Robin másfél éves

Most éppen jól alszik. És többnyire jól megvannak Maximmal. Minden hülyeségben. Néha teljesen elfoglalja magát valamivel, elmolyolgat, de a hosszú csönd mindig gyanús. Szívesen rajzol, imádja a filctollat. Amíg elpakoltam, ők filceztek. Egy idő után érdekesebb volt magukat festeni. Hiába mosható filcek, azért kellett őket sikálni. Most inkább eltettem a rajzkosarat, egy hét után meguntam, hogy Robin már reggel oda akart ülni az asztalhoz.

Iszonyat vagány, vakmerő, nem fél semmitől, mindenhova  felmászik. Tegnap pl csak azért nem esett hátra a csúszdán, mert Maxim már ott állt mögötte a létrán, és így megtartotta. Még szerencse, hogy Maxim félős, mert Robin picit kevésbé veszélyes. Látja, hogy Maxim a járdán köröz a kedvenc körforgalmunkban, meggondolja magát, nem megy le az útra, hanem ő is teper utána a járdán a kismotorjával. Már nagyon ügyesen száguld. A bölcsiben rendhagyó múlt hét után, ezen a héten is szeretett volna Maximmal együtt maradni reggel, Maxim pedig hiányolta, hogy Robin nem megy velük sétálni. De múlt héten Robin egyedül volt nagy a csoportjában, és egy nap unatkozás után mehetett a nagyokkal sétálni és délután le az udvarra.

Nem tudom, hogy a kellemes idő miatt vagy csak nem volt olyan vészes a vírus amit összeszedett, de a hörghurut ellenére energikus maradt, sokat eszik, és az orra is csak egy napig folyt. Persze múlt hétfőn elvittem orvoshoz, mert tényleg csúnyán köhögött, és igen hörghurut (jó, hogy adtam a ventolint), és kicsit sípolt is a tüdeje. Sajnos Maxim is elkapta és naná, hogy azután kezdett köhögni, miután Robint elvittem az orvoshoz. Neki még mindig tart, nappal alig köhög, de éjszaka többször, ma éjszaka végre nem hallottam köhögni. Nekem is elmúlt pár nap alatt. Remélem, nem úgy folytatjuk mint tavaly.

Robin egyre több szót mond ki utánunk, szerintem próbálja a Maximot is, már többször hallottam, hogy manyi, de mikor kérem, hogy ismételje meg, csak néz rám a kék szemeivel. Maxim sokszor szeretgeti, oké, néha ütögeti is. Tegnap reggel Robin lefordult az ülőkéről, és hiába kaptam el a fejét, gondolom, megijedt, meg lehet picit beverte az arcát, nagyon sírt, Maxim egy kis idő után szólt, hogy ő meg szeretné vigasztalni Robint: odaállt mellé, és simogatta az arcát, Robin meg csendben tűnődött, hogy most akkor minden rendben?

Készül a teraszunk, ma rögzíti le Norbi az utolsó tetőrészt. Nem tudunk és nem is fogunk unatkozni még egy jó darabig. Pláne két ilyen aktív gyerekkel.

Maxim biciklizik, Robin magyaráz

Mivel látványosan sokat száguld Maxim a futóbiciklivel, Norbi levette a rendes bicikli pótkerekeit Maxim beleegyezésével, és múlt héten elkezdték gyakorolni a biciklizést. Már a második alkalom után csak az elindulás és a megállás jelentett gondot, maga a biciklizés nem. Most pedig az elindulást kell gyakorolni, már egész jól megáll Maxim. Persze ha nem a bicilire koncentrál, rögtön eldől, de kezdetnek nem rossz. Robin is teper a motorjával, és ő most kezd egyre több szót utánunk mondani, néhányat pedig önállóan használ is:

tyitya=cica

kuty/kutyi=kutya

tyüty=csüccs

tetyi=tessék

etyi=ezt is

pipi/pibi=pipi, amint meglátja a csirkéket

kaka - néha kakálás közben mondja és mutatja is a pelenkáját

kukki=kuki

Ha kér valamit, az még mindig NNAAA! Minden, aminek nem tudja a nevét, nem tudja kimondani, az most kakí.

Egyik fürdés előtt és után sikerült háromszor a földre pisilnie. A másodiknál - persze miután végzett -, már kiabált is, hogy pisí.

Bölcsis értékelő

Lassan közeledik a bölcsőde vége, két hete volt egy értékelő megbeszélésünk, hogyan fejlődött Maxim, van-e valami, amire oda kell figyelnünk.

Nos, Maxim mintagyerek a bölcsiben. Nyitott, érdeklődő, részt vesz a programokban, eljátszik mindenkivel, szófogadó, nem kell különösebben fegyelmezni, elbeszélget a gondozókkal is. Többnyire mindent megeszik. Van egy szurkálós tevékenység, na azt megcsinálja, de nem szereti. Pedig régen szerette, én legalábbis úgy emlékszem: nemezen körbeszurkálnak valamilyen alakzatot, alatta a kartont kilyukasztgatja, aztán kiszínezik, kifestik az alakzatot. Megkérdeztem tőle, hogy szereti-e, azt mondta, hogy nem annyira. Pedig pontosan, a vonalon halad, tehát jól csinálja. Nemrég volt valami színezős projekt, az sem hozta lázba, biztos unalmas neki. Elszámol 11-ig luxiul, nagy a szókincse, kifejezi magát, mindig luxiul beszél. Viszont ahogy a magyarban, a luxemburgiban sem ejti az "s" hangot. A "cs" és az "ny" hangot sem. Meglátjuk, majd az oviban hogy fejlődik. Jó a motorikus fejlődése is, az egyensúlyérzéke is. Azt is elfogadja, hogy alszik délután. Egyszóval nincs vele semmi gond, nagyon sokat fejlődött a félénksége, mióta lekerült a nagycsoportba, két éve. Ha el akarnak tőle venni valamit, nem engedi, vagy szól a gondozóknak, akkor is szól, ha valaki olyat csinált amit nem szabad. Nem csak a gondozók, hanem a gyerekek is szeretik. És az igazgatónő is, ugyanis csak augusztus 31-ig maradhatna, de mivel van hely, kivételt tesz, és szeptember elején még négy napot maradhat, szerencsére.

Kicsit aggaszt néha, hogy itthon nem köti le 5 percnél tovább semmi, kivéve az általa kitalált játékok. Mivel minden gyerek más, ez a személyiségéből fakad, és csak örülhetünk, hogy ilyen kreatív.

