Krisztiék Délegyházára költöztek tavaly, és még nem voltunk náluk, most hogy Liza is megszületett, mindenképpen szerettük volna meglátogatni őket. Innen jött az ötlet, hogy a közelben keressünk szállást, és végül ez lett az egyik nyaralásunk is: a ráckevei Hotel Termálkristályba mentünk 4 éjszakára, július 29-től augusztus 2-ig. A hotel egyben van az Aqualanddal, reméltük, legalább egy napot tudunk majd fürdőzni, és bár kétszer is volt vihar este, a hőség velünk együtt érkezett. Vasárnap 7 körül érkeztünk, reggel 6-kor indultunk, egész jól haladtunk, az elején is aludt Emili meg a végén is, de azért így is szenvedés volt, pláne hogy előtte nagyon keveset aludtunk Norbival.
Hétfőn elmentünk Krisztiékhez, megcsodáltuk Liza babát. Milyen parányi minden kisbaba és milyen gyorsan elfelejtjük. Rendeltünk pizzát, a fiúk a csónakot a holtágnál kicsit rendbe szedték és csónakáztak egy kicsit. De akkor már nagyon meleg kezdett lenni. Emili is simogatta Lizát, Robin mindig oda ment hozzájuk, mikor szopizott, megnézték a szobáját, megcsodálták az akváriumot.
Kora délután elköszöntünk Krisztitől és Lizától, aztán csobbantunk egyet a kinti élményfürdő medencéiben.
Kedden strandoltunk, délután pedig elugrottam Krisztihez Emilivel, aki szerencsére elaludt az autóban. Mondjuk várta nagyon, hogy megint találkozzon Liza babával, de nem akartuk zavarni őket, így csak pár percet beszéltünk, és indultunk is vissza a fürdőbe. Kicsit hüppögött Emili, hogy Liza baba, Liza baba, előző nap is sokat emlegette. Este eljött keresztanyukám, Ági és a párja, Gyula. A fiúk nagyon hamar megbarátkoztak Gyulával, beszélgettek sokat, Ági hozott két labdát, Emili is ellabdázgatott velük. Vacsora után Ági csocsózott egyet Maximmal búcsúzásképp. Gyula készített néhány fotót, családit is, csak Robin nem volt vevő rá, grimaszolt, és amin mindenki jól nézett ki, azon ő pont nyújtja a nyelvét. Na majd legközelebb - akkor majd valamelyik másik nem akar fényképezkedni. 😀
Szerda délelőtt Évi barátnőm jött el Adéllal és Ákossal. A gyerekek hamar megtalálták a közös hangot, Emili távolságtartó volt Évivel, de nagyon sokat tudtunk beszélgetni. A déli hőségben ebédeltünk és aztán csocsóztak a gyerekek. Évi ajánlott pár könyvet Maximnak, kezdő olvasásra, és egész sokat olvasott azóta magyarul.
Csütörtökön délelőtt indultunk tovább Békéscsabára, először Mamáékhoz majd Nagyiékhoz.
Képeink e néhány napról
2018. augusztus 26., vasárnap
2018. augusztus 25., szombat
Emili utolsó két foga
Azt nem ígérem, hogy ez lesz az utolsó "fogas" történetünk, látva, hogy milyen nehézségeink vannak fogtémában, de nagyon megkönnyebbültünk, hogy végre Emilinek kint van mind a 20 tejfoga, és hogy ez a fránya két fog okozta a nagy riadalmat a magyarországi utunk előtt.
