2015. január 27., kedd

Most akkor hasonlítunk vagy nem?


Robin szobatiszta

December elején egyre többször fordult elő, hogy Robin elment pisilni, és már előtte egy-két héttel csak a vécébe kakált. Amikor Mamáékkal otthon maradt négy napot, próbálták elhagyni a pelust, de a bugyiba bepisilt és kérte a pelenkát. Viszont a hét második felében mindig elment vécére, csak éppen pelenkát hordott. Ez így maradt mikulás után egy hétig, a bölcsiben is pelenkában volt, de mindig kiment. Nagyjából egy bő hét "pelenkás szobatisztaság" után eljöttek hozzánk Orsiék, és az a gyanúnk, hogy hallotta, amint Orsinak újságoltam, hogy Robin szobatiszta, de pelenkát hord, nem akarja lecserélni bugyira. Másnap ugyanis reggel bugyingót kért, és a bölcsiben is pelus nélkül volt, bár ott alváshoz még mindig adnak rá, mert van, hogy kéri. Itthon bezzeg úgy kellett küzdeni, hogy ráadjuk a délutáni és az esti alváshoz. Aztán a szünetben már nem vett pelenkát a sziesztához. Most hogy magabiztos lett a pisilésben is, elő-előfordul egy-egy baleset, de általában azért, mert túl későn megy pisilni. Akkor kicsit mérges vagyok, mikor kérem, hogy menjünk el pisilni, nem, neki nem kell és öt perc sem telik el, rohan, de nem ér oda. Pont mint Maxim, nehezen hagyja abba a játékot. Éjszaka ritkán pisil a pelusba, de egyszer nem adtam rá, és persze bepisilt, úgy hogy most inkább vennie kell. Tényleg csak idő kérdése volt, és én örülök, hogy nem erőltettük nála sem a dolgot.

2015. január 26., hétfő

Hétvégi hóesés

Orsiékkal egy fedett sípályára akartunk elmenni a hétvégén, ahol a gyerekek tudnak szánkózni, és hozzánk kb 60 km-re van. Mire lefixáltuk a napot, addigra havazást jósoltak, és be is jött, így műhó helyett igazi friss hóban szánkózhattak a gyerekek. Orsiéknál dombos, lejtős legelők vannak, így szombaton ebéd után elindultunk hozzájuk. Jó 100 méteres lehetett a "pálya", Robinnak is tetszett, nem félt, de velem nem akart lesiklani, csak Norbival. Miután kifáradtak az apukák, a gyerekek is inkább havaztak, lerombolták a hóembert illetve a hófalakat, hógolyoztunk, angyalkáztak. Vincének ez volt az első havas élménye, ő nagyon óvatos volt, az pedig egyáltalán nem tetszett neki, hogy ha Maximék az ő apukájával bírkóztak. Maxim nagyon nem bírt magával, állandóan rámászott Norbira, Milán apukájára, kergette, a nagy hancórozásnak sajnos az lett a vége, hogy megbotlott, ráesett a szánkóra, a szeme alatt pedig belilult. De aztán megnyugodott (meg én is), és bent a házban tovább randalíroztak. Nagyon kegyes volt hozzánk az időjárás ezzel a hétvégi havazással. Vasárnap még tudták kicsit élvezni, de az eső lassan eltünteti a fehérséget.
 
 
Robin csúszásra készen
A "pálya"

2015. január 25., vasárnap

Batman és társai

Maxim saját elmondása szerint a vad dolgokat szereti, minden ami verekszik, lő: szuperhősök, mint Batman, Tini nindzsa teknőcök, star wars. Ezeket az oviból szedi össze. A legújabb az, hogy ő csak olyanokkal barátkozik, akikkel lehet verekedni. Mindeközben pedig otthon tényleg vadóc, de alapjában véve még mindig a jókisfiú kategória. Az oviban lehet repülőzni, repülőt hajtogatni, és most szomorú, hogy a napköziben nem. De tény, hogy tetszik neki, ha kardozik, csápol, szaladgál, esik, száguld biciklin. Azt találgatja, hogy hány évesen nézheti majd meg a Csillagok háborúját, Transformers vagy a Pókember filmet. Ha pedig megtanult úszni, jöhetnek a küzdősportok; mindet ki akarja próbálni. Rengeteget rajzol, persze csupa harcias robotokat, teknőcöket, szörnyeket. Hétvégén rajzolt nekem Hello Kittyt, két rendes változatot és egy harciasat. Robinnal is szoktak bírkózni, de ilyenkor aztán tényleg veszélyesek, jobb ha ott van velük valaki.
Összegyűjtöttem néhány mondását.

