8 hónaposan gyereknapon

Sikerült leküzdeni az első náthát. Több mint egy hétig tartott, Maxim már annyira utálja az orrszívó porszívót, pedig előtte elég hősiesen tűrte. Voltunk orvosnál is, biztos, ami biztos, de tényleg semmi komoly, csak a babáknál 2-3 hétig is elhúzódhat egy kis nátha. Megmérte a doktornő, 8,26 kg volt (előtte két napig nem evett valami sokat). Szerintünk azóta hízott, mert már nagyon nehéz - vagy csak mi gyengültünk le?
Talán végre kibújt az a fránya 6. fog, eléggé szenved tőle, rágja egyfolytában a kezét, és nem alszik túl jól. Nem tudom, hogy a fogzás miatt, de az evéshez is nagy türelem kell. Valahogy az első falatot nem akarja elfogadni, aztán ha valahogy sikerült megkóstoltani vele, onnantól kezdve eszik. Igaz, közben magyaráz, dobol, forgolódik - minden jobban érdekli, néha meg csak nyitja a száját, alig győzzük neki adni. Gyümölcsök előnyben.
Elég változékony idő lett hétvégére, vasárnap többször esett is, de Maximnak kell a változatos program, nekünk pedig pakolászni kellett a garázsban. Kaptunk egy holdkompot, és bár tudom, nem ajánlják, de szerintem ha csak néha tesszük bele a babát és rövid időre, akkor nem árt. Szóval gyereknap alkalmából beleültettük Maximot. Nagyon tetszik neki, úgy löki magát, ahogy áll is: rugózva. Persze csak addig halad, amíg nem talál valami érdekeset, onnan kezdve, azt vizsgálgatja. Norbi motorja nagyon izgatja.
Továbbra is gurulva közlekedik, de nagyon gyorsan halad így is, meg belekapaszkodik hasalva, amibe csak tud. Pakolja a dobozokat, a cipőket, mindent, amit elér. Néhány fotó a kis garázdáról.
Lepakolt az alsó polcról.

Gondolom, minden baba szeret birkózni a nála nagyobb tárgyakkal. Maxim pici kora óta nagyon bírja az ilyesmit. Az apja képzi rendesen.
Itt az öko-táskával birkózik.

Kivette a kisebb vödröt a nagyobból, és kiborította belőle az almákat.

Érdekes, hogy mindent megrág, de a kajával óvatos. Másnap egyébként újra kiborította a vödröt és csak vizsgálgatta az almákat is.

A la bourre

J'ai l'impression que je suis tout le temps à la bourre, pourtant je ne travaille pas encore. En faite, si, je suis avec Maxim et cela est une belle occupation. Ou bien je fais le ménage ou je cuisine pendant que Norbert s'occupe de Maxim.
Nous avons le cours de bébé nageurs le lundi (voir les vidéos sur le dixième cours).

Nous avons un autre cours de gym pour bébés le mercredi. C'est rigolo, Maxim y s'amuse bien. Ça s'appelle The Little Gym. Nous chantons, les activités sont accompagnées de musique, les exercices stimulent le développement du corps et des organes sensoriels. Nous rencontrons des autres bébés et leurs mamans. Maxim n'est pas timide, il fait connaissance avec les autres (voir les vidéos).

Il bouge tout le temps, il se déplace en tournant. Il est partout dans le living, on ne peut pas laisser seul car il s'intéresse à tout: aux plantes, aux fauteuils, aux cables, à l'aspirateur etc.

Ici, il jout par terre avec une canette de maïs qu'il a sortie de l'éco-sac.

Il a aussi découvert que trois grilles de son lit étaient différentes aux autres - ce sont les trois qui peuvent être enlevées quand il sera plus grand.
Et en fin, il mange. Nous avons dû faire une pause car il ne voulait plus prendre la cuillère, il voulait pas ouvrir sa bouche. Il mange maintenant mais il préfère le banane. Donc je mets du banane dans son repas pour qu'il mange des fruits et des légumes. Il boit de l'eau d'un gobelet, mais il faut encore tenir son tasse.
On attend son sixième dent, il est presque sorti, cela le gêne beaucoup.
Il sais déjà que son tapis de jeux a une boîte à musique et qu'il peut l'allumer. Il aime écouter Mozart pendant qu'il batte des mains et des pieds. Les voisins peuvent croire qu'il marche déjà, il fait autant de bruit.
Depuis une bonne semaine il est enrhumé, c'est que son nez qui le gêne. Je me suis inquiétée un peu et nous sommes allés chez le pédiatre vendredi dernier. Rien de grave, le rhume des bébés peut durer deux-trois semaines, il n'y a rien à faire que nettoyer son nez. Il le déteste vraiment. Bon, c'est difficile, la vie des bébés.

Várjuk a nyarat

Norbi ma vett Maximnak egy napszemüveget. Kb. fél percig bírja, aztán profi módon leszedi magáról. Már nagyon várjuk a jóidőt, és hogy mindannyian napszemüvegben sétáljunk minden nap.

Annál is inkább, mert Maxim 3 napja náthás. Vasárnap óránként pórszívóztuk az orrát, na, annak nagyon örült. Szerencsére más tünete nincs, ugyanolyan aktív, és ugyanúgy eszik is. Most is itt óbégat mögöttem, és ha jól hallom, küzd az apjával. De azért a hétfői úszást kihagytuk.

Mi lesz ma az ebéd?