Teljesen felborította a nyugodt éjszakai alvását Emilinek, de még jól ránk is ijesztett. Júli végén ugyanis, amikor a fiúk napközibe jártak, Emili meg bölcsibe, egyik éjszaka felsírt, és azt kiabálta, hogy fáj a popója. Adtam neki fájdalomcsillapítót, és gondoltam, úgyis felébred, ha megint fáj valamije, de reggelig aludt. A bölcsiben azért szóltam, hogy figyeljenek rá, de jól telt a napja. Egészen estig nem volt semmi baja, akkor elkezdte mondogatni, hogy fáj a popója, kezdett nyűgös lenni. Gondoltam, lehet, csak nem akar elaludni, sokáig meséztünk és el is aludt. Aztán kicsivel később kezdte, nyöszörgött, majd nagyon sírt, hogy fáj a popója. Nem volt piros a feneke, nem volt hasmenése, székrekedése, nem látszott semmi, nem volt taknyos, mint februárban, amikor szintén ezt mondogatta és közben a füle gyulladt be. Kapott nurofent, fél óra múlva paracetamolt, majd hosszas szenvedés után elaludt. Kb másfél óra múlva üvöltve ébredt, én még egyik gyereket sem láttam ilyen állapotban, és végül bevittem az ügyeletre hajnali 3-kor. Ahogy beültette Norbi az autóba, abba hagyta a sírást, és nem is sírt a kórházban sem. Két órás várakozás után az ügyeletes orvos megvizsgálta és közölte, hogy a gyereknek nincs semmi baja, éjszakai szorongása van. Maradjunk ilyenkor mellette, majd megnyugszik. Mondtam neki, hogy ha felriad, akkor nem így sír, biztos fáj valamije, és miért a fenekét fájlalja, de csak annyit mondott, hogy ő nem talált semmit, figyeljük hogy viselkedik napközben, viszlát. Reggel 6-ra értünk haza, Emili teljesen magához tért, pedig nem aludt el várakozás közben sem, és tényleg nem volt semmi baja, látszólag legalábbis nem. Nekem ekkor esett le, hogy a két felső foga is okozhatja ezt, napközben elvan, aztán este fokozódik a fájdalom. Aznap meg is néztem neki, már amennyire engedte, és láttam, hogy dagadt az ínye. De még 2 nagyon nehéz és 2 kicsit nehéz éjszakánk volt, ráadásul pénteken és szombaton, közvetlen az utazás előtt már kora este kezdte a nyűgösködést. Babakocsiban sétáltunk, éjszaka hordozóban járkáltam vele, és így meg a fájdalomcsillapítóval, átvészeltük valahogy ezt az időszakot. Aztán végre kibújtak azok a fránya fogak, és már teljesen ki is nőttek neki. Most már csak az alapos fogmosásra kell figyelni, de Emili szereti elnagyolni és inkább csak megeszi a fogkrémet, vagy többször akar fogat mosni, hogy többször ehesse meg a fogkrémet. Végül is mi is ettük a Gabi fogkrémet😉
2018. augusztus 20., hétfő
Kánikula Békéscsabán
Csütörtök délután mire Csabára érkeztünk, Robin belázasodott. 30 fokban elég nehéz lázat csillapítani, de szerencsére nem volt túl magas láza, és inkább kapott borogatást, meg pihent, feküdt egész délután és este. Így másnapra kialudta a betegséget és senki nem is kapta el tőle.
A gyerekek rengeteget cicáztak, kutyáztak, a nyulat, tyúkokat minden nap megnézte Emili.
Liával is sokat játszottak a gyerekek, Szabi még kicsi a közös játékhoz, de izgatottan nézte a többieket.
Szombat délután Norbi és Tata a fiúkkal motor-showra ment, az egyik haverja megmutatta nekik a kombájnokat, ahova beülhettek a fiúk. A show is tetszett nekik, csak irtó meleg volt.
Kedden mentünk át Nagyiékhoz, a hőség kitartott ott is. Késő délutánonként Nagyival és Popival bebicikliztünk a városba fagyizni, szőkőkutazni. Az árnyas játszóterek is tetszettek a fiúknak.
Pénteken eljött Gabi unokatesóm a lányával, Jázminnal. Találtak közös témát, játékot, viszont délben megérkezett Viktor unokatesóm a párjával, Lillával, és hát Maxim egész héten erre várt: Viktor elhozta a Softball puskáját, amit ki is próbáltak délután. Jázmin nem szereti a fegyvereket, így megbeszéltük, hogy majd csak később fogják elővenni a puskát. Őket nem zavarta a hőség, lőni akartak. Robin (is) nagyon jól célzott, szuper ajándék volt ez a fiúknak.
Emili ugye nem akart délutánonként aludni, így Mamánál és Nagyinál babakocsiban sikerült elaltatni. Mikor Viktorék itt voltak, akkor ez kimaradt, és 5-kor azt vettük észre, hogy felmászott a kanapéra és úgy maradt. Feltolt popóval aludt. A sok vendég és meleg miatt volt fáradt szegény.
Képeink
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)