Sötét felhők közlekednek (közelednek helyett). 

Robinnak elkészítettem az ágyát, Maximé még beágyazva maradt, rajta néhány játékkal. Azt hiszem, disznóólat akart mondani, de ezt nyávogta:
- Ajj, nekem még disznóság van az ágyamon!

Néha már egyedül elmegy a fürdőszobába, van, hogy egyedül bent marad a házban, de néha még a szobájáig sem akar elmenni egyedül, és kiabál, hogy menjen vele valaki.
- Anya, akkor gyere te!
- Miért nem mész egyedül a szobádba? Félsz a dínóktól?
- Nem, nem félek.
- Akkor?
- Mert olyan jó érzés együtt lenni.
Ennek lehetetlen volt ellenállni :)

 - elpocsékolod az időt... / most te pocsékolod az időt.

- Kiskorodban is anya volt a neved?

- Csak a felnőttek szoktak összeházasodni?
- Igen, de ha lehetne gyerekeknek is, akkor ki lenne a feleséged?
- Robin.
- És ha lányt kéne választanod?
- Anya.

Sokat legózik, a Dupló az egyik legjobb gyerekjáték, nálunk legalábbis. Épít belőle transzformert, dínót, pisztolyt, és teljesen egyedül. Legózás közben motyogja:
- Kifogytam a gondolatból. Nem tudom, hogyan építsem tovább. 

Nézik a tévét, valamilyen halról szóló dokumentumfilmet:
- A víz alján döglítette meg a halat.  


Robinnak nem reklámozzuk, hogy Maximmal úszni járunk, mert ő a fülében lévő tubusok miatt nem mehet uszodába. De amikor Norbi délutános, nyilván feltűnik neki, hogy mi nem fürdünk Maximmal otthon ahogy szoktunk. Úszás után öltözünk, azon gondolkodom, mit mondunk Robinnak, hogy mi már megfürödtünk és csak ő lesz a kádban:
- Mondjuk neki, hogy te az oviban lezuhanyoztál - javaslom.
- De olyet nem szabad mondani, ami nem igaz.
- Igen, igazad van, akkor inkább nem mondunk neki semmit. 
Erre vacsora közben miután megette az almás táskájának a felét, elkezd nyávogni, hogy neki fáj a foga, nem bírja harapni.
- Jó, akkor felvágom neked kis falatokra, hogy csak rágni kelljen.
- De nekem itt fáj középen, és oldalt rágok - mutat végig a fogsorán.
- Maxim, ha nem kéred a táskát, akkor azt mondd, nincs belőle semmi.
- Anya, már nem kérem.
Aztán mégis csak megette az egészet, mivel várta, hogy Robin befejezze a vacsiját. Miért nem ezzel kezdte? Hogy is van ez az igazmondás?

Maxim új fogai

Azt már írtam, hogy Maximnak felül kibújt egy rágófoga, és hogy a másik oldalon szenved a második fogával. Nos, miközben nőtt ez a fájdalmat okozó rágófoga, elöl, alul kibújt neki egy metszőfog úgy, hogy nem esett ki a tejfoga. Elvittem fogorvoshoz, aki teljesen az ellenkezőjét mondta, mint amit a neten találtam ilyen problémára, vagyis nem kell azonnal kihúzni a tejfogát, ami alig mozgott még akkor, mert két-három hónap múlva kiesik magától, másrészt a megüresedett hely úgysem lenne elég az új fogának, csak ha kiesig a négy metszője, akkor fognak berendeződni az új maradandó fogai. Ráadásul Maximnak ez volt az első fogorvosi ellenőrzése, és azt mondta a doki, hogy nem szeretné egy injekcióval és foghúzással sokkolni a gyereket, mert akkor garantált az örökös rettegés a fogorvostól. Meggyőző volt, ráadásul mondta, hogy felül is figyelni kell majd hogyan cserélődnek, mert túl szélesnek látszanak a fogak az ínyben, mint amennyi hely van nekik, de egyelőre nincs más teendő, csak figyelni a fogak cserélődését. Azóta kinőtt teljesen, amivel szenvedett, a másik oldalon egészen kibújt egy hátsó rágófoga, viszont a "szenvedős" oldalon is jön a második fog, az ínye meg van dagadva kicsit, és pár napig véraláfutásos volt neki egy rész. Múlt héten nem mindig tudott rendesen harapni, mert egyre jobban mozog neki a tejfoga elöl, lassan ki fog esni neki.
Csak azt remélem, kevesebb szenvedéssel fogjuk átvészelni ezt az újabb fogzásidőszakot.