Hoppá

Ezt a bejegyzést már legalább két hónapja elkezdtem. Akkoriban kezdett Robin táncikálni, forogni, puszit küldeni. Egyik este a színes kockákat szín szerint válogatta: először csak kékeket vett ki a dobozból, majd csak sárgákat. Maximtól láthatta korábban.
Egyszerűbb utasításokat már megért: dobd ki a kukába ezt, vidd oda apának a fürdőszobába azt, stb.
Amit nagyon jól tud, az a visítás. Először is a türelme zéró, ha valamit nem kap meg rögtön, főleg Maximtól, akkor visít, mint egy malac. Néha sír is, és van, hogy annyira bepörög, hogy jó néhány perc kell, hogy lenyugodjon, és ilyenkor jobb hagyni, hadd "dühöngjön". Rákapott, hogy mindent meg akar kóstolni, bármit eszünk vagy iszunk. Most épp kevésbé veszi el a poharamat, de kb. két hete, állandóan az én poharamból ivott, pedig többnyire csak vizet iszom. Az újabb heppje, hogy elveszi előlem a müzlistálat reggel, és az én reggelimet eszi. Néhány napja keveset reggelizik, és ma reggel gondoltam, kicselezem, készítettem magamnak müzlit, úgy hogy majd úgyis Robin eszi meg, nagy lendülettel elvette a tálat előlem, evett egy kanállal, majd visszatolta a tálat. Hát, ez nem jött be.
Volt már olyan is, hogy ebédnél is el akarta venni a tányéromat,  és hiába tettünk az övébe még levest, csak az enyém kellett neki. Igaz, ilyenkor már fáradt is, várja a másodikat, szóval alapból türelmetlen, de mivel nem adtam neki, elkezdett sírni, aztán hiába adta oda neki Norbi az övét, addigra teljesen felhúzta magát, és semmi nem kellett neki. Eltelt néhány perc, lenyugodott, és szépen megette a második fogást, a saját tányérjából.
Rengeteget kalimpál, csápol, gyakran kiborítja a poharát, leejti a kanalát, lelöki a tányért, ha már a végefele tart az evéssel és kezd minden mással foglalkozni. Remélem, múlóban van az öntögetés-mániája, de ha rájön, öntöget ételt, italt egyik tányérból a másikba. Egyedül eszik, azt nem tudom mondani, hogy szépen, mert vagy úszik a levesben az előkéje, vagy a zsebe és körülötte minden tele van apróbb darabkákkal, de egész ügyesen kanalazik.

Továbbra is szuperul ugat, most megint csak a kutya ugat, a többi állat nem.
Hasonlóan mondja ki az anyát mint Maxim, de talán pici közelebb van Robin verziója az igazihoz, se nem "j" hang, se nem "n" hang, valahol a kettő között: aja - maradjunk ennél. Apát is mond, de sokszor Norbinak is aját kiabál. Maximot pedig mindig ajának szólítja.
Ha eldöntendő kérdést teszünk fel, nagyban bólogat vagy rázza a fejét. Ha pedig kér valamit, legyen az étel, ital vagy éppen ismétlést kér a játékból, akkor azt mondja: na, na, na = kérek még.
Nagyon szakszerűen alkalmazza a hoppá kifejezést. Ha leejt valamit, rögtön mondja: oppá.
A bölcsiben ha elköszönünk, integet és mondja, hogy ádá (vagyis aidi).

Egyik kedvenc játéka a bújúcskázás, egész pontosan betakarom pléddel vagy a fürdőszobában a törölközővel, és kérdeznem kell, hogy Robin, hol vagy? Ő meg néha csak lehasal, becsukja a szemét, és kiabál: hóvaa? Az egész úgy kezdődött, hogy Maxim minden reggel bebújik a takaró alá, és kérdezni kell, hogy hol van, hova lett, aztán fürdés után eltűnik a törölköző alatt. Eleinte Robin csak ráborult a bebugyolált Maximra, vagy felemelte a törölközőt és morgott neki, de utána ő is elbújt mint Maxim. Nagyon utánozza, mindenhova fel akar mászni ahova Maxim felmegy, és zéró veszélyérzettel rendkívül veszélyes dolgokat csinál, állandóan résen kell lennünk.

Csütörtök este kibújt a 4. szemfoga (16. fog), igaz, hogy épp csak áttörte az ínyét, de nem könnyebbülhettünk meg, mert egyszer csak éjszaka elkezdett üvölteni. Először nem tudtuk, mi a baja, annyira hörgött, azt hittük, hogy hányni fog, aztán csak ha álltam és fogtam, akkor nem sírt, szóval biztosra vettem, hogy a foga, kapott fájdalomcsillapítót, és nagy sokára, nagy nehezen elaludt. Reggel aztán megnéztem a fogát, és az egész kibújt neki, nem csupán egy pötty, így az a teória is megdőlt nálunk, hogy csak addig feszíti az ínyt a fog, amíg át nem töri a baba ínyét.

Maximmal sokszor olyan édesek amikor kézen fogva sétálnak. Következzen néhány Maxim-mondás.

Pick szalámihoz hasonló felvágottat vett Maxim az apjával. Előre, nagyon vékonyan felszeletelve, így össze voltak ragadva. De a többit honnan szedte, azt nem tudjuk. 
- Lehet, hogy összepárosodtak a pick szalámik, és ilyen sok lett.

- Kicsit cípős (=csípős), van benne cípszer (=csípszer). Az egy másik fűszer. 

Egyik reggel Maxim már felöltözve reggelizett, amikor mi Robinnal kimentünk a konyhába.
- Aja, én tudom, mi történt. Egy hatalmas kék krokodil nagyot morgott, és Lobin felébredt. És én is.

Maxim játék közben néha luxemburgiul beszél, sőt Robinhoz egész sokszor beszél, főleg utasításokat, hogy ide, ne oda, nézd csak Robin, ezt így kell, és ehhez hasonlók. Most már tényleg folyamatosan beszél luxiul, legalábbis a bölcsiben.

Mindig téma, hogy ki milyen nagy és milyen erős, e kapcsán mondta tegnap mondta, hogy a böciben úgy mondjuk az erőszt, hogy sztark (stark).

