luxemburgiul ugyanis a "nach" azt jelenti, hogy "még" (vagyis kérek még - "wëlls du nach?" kérdésre válaszolva).
Nagyon bújós, ülünk az asztalnál, megfog és odahúz magához; felveszem és puszilgatnom kell, imádja ha szeretgetjük. Maxim is sokat bújik hozzám, de a puszit utálja. Néha adhatok neki, ha kérem, ő viszont mindig ad nekem. 
Robin továbbra is hajimádó. Mondja is, hogy aja anya (=anya haja). Rengeteget tekergeti a haját, vagy éppen az enyémet, még mindig sokszor rá kell szólni, hogy ne húzza a hajamat, főleg elalvásnál.
Most már szól, ha kakál vagy kakált, igaz, hogy ha nem figyelünk oda, vagy nem halljuk meg, akkor  nem mindig jön utánunk, hogy zavarja a pelenka tartalma. Azt is mondogotja, hogy piszi, és már nagyon sokszor ráült a vécére, Maximot látva. Kétszer pisilt is bele. Elő is fogjuk venni a bilit.

Robin elkapta Maximtól a náthát, de szerencsére jó formában volt, és végül orvoshoz sem vittem el, mert a bogyók, szirup mellett semmit nem adtam neki, most először próbálkoztunk ventolin nélkül, és szépen elmúlt az orrfolyása, köhögése. Az orrát továbbra is minimum reggel és este tisztítani kell, de a tavalyi időszakhoz képest most lényegesen jobban bírja. Viszont egy ideje megint nagyon rosszul alszik, többször kapott fájdalomcsillapítót éjszaka, de sajnos nem adhatok neki mindig, szóval nem alszom túl jól lassan három hete én sem. Viszont Maxim igen. Szerencsére túljutott azon, hogy lemásszon hozzánk a matracra, pedig biztos, hogy néha ő is hallja Robint éjszaka, csak fordul egyet, és már alszik is tovább.

Dínómánia

Maxim rendületlenül imádja a dínókat. Egyszer azt mondta, hogy már nem tetszik a neve, miért nem Dinoszaurusznak hívják. Mikor mondtam, hogy nincs ilyen név, akkor közölte, Kalóz lesz. A Krokodilnál már feladtam, ez a téma azóta nem került elő. Viszont sokáig nyüstölt két dinoszauruszokról és korszakokról szóló könyvvel, amik németül vannak meg, most ezekkel leállt, de a dínós játékaival nem. Ez jobb esetben konkrétan a meglévő dínókat jelenti, azokkal játszik, esetleg Robinnal kergetőznek, a többi esetben vagy ő a dínó és engem – esetleg az általam megszemélyesített bábukat – üldöz, vagy nekem kell lennem a mérges dínónak és őt illetve őket üldözöm. Ha Robin nem alszik, akkor időnként ő is bekapcsolódik a játékba, már jól tudja utánozni Maxim dínómorgását. Ezt csak tetézi, hogy Norbi talált egy dinoszauruszokról szóló sorozatot gyerekeknek, mese formájában mutat be nagyon sok dínófajtát, néha egy kis tanmesével megspékelve. Aranyos a sorozat, de ez a 3. hét hogy minden nap legalább 2 részt megnéz. Már azt is mondta, hogy ő tudós szeretne lenni, paleontológus, és hogy majd apa is tanul vele, hogy ő is az legyen. Ha pedig apa már nem lesz az, akkor majd leszek én paleontológus.