2015. január 14., szerda

Karácsonyi szünetünk

A szünet előtti héten először Maxim, majd Robin volt beteg. Maxim egy napot otthon maradt és két nap hamarabb hozta el Norbi, ő aztán jól volt, nem lázasodott be többet, Robin viszont szerda este belázasodott, őt elvittem orvoshoz. Szerencsére csak egy vírus, de aztán nem ment többet bölcsibe. Szombatra már ő is viszonylag jól volt, így a szünetet nagyjából egészségesen kezdtük. Én ugyan a következő héten voltam náthás, fájt az arcüregem két napot, de végül kilábaltam a náthából. A fül-orr-gégész a kontrollon fertőzést talált Robin jobb fülében, így cseppet írt fel, és szigorúan kerülni kell, hogy a víz a fülébe menjen. Mi vigyáztunk eddig, szóval vagy a nátha miatt lett ez a fertőzése vagy bele nyúlt a fülébe, de sajnos teljesen eltömődött neki a tubus, és a hallás vizsgálaton arra fülére nem hallott. A mai vizsgálaton már tiszta volt a tubus, mindkét oldalon jól működtek, de a fertőzésből vissza maradt valami gombás fertőzés, most újabb bőrre való cseppet kell a fülébe csepegtetni, ami elég macerás procedúra. Bár már magától kérdezi, hogy bement a cepp, nem folyik ki, sőt a bölcsibe is be akarta vinni, de azért a reggeli 10 perc kicsit megnehezíti a felkelést. Otthon töltöttük a karácsonyi szünetet. Még karácsony előtt bevonatoztunk a városba, felültünk a hidegben az óriáskerékre, kacsa helyett karácsonyi gömböket horgásztak a gyerekek, és megkóstoltuk a faszénnel sütött lazacot.
 
 24-én ebédre ettük a halat, amiből a gyerekek csak a tésztát kérték, így estére szarvasformájú husit kaptak, mi meg halat ettünk és vártuk a havat.
Maxim a karácsonyi hangulat jegyében megkérdezte, hogy ha én csomagolom az ajándékokat, akkor nekem ki ad, csomagol ajándékot? Mondtam, hogy talán apa, erre ő rajzolt nekünk valamit, titokban, és elrejtette, nehogy meglássuk és ne legyen meglepetés. Annyit nekem elárult,  hogy apának markolót rajzolt, de kért, nehogy eláruljam apának. Viszont olyan jól elrakta a lapot, hogy csak karácsony délutánján jutott eszébe, hova is tette.
 

Az ajándékozás és a sok-sok játék után meg is kaptuk a várva várt havat, pontosan a karácsonyt követő reggelen minden tiszta fehér lett. Építettünk, vagyis inkább én építettem hóembert, szánkóztunk; sajnos nem találtunk igazán jó domboldalt a közelben, de Robin már akkor le akart szállni a szánkóról, ha gyorsan húztuk, így nem is erőltettük annyira. Sebaj, annál jobban élvezték otthon a havat. A hóhegyet kinevezték hószörnynek, amire hol rámásztak, hol bombázták, kalapálták vagy lapáttal ütögették.
 

Szilveszter estéjén rakletteztünk, majd este 9-kor fellőttük a tűzijátékot, a gyerekek imádták, végül ők 11-kor kidőltek, mi meg az éjféli köszöntés után megnéztünk egy filmet.
Szombaton pedig utószilvesztert tartottunk Andiéknál, és mivel karácsony előtt csak Orsiékkal tudtunk találkozni betegség miatt, a gyerekek megint adtak és kaptak ajándékot. Hihetetlen, de Robin elment aludni ebéd után Kristóffal, úgy hogy Andris altatta a gyerekeket. Az pedig szuper, hogy nem csak a gyerekek, hanem mi is mindig jól érezzük magunkat ha találkozunk.
Az kevésbé volt jó, hogy két nap múlva vissza kellett rázódni a megszokott kerékvágásba. Olyan hamar elszaladt ez a két hét, nem volt sok kedvem munkába menni. A gyerkőcök jól vették az akadályt, és a reggelek sem voltak nyügösek.

Videók a hószörnyről, tüzijátékról, autóversenyzésről a szokásos helyen.