Maxim ovija

Szombaton információs délelőttöt tartott az óvoda.
Egész pontosan, ez egy 1 éves korai, fakultatív szakasza az iskolának (education précoce), amit 2 év kötelező oktakás követ (éducation préscolaire), ez a felkészítő szakasz az iskolára, ami még összesen 6 osztály az alapképzésben. A luxemburgi rendszerben ezután következik a hétosztályos középiskola. Az első 3 év, amiből tehát a legelső év nem kötelező, a mi óvodánknak felel meg. Csak a körzethez tartozó iskola ingyenes, ha máshová akarja vinni a szülő a gyereket, az fizetős és helyfüggő. Itt nagyon furcsán szervezik a "tanítást", ugyanis hétfőn, szerdán és pénteken 8-tól 11.30-ig és délután 14.00-től 16.00-ig, kedden és csütörtökön csak délelőtt vannak az oviban. Körzettől függ, hogy az első évben biztosítanak-e és hogyan napközit a kicsiknek. Szerencsére nálunk nagyon jól szervezett a rendszer, és a kicsik ugyanabban az épületben maradnak egész nap, beleértve az ebédszünetet is. A napközit külön igényelni kell, és fizetős; ez egy másik szervezet, más gondozókkal lesznek a gyerekek, együtt ebédel az 5 csoport, már akik kérnek ebédet, és egy vagy két csoportba osztják őket a napköziben. Iskolaszünetben igényelhetünk napközit, de ott együtt lesznek az idősebbekkel, viszont olyankor mindig szerveznek különféle programokat. Itt egyébként rövidebb a nyári szünet és évközben rengeteg egy-két hetes szünet lesz (őszi, téli, karnevál, húsvét, pünkösd).
Csak az kezdheti el az ovit, aki szeptember 1. előtt betölti a 3 évet, Maxim januártól járhatott volna, de egyszerűbb volt, hogy a két gyerkőc szeptemberig egy bölcsibe járjon, mivel Maxim szeptemberben megint az első fakultatív évet kezdte volna (ő évvesztes az itteni rendszerben, szalajt - ahogy Bcsabán mondjuk).
Az egyetlen probléma, hogy még mindig épül a hiperszuper iskola Capellenben, és csak remélhetjük, hogy jövő őszre kész lesz, ezért át kell vinnünk Maximot minden nap a mameri iskolába, ami ha nincs dugó 5 perc, biciklivel pedig bő 10 perc. Én onnan szintén tudok vonattal menni dolgozni, szóval csak egy kis plusz szervezésre van szükség.

A gyönyörű időt kihasználva biciklivel mentünk, 3 km, nem vészes, de visszafele szinte végig emelkedő. Maxim ugyan már nem tiltakozott az ovi ellen, de mikor megtaláltuk a nevét a Lila színű csoportban, és elindultunk befele, ő egy másik terembe akart bemenni. Robin egyből rávetette magát a játékokra. Megkaptuk a papírokat, kérdezhettünk a gondozóktól, akik közül egy tanító néni, egy gondozó néni és egy helyettes. 19 nevet számoltam meg a papíron, 11 lányt, végre nem csupa fiús csoportban lesz Maxim. Nagyon nehezen oldódott, szégyenlősködött, de aztán megpillantottuk az ablakból a játszóteret, ami tanítási időn kívül a nagyközönségnek is nyitva van. Na és mit láttunk meg? Krokodilokat, nem is egyet! Kisebbet, nagyobbat, fából kifaragva. Innentől kezdve megérkezett Maxim lelkesedése, és természetesen ki akart menni. És ha szóba kerül, hogy oviba fog járni, mondja, hogy ott vannak krokodilok, amit ugye nem akarnak neki elhinni, pedig ez most nem csak a fantáziája szülte. Találkoztunk egy magyar kislánnyal, ő másik csoportba fog járni, de ha kap napközit, akkor ebédszünetben és délutánonként találkozni fognak.
Nagyon szereti a bölcsit, néha megkérdezi délután, hogy másnap lesz-e még, vannak barátai, akikkel együtt játszik, szereti a gondozókat is, nem tudom, mennyire gyorsan fogja megszokni az új helyet. Addig is még két hónapja, hogy élvezze a bölcsit, aztán új korszak kezdődik.

Oltás himlők ellen

Hétfőn reggel Robint oltásra vittem. Mivel Maxim is kapott bárányhimlő ellen, Robinnak is beadattam a többi himlő ellenivel. Robin most nagyon jó formában van, a váróban is alig bírt magával, szaladgált, mindenhova fel akart mászni. Az orra sem folyik, már egy hete csak reggel és este szívom ki neki, mert kicsit szörcsög, de ennyire jó állapotban tavaly nyáron volt az orra. Az oltásnál épp csak egy kicsit szisszent fel, a doktornéni szépen meg tudta vizsgálni, 80 cm és 9.2 kg (3 hete 8.8-at mért neki, ha jól emlékszem). Robin ekkor 15 hónapos és 7 napos volt, Maxim 15 hónaposan és 18 naposan 9.4 kg és 78 cm volt, ő is ekkor kapta az oltást, de ő már a vizsgálat előtt is sírt, meg közben is. Hogy kicsit stimmuláljuk az immunrendszerét, a D vitamin mellé megint kap probiotikumot. A véreredménye nagyjából rendben van, a vasa lehetne több–bár a határon belül van -, az immunrendszere kellően működik, amiket megnéztek allergiát (por, tej) az negatív lett, de a globális érték (IGg), ami utalhat allergiára, ekcémára, vagy legalábbis hajlamra picit magasabb, de egyelőre nem kell további vizsgálat, a doktornő szerint még kicsi Robin, meglátjuk később hogy alakul. Van egy pici folt a mellkasán, már régebben vettük észre, olyan volt mintha megcsípte volna valami, erre kaptunk egy krémet, mert ez lehet egy enyhe ekcéma vagy legalábbis ekcémaszerű reakció. Mint ahogy a múltkori oltás után, most is kapott hoemós bogyót, és nagyon jól aludt a bölcsiben, nem volt nyűgös egész nap. Hétfőn kibújt alul a kisörlő foga (11. fog), de a fenti, amivel 4. hete szenved, meg mindig nem. Most nem csak meg van dagadva az ínye, hanem megint véraláfutásos. És hogy ne csak egy foggal szenvedjem szegénykém, felül jön neki a két szemfoga is.