Fiúszoba

Október közepére nagyjából összerakta Norbi a fiúk szekrényeit, átrendeztük a szobát, és átvittük Robin ágyát a Maxim szobájába. Mivel hol jól alszik Robin, hol rosszul, nem akartunk még tovább várni, nehogy aztán egyikőjük se akarjon a másikkal együtt lenni. Maximnak már hetekkel előtte "adagoltuk" a projektet, végül nem volt kifogása az összeköltözéshez. Az első két hétben azonban ha felébredt és én már Robin ébredése miatt a szobában aludtam a matracon, akkor ő is oda akart jönni. Az első alkalommal csak reggel vettem észre, hogy egy Maxim "nőtt" közém és Robin közé, de aztán már kevésbé volt vicces, hogy hol az egyik, hol a másik gyereket igazgattam alvás helyett. Aztán nagy nehezen beleegyezett, hogy lejön a matracra hozzánk, de lábbal fekszik Robinhoz, a matrac másik végére. Most novemberben már ritkán kel fel éjszaka, Robin viszont rémesen alszik. Természetesen azon a két éjszakán szuperül aludt, amit Maxim végig köhögött, de ami igazán fontos, hogy egy-két alkalmat leszámítva nem ébresztették fel egymást éjszaka. Reggel viszont annál könnyebben. Robinnak ebben a hónapban már többször kellett adnunk fájdalomcsillapítót éjszaka, mert nemhogy többször felébredt, de többször vagy éppen sokáig sírt. Ezzel az utolsó négy foggal is jól megszenved. Visszatérve a szobára, nagyon szeretjük a gyerekek ágyait, most első lépésben a rácsos ágy három középső rácsát vettük ki Robinnak, így ki-be tud mászni, néha bunkerként is szolgál az ágya. Később majd levesszük az egyik oldalát, és végül majd rendes ágy lesz belőle. Nem csak a közös szoba az újdonság, hanem hogy Maxim pelenka nélkül alszik. Október 2. hetétől mindig száraz maradt a pelenkája, néhány nap után már nagyon oda figyeltem, hogy közvetlenül alvás előtt még elmenjen pisilni, így két hét szárazon maradt pelenka után, az őszi szünet kezdetekor elhagytuk az éjszakai pelenkát. Eddig kétszer történt baleset, de én az elsőt a kimerültségnek tudom be, a másodikat a betegségnek. Szerencsére ez sem tántorította el Maximot, a bölcsiben egy-egy délutáni bepisilés után ő maga kérte vissza a pelenkát az alváshoz. Néha előfordul, hogy fürdés után kivesz egy pelenkát a zacskóból, aztán jót nevetünk, hogy neki már nem kell, "majd a Robiné lesz, ha akkora lesz mint én".

Őszi szünet Nagyiékkal

Ahogy már említettem, itt az óvóda - amit iskolának hívnak – az iskolai rendszerben működik, tanítási szünetekkel. Elég sok szünet van, az első hét az őszi szünet a november 1-i héten. Anyukámék jöttek ki vigyázni a gyerekekre, mert ha Maxim otthon marad, akkor ugye Robin miért menne bölcsibe? Így a két csemetével nem unatkoztak a nagyszülők. A hideg, de száraz időben legalább kétszer mentek sétálni, részben a szomszéd utcában lakó magyar család kiscicáit megetetni. Hihetetlen, hogy Robinnak mennyire nincs szüksége időre, hogy megszokja a nagyszüleit, a délutáni alvásból felkelve meglátta Popit, és ment hozzá játszani, mikor érkeztek. Robin szinte mindig Popival játszott, volt, hogy délután vele aludt el, persze a nagypapa is szundikált egyet. Maxim keveset aludt, és nem igazán jól, többször felébredt éjszakánként, szerintem részben túlpörgött napközben, részben így dolgozta fel a sok impulzust. Kicsit köhécselt, de úgy tűnt pénteken, hogy javul, és szépen múlik a köhögés, erre szombat reggelre belázasodott, de délelőttre magától lement neki. Viszont jött a száraz köhögés, két végig köhögött éjszakával, naná, hogy Robin ekkor aludt jól, és vasárnap estére megint belázasodott Maxim, 39 fölé ment a láza, ekkor már adtam neki lázcsillapítót, viszont a köhögése hurutosabb lett. Hétfőn délelőtt irány az orvos, szerencsére nem hörghurut, így én most már megnyugodtam, hogy ezt kinövi Maxim, viszont egyértelműen hurutos köhögés, piros torokkal és mandulával. Ezért tesztet is csinált a doktornéni, ami igazolta a vírust, és kizárta a baktériumot. Viszont pihenést javasolt, és azokat a bogyókat és szirupot amit elkezdtem neki adni. Szerdáig otthon maradtam Maximmal, mert Anyáék pénteken utaztak vissza Békéscsabára, és persze pont utána lett Maxim beteg, ez már csak "Murphy". Robin ment bölcsibe, ő egy energiabomba volt a szünet alatt, meg is állapítottuk Norbival vasárnap, hogy jót fog neki tenni a bölcsi, kicsit leköti az energiáit, vagyis lefárasztja :)