Maximnak mindegy, ha banán is van benne. Egy hét szünet után újra kezdtük a hozzátáplálást, almapürével. Nem öklendezett, inkább kóstolgatta. Próbáltam nyersen, reszelve is adni neki, na abból egy borsónyit evett meg. Sütöttem is neki, anyatejjel összekevertem, de inkább csak ízlelgette. Aztán jött a banán. Úgy nyalogatta a szűrőt, amikor először kóstolta, utána már a szűrő sem kellett, eszegette. Az anyatejes változat itt sem jött be.
Lehet, hogy az is segített az evésen, hogy látta Milán babát uzsonnázni, aki nagyon szépen falta a gyümölcspürés joghurtját. Aztán próbáltuk a banános almát, újra magában az almapürét, de csak néhány kanalat fogadott el. A körtés banánt is megette, de amikor már fele-fele arányban adtam, nehezebben csúszott. Édesköményt is megette, banánnal persze. Megpróbáltuk banán nélkül krumplival, öklendezett is tőle. Gyors belekevertem a banánt, nagyon szépen megette az adagját. Most olyan 1 dl-nyit eszik, sorra kóstolja a zöldségeket, krumplival és banánnal. Tegnap a répa következett.
Este, hogy jobban tele legyen a pocija, kap még egy kis banánt, már vízzel sem kell hígítanom, egy felet simán megeszik, akkor is ha szopizott előtte. És ezután még persze duplán kéri az esti szopit. De végre átlépte a 8 kilót.
Tettünk fel újabb videókat. A legújabb a rugózás. Állva, ülve, fekve a popsiját emelgetve rugózik a lábával. És le sem akar ülni. Még ülni sem tud egyedül, de ő már állni akar :) A legjobb, ha ezt az etetőszékben csinálja, miközben eszünk vagy épp iszik. Próbálgatjuk a pohárból ivást, egész jól megy, persze fogjuk vele együtt a poharat. Ja, és persze dobol; a kezével, akár van benne valami, akár nem, a lábával úgyszintén. Nem is értjük, hogy nem fáj neki, mikor hasal, úgy veri a lábujját a parkettába, alattunk azt hihetik, hogy már megy, annyira dübög.
Szóval nincs változás, egy állandóan nyüzsgő, nyughatatlan babánk van.

Itt Izáék esküvői fogadásán Franciaországban voltunk

Cocktail au château d'Aulnois-sur-seille

Nos amis, Iza et Nico se sont mariés le 17 avril en Hongrie. Ils ont aussi organisé une réception dans un village près de Nancy. Nous sommes arrivés vers 18 heures au cocktail. Il y avait déjà beaucoup de monde. Nous avons eu de la chance car il n'a pas plus. Tout était préparé dans le jardin du château qui est une école en fait. Nous avons raté le guide á la fin car Maxim était trop fatigué.
Au début il lui fallait un peu de temps de s'habituer au gens mais après tout était en ordre. Il regardait les gens, les petits canapés, les verres, les décorations, donc tout autour de lui. Et il rigolait bien. (Mais il n'a pas voulu rester dans la poussette bien sûr.)

Le cocktail était très sympa, nous avons rencontrés des hongrois que nous n'avons pas vus depuis long temps.
Iza, Nico, FELICITATION!

"Egy kicsi mozgás mindenkinek kell!"

Ide járunk Maximmal tornázni: The Little Gym.
Jópofa, minden érzékszervre hat, éneklünk, tapsolunk, van zene is, egy kis mozgás, tornagyakorlatok. Múlt héten Norbi elkísért, készített pár képet és videókat is. Néhányat fel is tettünk.
Azt szeretem benne, hogy más babákat is lát Maxim, remélem, segít majd egy kicsit a bölcsibe szoktatásban. Nyáron is lehet járni, nem szeretnénk kihagyni.

Szabadfoglalkozás - Maxim ismerkedik, itt épp egy nagy zsámollyal

"Ez a kis torna ugye jól esett." Buborékokkal zárunk, minden gyereket ámulatbe ejt.

Grillparti Orsiéknál

Szép napos áprilisunk volt, még itt Luxemburgban is. A hónap utolsó vasárnapján Orsiékhoz mentünk grillezni. Orsiék kisfia, Milán már 10 hónapos, ő is egy örökmozgó, ő már régóta mászik, a fűben nagyon jól elszórakozott. Lilla, Andiék kislánya is mindjárt 10 hónapos, ő nagyon szépen eljátszogatott a leterített pléden. Mondta is Csaba, hogy nekik olyan nyugodt baba kell mint Lilla.
Maxim is jól elvolt, persze állandóan változtatni kellett a helyszínt, pokrócon feküdt, majd sétáltunk a kertben, ült egy kicsit a babakocsiban amíg ettünk, majd megint a pokrócon ültünk vele és így tovább. Amikor letettük Lilla és Milán mellé, elkezdett sírni. Úgy tűnt, nem bírja a konkurenciát. De aztán hétfőn a babaúszáson már semmi baja nem volt a többi baba közelében, sőt a babatornán a mellette fekvő két kislányt tapogatta, el is űzte őket onnan.
A késői grillebéd nagyon finom volt, a házi desszertek sem hiányoztak. Maxim egy grillezett cukkini karikát szopogatott, de nem hiányzott belőle egy miniatűr darab sem, amikor megunta. Bezzeg ha papír lett volna...
Olyan jól éreztük magunkat, hogy szinte ránk sötétedett.
Orsi, Norbi és Milán, köszönjük a kellemes délutánt!