Kerti parti a bölcsiben

Minden évben megrendezi a bölcsi a kerti partit. Két éve beteg volt Maxim, ha jól emlékszem, tavaly rossz idő volt, és nem igazán volt kedve se neki, se nekünk a dologhoz. Idén viszont már Robin is bölcsis lett, Maxim pedig igazán jól érzi magát, minden reggel magabiztosan megy be, vagy a gondozókkal beszélget, vagy megy egyből játszani. Ha pedig kint vannak az udvaron délután, általában még megy a traktorján néhány kört, mire indulhatunk - addigra Robinnal lemegyünk, aki szintén beleül valamelyik szabad járműbe és nem akar kiszállni. Szerencsére kellemes időt ígértek, és hát tényleg nyárias meleg volt aznap (júni 6. csütörtök). Maxim már kint homokozott, mire oda értem, aztán Robin is csatlakozott, nem félt a nagyobb gyerekektől. Ettünk sült krumplit, ittak a gyerekek, aztán a nagyok énekeltek. Maxim szó nélkül beállt a körbe és nagyon ügyesen végig énekelte, azt nem mondom, hogy mindent tudott, de 100%-ban részt vett a produkcióban. Erről készült videó, de nem nyilvános, mert már egyszer szólt az igazgató, hogy a blogon vannak bölcsis fényképek, más gyerekekkel. (Végül levettem a google indexálást, vagyis ha pl beírják a bölcsi nevét, vagy a nevemmel keresünk, nem adja ki találatnak a blogot.)
Egy adag sült krumpli és Robin óriási natúr palacsintája után Maxim horgászni akart, mentünk vele; kis medencében úsztak a kacsák. Az elején segítenem kellett neki, de aztán sikerült egyedül is kifognia néhányat, majd választhatott egy ajándékot: dinós szinezőt, amit még aznap este elkezdett színezni. A kacsás részen volt egy kis házikó, egy darabig csak Maxim és Robin játszottak benne. Mikor ismét többen lettek benne, Maxim a babák mászókájánál folytatta. 7 óra után már nagyon kevesen voltunk, lassan indulni akartam haza, mert Robin mindössze fél órát aludt a bölcsiben napközben, és ő kezdett nagyon elfáradni. Ekkor Maxim kitalálta, hogy még akar egy sült krumplit enni, amit végül megosztott Emilyvel, egy bölcsis társával, én meg addig beszélgettem a szüleivel, akik angolok. Este 8-ra értünk haza, gyors megfürödtünk, és Robin két perc alatt elaludt. Én is jól elfáradtam, Robinra nagyon oda kellett figyelni, otthonosan érzi magát a bölcsiben, és mindenhova felmászik.

 

 

Június

"Jól" kezdődött a júniusunk: Robin nagyon rosszul aludt vasárnap éjszaka (foggyanú), délben hívtak a bölcsiből, hogy Robin sír és 38.5 a láza. Norbi otthon volt, így érte tudott menni, lerakta aludni, majd 3 óra alvás után Robin evett, játszott és lement a láza. Nem adtunk neki semmit, picit jobban aludt éjszaka, de inkább otthon maradt kedden is Norbival, én korábban mentem dolgozni és korábban mentem haza, Norbi így tudott menni délutánra dolgozni. A másik két kisörlő fogával szenved Robin. Megnyugodtam azért, mert nagyon nem örültem volna neki, ha egy hét bölcsi után már megint beteg lett volna. Remélem, jobb lesz ez a hónapunk a betegségeket tekintve.

Májusi esők

Néhány napos időszakot leszámítva rengeteget esik. Ez annyira nem bosszantana, de sajnos meghosszabbítja a beteges időszakunkat. Az sem vigasztal, hogy sokan, nem csak gyerekek, hanem felnőttek is betegek. Sajnos hidegebb is van az átlagosnál, még mindig fűtenünk kell, főleg ha éjszaka lehűl és napközben a nap sem bújt elő. Április utolsó éjszakáján leállt a kazánunk, másnap május 1, kijött ugyan a szerelő, de nem volt alkatrésze, így fűtés és melegvíz nélkül voltunk két napig. Végül csütörtökön beindult a kazánunk, sajnos egy idő után meghibásodik a legtöbb kazán. A biztosító egy töredékét kifizettte a számlánknak, de mivel ünnepnapra esett az első szervíz, kétszer jött a szerelő, végül a fedezett rész az alkatrész összegét sem érte el. Mindegy, most egy darabig üzemképes kell, hogy legyen a rendszer, aztán néhány év múlva gondolkodhatunk a cserén.
Kis kitérő után kezdődhet a betegség-beszámoló. Robin egy hetet járt bölcsibe, és a pünkösd előtti szombat este belázasodott. Péntek éjszaka már köhécselt, ez mindig gyanús, de szombaton még nem mutatta jelét, hogy lebetegszik. Gyönyörű időnk volt, egészen estig kint voltam a gyerekekkel, Norbi dolgozott. Nagyon rosszul aludt, csúnyán köhögött, szenvedett, aztán úgy döntöttünk, hogy inkább a saját orvosunkhoz visszük el, mint az ügyeletre. Margó mama eljött egy hétre, így Robinnak volt ideje meggyógyulnia. A diagnózis hörghurut, bár keddtől szépen javult, láza sem volt, igaz étvágya is alig. Aztán napról napra jobban aludt, kevesebbet köhögött, de az orra még mindig folyik. Naponta többször kell porszívózni. Szombaton elvittem vérvételre, néznek neki immunműködést, vasat, egy-két allergiát (mivel Maximnál sem találtak allergiát, egyelőre csak néhány alap dolgot nézet meg a doktornő); a héten lesz eredményünk, aztán látjuk.
Mivel 3. hete szenved Robin, hol a fogával, hol betegség miatt, elég rosszak az éjszakáink, és szerintem ez is hozzá járult, hogy elkaptam tőle, és nem sikerül kilábalnom, hétvégén nagyon rosszul éreztem magam. Most egy 3 napos tréning miatt muszáj dolgoznom, de ha nem javulok, akkor nekem is el kell mennem orvoshoz. És holnaptól megint esni fog.

Egy újabb beteges hét

Május 1-ét követő péntek este Maxim belázasodott. Szombaton úgy tűnt, túl van a dolgon, de vasárnap reggel megint felment a láza, aztán jól volt. Estére viszont Robin lázasodott be, és mivel Maxim kezdett köhögni, hétfő délelőtt elvittem őket az orvoshoz: vírusos torokgyulladás, bár köhögnek, a tüdejük tiszta. Ezen csodálkoztam, Robin eléggé hörgött. Kaptak bogyókat, Maxim szirupot, amit már elkezdtem neki adni hétvégén. Délután Robin otthon maradt Norbival, aki előző éjszaka már dolgozott, én meg bevittem Maximot a munkahelyemre, hogy tudjon még aludni Norbi Robinnal. Maxim kedden ment bölcsibe, de már délutántól kezdve nagyon csúnyán, szárazan köhögött, éjszaka sem aludtunk sokat, így szerdán ő is otthon maradt. Robinnak még szerdán volt egy kis láza, de kezdett jobban lenni, csütörtöktől már főtt ételt is evett, addig csak egy kis müzlit, banánt és kenyeret. De már szerdán nem kellett állandóan kézben tartani, és jobban aludt napközben. Éjszaka nem, de hozzá kell tennem, hogy lassan kibújik egy foga, ami nagyon nyomja az ínyét, és most az ínye ott véraláfutásos. Maximnak még hőemelkedése volt csütörtökön, de energikusnak tűnt, csak a köhögése akart lassan múlni. Vettem még neki egy szirupot, meg kapott pluszban homeós bogyót, és most már két éjszaka nem köhögött. Tegnap este annyira formában voltak, szaladgáltak, kiabáltak együtt, azon tűnődtem, mit ettek, amitől ennyire felpörögtek. Norbi szerint ez volt a teljes gyógyulás jele. Meglátjuk, mit hoz ez a hét. Itt nagyon változékony, hideg, szeles, esős az idő, igaz azon a hétvégén, mikor betegek lettek, gyönyörű tavaszi időnk volt, ami egy hétig sem tartott. Terveztük, hogy elmegyünk egy közeli állatkertbe Milánékkal, Lilláékkal a hosszú hétvége valamelyik napján, de nem volt kedve senkinek sem fagyoskodni, plusz a náthás gyerekeknek sem tett volna jót. Szombaton viszont elmentünk Milánékkal egy akváriumba – németül bővebben itt -, az egész nagyon kicsi, kb. mint a fél házunk, de Maxim és Milán élvezték, nagyon egymásra találtak. Maxim minden áron krokodilt akart látni, ő az állatkertet is azért várja, és hát itt csak halak úszkáltak, még cápa sem volt. Sebaj, kinevezett egy halat krokodilnak, talált néhány cápaszerű halat is, és már azt mesélte a nagyszülőknek, hogy volt ott krokodil is ám. Szerencsére kisütött a nap, mire meguntuk a benti halnézegetést, és a kinti játszótéren folytattuk a közös programot.

Éjszakai pelenka

Maxim lassan egy éve szobatiszta. Nappal legalábbis. Kisebb balesetek azért előfordulnak, ha nem figyel oda, nem hagyja abba a játékot, hogy időben odaérjen a vécéhez. A bölcsiben azt hiszem, hogy még mindig adnak rá pelenkát alváskor, ami sokszor száraz marad, többször próbálták anélkül, de előbb-utóbb vizesen ébredt. Éjszaka viszont továbbra is szigorúan pelenkában alszik Maxim. Nemrég előfordult, hogy három egymást követő reggel száraz maradt a pelenka, de utána viszont volt benne. Sokszor nem is kevés. Egyik este rájött Maximra, hogy ő már nagy, és igenis fel fog kelni éjszaka és felébreszti az apját is, ha ki kell mennie vécére, és addig könyörgött, hogy adtunk neki egy esélyt. Persze, hogy nem ébredt fel, és tiszta víz volt az àgy, a pizsamája. Innentől kezdve nem kérte újból a pelenka nélküli alvást. Egyszer azt olvastam a Kismamablogon, hogy az éjszakai bepisilésért egy hormon a felelős, ami kb. 6 éves korig jelenik meg valamikor a szervezetben.

Sajnos nem írtam fel a mondásait, pedig akad bőven. Néha olyan történeteket tud kitalálni, hogy csak lesünk, ezt honnan szedte. Nem nagyon akarja megérteni a családi viszonyokat, mikor próbáltam neki elmagyarázni, hogy én apának a felesége vagyok, az volt a válasza, hogy ha felnő, akkor neki én leszek a felesége, Robinnak pedig apa.

Egyik reggel mérgesen ébredt, nem akart öltözni, aztán ezt motyogta:
- Majd cinálok valamit a tavasszal, hogy történjen vele.

Most, hogy várjuk a tavaszt és a nyarat, egyre gyakrabban kérdezgeti, hogy mikor fog esni a hó?

Még mindig nátha, köhögés

Robin múlt szerdán újabb oltást kapott. Az otthoni egy hét alatt egész rendbe jött a náthája, kevésbé folyt az orra a bölcsiben is, vasárnapra azonban lebetegedett. Ugatósan, fullasztóan köhögött, aztán vasárnap jó kedve volt, de aludni sem nagyon tudott a köhögéstől. Szerintem a ventolin segíthetett, mert bölcsibe végül ment, és délután a doktornénink nem hallott semmit, tiszta volt a tüdeje, étvágya rendben, és nagyon jól aludt a bölcsiben. Most inkább már csak reggelente köhög, az orra persze folyik, főleg a bölcsi után kell többször kipórszívózni neki. Múlt héten vettem észre, hogy kibújt fent a kisörlő foga, ez a 10. és szerintem hamarosan kijön neki a másik oldalon is. Az utóbbi két reggel már nem sírt a bölcsiben, és egész jól alszik, és eszik. Apropó evés. Sajnos elérkezett a válogatásos korszak. Hogy most ez a fogzás, betegséges időszak következménye, vagy mindenképpen eljött volna, de van, amit meg sem akar kóstolni, van, hogy elkezd enni valamit, aztán egyszercsak köpköd, dobálja le a kaját, és olyan is van, hogy amit nem evett meg ebédre, ugyanazt betúrja este. A bölcsiben is szokott malackodni, az is lehet, hogy ott látta ezt. Amit mi eszünk, iszunk, azt mindig meg akarja kóstolni. Most már szinte szalad Robin, tapsol, integet, és tud nagyon türelmetlen lenni. Nagyon nem szereti, ha rá szólunk, ilyenkor egyből elkezd sírni. Esténként általában 10 perc alatt elalszik, persze közben forgolódik, fészkelődik, van, hogy szólnom kell, alvás van, különben elehemperegne egy fél órát is. Maximmal nagyon szeretik egymást, Maxim egy hete ismételgeti, hogy "én nagyon szeletem ezt a kis babát". Még mindig csak az "ott" és "oda" szavakat mondja, viszont azt is hallottuk többször tőle, hogy "aja", igaz volt hogy elbizonytalondtam, hogy most rám értette-e, de volt, hogy egyértelműen nekem szánta. Borzasztó, hogy mindig történik velünk valami. Kedd este leállt a kazánunk, szerda ünnepnap, de végül kijött a szerelő, viszont alkatrészt csak másnapra ígért, így egy napig még fűtés és melegvíz nélkül maradtunk. A ház mégsem egy lakás, és sajnos nem volt túl sok napsütés, napközben is csak 16 fok volt, kint is bent. Hosszas egyeztetések után tegnap délután megjavították a kazánt. Egy vagyon, egy részét talán kifizeti a biztosító. Ja, Robin ma 14 hónapos.

Tavaszi nyaralás

Mivel húsvétkor nem tudtunk haza menni, amit utólag egyáltalán nem bánunk a cudar idő miatt, április közepére terveztünk egy egyhetes látogatást. A sok betegség miatt az éjszakai autózás mellett döntöttünk. A nehézkes elindulás után szerencsére semmi gondunk nem volt az úton, Robin sokkal jobban aludt mint gondoltuk, az elején fel sem ébredt az első megállónál, és a reggeli ébrenléti szakaszt is jól bírta. Maxim viszont nem aludt sokat, ő mondta is, hogy nem fog aludni, mert nézelődni akar. Forgalom is alig volt, bárcsak ne lenne ilyen fárasztó éjszaka vezetni! Visszafele sem volt nagy gondunk, Maxim annyira elfáradt az egy hét alatt, hogy ő nagyon jól aludt, Robin viszont félútig nyűgös volt, sokszor felsírt, aztán meg csak sírt, sírt. A fogára gyanakodtunk. Miután adtunk neki egy fájdalomcsillapítót, jobban aludt. Az utolsó szűk három órát ébren végig ülték.
Vasárnap délelőtt érkeztünk meg Nagyiékhoz, Maximot nem lehetett lelőni, nagyon örült hogy elmentünk Békéscsabára. Nagyiék szobájában aludt, Popi csak vasárnap éjszaka érkezett, de reggel már Popit nyúzta, hogy játszanak. Robin az első néhány éjszakát átaludta, de napközben sokat volt nyűgös vagy csak a sok újdonság miatt akart kézben lenni egy idő után. Mamáéknál is sokat volt kézben, és ott csak az utolsó éjszakát aludta végig (hajnalban mindig felébredt), igaz akkor 10 órát egyben, a kiságyban - ez jó jel. Dédipapa is meglátogatott minket, Maxim ezúttal hamar megbarátkozott vele. Kriszti nagynéni is népszerű a fiúknál.

Robinnak nagyon tetszettek a cicák, akik viszont kevésbé örültek a hangoskodásnak. Maximmal fodrászhoz is elmentünk, néhány napig mondogatta, hogy ő hosszú hajat akar inkább, de ez a rövid frizura jobb neki.
Nagy vita volt a pakolászásnál, több játékát is hozni akarta, a végén maradt egy nagy kutya és a fűrésze, de csak az egyiket hozhatta, így a fűrész mellett döntött, amivel becsületesen játszott is. Egyik délután Robinnal elbicikliztünk a városba, Maximmal is megnéztük a szökőkutat, és az apjával ettek egy hupikék törpikék fagyit. Ez annyira tetszett neki, hogy Laliékkal is el kellett menniük a szökőkúthoz kék fagyit enni. Gyulára is átautóztak, de szerintem Maxim már akkorra elfáradt a sok élménytől, kisvonatozni nem is akart. Icuék is eljöttek Mamáékhoz, sok mindent hoztak, de a kolbászt elfelejtették, bezzeg Maxim nem, kérdezte, hogy hoztak-e Icukolbászt. :)
Ahogy az idő egyre melegebb lett, Robinnak is úgy nőtt az étvágya. Délelőtt Tatával járták a kertet, minden nap többször megnézték a csirkéket, kakasokat. Hiába, nekünk csak két tyúkunk van, akiket egy szomszéd gondozott a távollétünkben. Mit is lehet kezdeni a lenyírt fűvel? Dömperbe szedni és dobálni.

 

Éviékkel is sikerült találkoznunk. Persze mire Maxim megbarátkozott Ákossal és Adéllal, addigra indultak haza. De legalább tudtunk beszélgetni egy kicsit. Az egy hét hipp-hopp eltelt, de képzeljétek, Maxim a vége fele már mondta, hogy régen voltunk Capellenben, mikor megyünk haza.
Fotókat sikerült feltöltenem.

Hörghurut, köhögés, gyomorrontás

Talán hétvégére megérkezik a tavasz. Addig meg próbáljuk kikúrálni magunkat. Onnan folytatom, hogy Robin hörghurutja javul, de még mindig taknyos, még mindig szakad fel neki. Múlt héten Maxim kezdett el köhögni, aztán hétvégére náthás is lett. Maradt még neki a szirupjaiból amit a gyerekorvos adott neki a múltkor, úgy tűnik, hatott, mert szépen gyógyul. Szerencsére hétvégén ki tudtuk kúrálni a nátháját, ha oda figyel, egész jól ki tudja fújni az orrát, de azért neki is porszívozzuk még. Ez reggel legalább egy fél óra pluszt jelent, Robinnak kétszer-háromszor kell alaposan kitisztítani, most meg Maximnak is. Mire kezdtek volna rendbe jönni, Robin kezdett visszarázódni a bölcsiben is (már csak kicsit sírt reggel, rendesen evett, egész jól aludt), megint történt valami. Szerintünk egyszerűen csak túl sokat, zsírosat, fűszereset evett, aminek eredménye egy gyomorrontás, kedd éjszaka. Éjszaka Robin felsírt, aztán nem tudott aludni, és persze ez meg is mutatkozott: hányt, többször. Ágyneműcsere, amit többszöri ruhacsere követett, engem is beleértve, mivel nem lehetett letenni, ragaszkodott hozzám. Aztán hajnalban próbáltunk vissza aludni, de még jött neki vissza, igaz, lehet hogy a megivott víz miatt. Többször felébredt ugyan, de majdnem délig aludt, aztán evett egy kicsit, majd egész délután, immár megszakítás nélkül aludt. És az éjszakát is végig aludta. Múlt héten a 7 éjszakából 4-et végig aludt, közben kibújt végre alul az egyik kisörlő foga. Még mindig folyik az orra, de már legalább éjszaka nem folyik, és nem is dugult neki. Szóval lassan itt a tavasz, és a jobb éjszakákra is van remény.

Húsvéti sonka

Idő és energia hiányában nem vittük túlzásba a húsvéti készülődést. Ráadásul betegek voltak a gyerekek, amikor a bölcsiben tojást festettek a nagyok és húsvéti kosarat készítettek. Csináltunk tojásfát, és Maxim festett egy kifújt, fehér házitojást. Hétfőn a kertben megkereste a tojásokat, de csak néhány darabot rejtettem el, és kevesellte. Aztán mikor megértette, hogy nincs több, felfedezte e lehullt tobozokat, és ezeket gyűjtötte tovább: "nézd mekkora tojást hozott a nuszi, nézd cak, milyen sokat találtam". Mivel a bölcsibe is ment a húsvéti nyuszi, itthon is marad ez a verzió. Gyors megtanítottunk neki egy locsolós mondókát, és hétfő délután a kertben meglocsolt, a locsolókannával, játékból.
Pénteken a hentesnél vettem főtt, f'üstölt sonkát, a darab nem tűnt nagynak, de mire felszeletelte a hentes, gondoltam, ezt soha nem esszük meg. A két gyerek két este megette a nagy részét, hétfő estére elfogyott a nagy kupac.
Már csak azért is örültem, hogy Robinnak végre visszajött az étvágya, és hogy megint eszik darabosat, annak ellenére, hogy lebetegedett húsvétkor, és kedden az orvos is megerősítette, hogy hörghurutja van. Szerencsére egy este lázasodott be, persze sokat köhögött és taknyos volt. Neki így egy nappal tovább tartott a húsvéti szünet, kedden Norbival otthon maradt, aztán délután mentünk az orvoshoz. Hol van már a tavasz?

Maxim először a cirkuszban

Húsvét előtti napokban tele plakátolta városkánkat az itt állomásozó cirkusz. Maxim, ha meglátott egy plakátot, felkiáltott, hogy cirkusz!, de mindig azt válaszolta, hogy nem akar cirkuszba menni. Hétfőn aztán Norbival megkeresték a cirkuszt, és úgy jöttek vissza, hogy elmennek a délutáni előadásra. Mint kiderült, ez egy kicsi, családi vállalkozás, az artistákon kívül fellépett két bohóc, egy kutya és két kígyó. Maxim szépen végig ülte az előadást, Apa ölében. Aztán itthon mesélt egy kicsit.

Skarlát, vírus és vírus

Március 8-26-i beteges időszakunk összefoglalója következik. Röviden annyit, hogy egyfolytában betegek a gyerekek, adják-veszik a vírusokat, mi még Norbival tartjuk a frontot. Nem tudom, követhető-e a beszámolóm, jöjjenek a részletek. Március elején vissza mentem dolgozni. Nagyon nehéz az újra kezdés, de a folytatás még inkább az lett. Már az rossz jel volt, hogy a március 1-i oltást a gyerekorvos lemondta, mert lebetegedett. Sebaj, áttettük hétfőre, Norbi úgyis otthon volt napközben, anyósom is, aki eljött egy hétre, hogy könnyebben menjen a munkahelyemen a beilleszkedés, és esténként ne egyedül legyek a gyerekekkel, na meg ha lebetegdnének, ne az első héten hiányozzak. Robin megkapta az oltást, keddtől mentek bölcsibe a gyerekek. Pénteken, a szülinapomon Maxim belázasodott, este elvittem orvoshoz – szerencsére erre a napra eleve kikértük a bölcsiből, és szerencsére volt egy rossz érzésem, hogy minden előzmény nélkül belázasodott. Skarlátja lett, 10 nap antibiotikum, és ha lehet, szerdáig maradjon otthon, hogy kipihenje, bár egy-két napon belül jobban lesz. Este 7-kor értem haza Maximmal, Robin ekkorra belázasodott. Tudni akartam, hogy neki is skarlátja van-e vagy más, így elvittem az ügyeletre, mert a dokink akkor már nem rendelt. Ezer beteg kis gyerek a kórházban, 2 órát vártunk, este 10-re értünk haza, és a “legjobb” az egészben, hogy nem csinálta meg az orvos a tesztet, mert nem volt kiütése Robinnak – Maximnak sem, de az egész teste tiszta vörös volt -, és 2 éves kor alatt nagyon ritka a skarlát. Meghallgatta, azt rendben találta az orvos, de ennyi. Mindezek után Margó Mama maradt, hét közepére úgy tűnt, Maxim meggyógyult, Robin lábazodott, vasárnapra megvettük a repjegyét. Robin szépen javult, de azért 5-6 napig rosszul aludt, alig evett és csak pépeset, napközben szinte csak kézben volt hajlandó aludni. Hiába örültem, hogy mindjárt 9 kiló, most sokkal rosszabbul eszik, biztos, hogy fogyott. Maxim szintúgy, ő a 13 kilót közelítette végre, hát most inkább nem veszem elő a mérleget. Szerda estére - egy nap bölcsi után - Maxim megint belázasodott. Csütörtökön vissza az orvoshoz, bár köhögött Maxim, a tüdeje tiszta volt, kapott kétféle kanalast, és folytatni kellett az antibiotikumot, mert a sztreptococcusz igen makacs, hosszabb ideig tartó kúra szükséges. Persze kapott bélflóra baktériumot, amit nagyon utált, de most már “finom port” kap megint, szintén probiotikum. Vasárnap délelőtt volt még láza, de aztán nem, így hétfőn vittem bölcsibe őket. Igaz  Maximnak volt egy kis hőemelkedése reggel, úgy gondoltuk, hogy Robinnak is elmúlt ennyi nap alatt. Délutánra azonban felment a láza, hívtak a bölcsiből, hogy Maxim fekszik, nem kel fel a délutáni alvásból. Este irány az orvos, kedden vérvétel, tüdőröntgen, szerencsére nincs tüdőgyulladása, vírus viszont kimutatható. Nagyon lassan javult, csütörtökre szedte össze magát egy kicsit. Margó Mamának viszont tüdőgyulladása lett mire haza ért. Kicsit köhögve jött hozzánk, de jól megfertőzték a gyerekek. Múlt kedden én maradtam otthon Maximmal (vagyis délelőttöt vérvételen és a kórházban töltöttük), de szerdától jönnöm kellett dolgozni, így Norbi volt otthon. Szerda délutánra Robin is belázasodott, most ez egy új virus, amit megint átad Maximnak? Ő is lassan javul, enyhe hörghurut és garatgyulladás a diagnózis. Tiszta takony, teljesen el van dugulva az orra, és egyfolytában folyik is neki, már nem a lepedőt cserélem, hanem egy plusz réteget teszek rá. Szombatig gyakorlatilag kézben volt, nehezen ment le a láza. Vasárnaptól nincs láza, de annyira náthás, hogy szerdáig otthon marad. Norbi később megy dolgozni, én meg délután hamarabb eljövök. Maxim már megy bölcsibe, a reggeli kelés okoz gondot, mert egy héten át késő délelőtt kelt. Remélem egészségesen telik majd a húsvét.

Maxim mondja

Elkezdte mondogatni, hogy mit hogyan hívnak a bölcsiben, és mi mit mondunk rá itthon. Pl. a bölciben a rájsz (Reis) ugyanolyan mint itthon a riz. A szült kumpli az ugyanaz mint a friden (Frites). A bölciben úgy mondjuk, hogy Zalott (=saláta).
Olyan is volt, hogy mesélte, mit játszottak a bölcsiben, de nem tudta magyarul, luxiul mondta a szót, aztán két napig memorizálta magyarul a szörny szót: Fynn volt a monsztra (Monster), és meg akart enni minket Léjóval, de mi bebújtunk az asztal alá. Tényleg az asztal alatt volt, amikor érte mentem. 
Kapott egy új biciklis sisakot, először nagyobbat akartunk neki venni és a kisebb a Robiné, de rájöttünk, hogy kicsi feje van, és az eggyel nagyobb sisak még most túl nagy lenne, így kapott egy új kisméretű sisakot. Ez most annyira tetszik neki, hogy tegnap egész este a fején volt, sőt ma reggel bevittük a bölcsibe, hogy megmutassuk a kalózos sisakját, vagyis a piratos sisakját. (Pirate=kalóz, és ő kijelentette, hogy neki a sisakján pirát van, ne mondjam azt hogy kalóz.

És néhány mondása.

Orrszívás után jön hozzám Maxim:
- Már szipogok.
- ?
- Amikor fikával tele van az orron, akkor szörcögök, amikor kiürült, akkor azt mondjuk, hogy szipogok.

Reggel gumimacit szeretne enni, mondom neki, hogy előbb reggelizzünk, üres a hasa, nem eszünk gumimacit üres gyomorra.
- Nekem nem üres a gyomrom. Nekem a tegnapi kaja van benne. 

- Aja, én annyila arajosz vagyok hozzád. És kaptam egy puszit.

Néha mondom neki, hogy milyen nagy rendetlenség, disznóól van a szobában. Egyszer ezt mondta legóépítéskor:
- Malacól lett a garázban.

Még mindig sok ragot szögediesen mond, az egyik ilyen az ehhöz. 

Tudom, hogy nem szabad kinevetni a gyerekünket, de amit Maxim művel, ha vizes lesz a szeme, azt nem tudjuk mindig megállni nevetés nélkül Norbival. Ha picit is könnyes a szeme, már nyávog, hogy töröljük meg a szemét. Ha fürdésnél egy csepp víz megy a szemébe, nyávog, hogy töröljük meg a szemét. Ez tényleg mindennapos dolog, nem tudom, mit csinál majd az uszodában. Tegnapelőtt felvette a kádban az úszószemüvegemet, aztán véletlenül az orrába ment a víz, elkezdett sírni, és kérte, hogy töröljük meg a szemét, mivel könnyes lett neki az úszószemüvegben.
Sokszor sír, ha egy picit is feszültebb, akkor bármilyen apróságon elsírja magát. Viszont most látom rajta, hogy szeret bölcsibe járni. Reggel nem akar lemaradni az énekről, amikor érte megyek, be akarja fejezni amit éppen csinál, vagy tekerni akarja a traktorát. Az egyik délután a kis barátját is haza akarta hozni velünk.

Robin beszokott a bölcsibe

Reggelente már alig sír, mikor megyek érte, vidáman vagy éppen elmélyülten játszik, nagyon jól eszik, már akkor sem sír, ha a gondozó kimegy a szobából. Ma reggel már vigyorgott is a gyerekekre. Az egyetlen probléma az alvása. Múlt héten egyszer aludt jól, akkor aludt egy kicsit délelőtt a babakocsiban a séta alatt majd később tették le aludni és több mint két órát aludt délután, úgy kellett ébreszteni. Tegnap aludt egy picit a babakocsiban, és kemény fél órát délben. Ha vissza teszik ilyenkor az ágyba (egyetlen alkalmat kivéve), üvölt és nem hajlandó lefeküdni. Itthon is sokszor vissza kell altatnom délben, de ha minden rendben, akkor alszik ő két órát. Ezen sajnos túl kell jutnunk. A náthája jobb, de még mindig nem egészséges, este sokszor bedugul az orra és reggelre teljesen eldugul neki, ráadásul még mindig van valami a hörghurutból, mert reggel sokszor arra kel, hogy köhög. Pénteken megyünk oltásra, meglátjuk, mit mond a gyerekorvos. Viszont múlt héten is egy-két éjszakát leszámítva egész jól aludt, és most éjszaka rekordot döntött, 9-től egészen 5-ig (egész pontosan 4.50) aludt, majd 7 körül megint vissza kellett altatnom, hogy kibírja a bölcsiben, de ez akkor is azt jelenti, hogy tud ő jól aludni, ha minden rendben.

Város-könyv

Az én gyerekkori Tesz-Vesz Város könyvemet rongyosra olvastuk Maximmal. Na jó, Robin is tépett el belőle lapot, de eddig mindig sikerült megragasztani. Valahogy úgy kezdődött e könyv és a vécén ülés vagyis a bilin ülés kapcsolata, amikor Maxim szobatiszta kezdett lenni. Nem volt türelme, ideje a bilin csücsülni és egy-egy kakálást megelőzően akár ötször is ráült a bilire, mígnem Norbi fogott egy könyvet és elkezdtek mesélni a bilin. És innentől kezdve a bilin ülés a Város-könyv nélkül elképzelhetetlen lett. Ebben semmi rendkívüli nincs, de a lényeg most jön. Hónapokon át ugyanazt a két oldalt - illetve a bővített változat a 6 oldal lett - kellett olvasnunk: a fűrészes lapot. A fafeldolgozást meséli el a könyv, és amint Maxim rábukkant erre, csak ezt lehetett nézni. Gondolhatjátok, mennyire izgalmas volt nekünk minden alkalommal ugyanazt nézni? Igaz, Maxim kinevezte az állatokat, az egész család ott fűrészelt a könyvben, Krisztitől kezdve Tatáig mindenki vágta a fát. Néha megkérdezte, mi van oda írva, majd elmondta az ő verzióját is. Norbinak köszönhetően lassan aztán újabb lapokat fedeztünk fel, ahol traktorral kukoricát vágtunk, és ehhez hasonlók. Igaz, néha másik könyvet választ, van kétféle traktoros lapozója, ezeket is nagyon sokat olvastuk a vécén, de mindig visszatérünk a Város-könyvhöz. Most már kiolvastuk a könyvet, de még mindig újabb és újabb történetek születnek. Tegnap virslit főztem a könyvben, mert hogy van egy büfé benne egy virslivel, és Maxim sült krumplit és szószt is evett hozzá, miután megsóztuk a sült krumplit.