Emili utolsó két foga

Azt nem ígérem, hogy ez lesz az utolsó "fogas" történetünk, látva, hogy milyen nehézségeink vannak fogtémában, de nagyon megkönnyebbültünk, hogy végre Emilinek kint van mind a 20 tejfoga, és hogy ez a fránya két fog okozta a nagy riadalmat a magyarországi utunk előtt.

Teljesen felborította a nyugodt éjszakai alvását Emilinek, de még jól ránk is ijesztett. Júli végén ugyanis, amikor a fiúk napközibe jártak, Emili meg bölcsibe, egyik éjszaka felsírt, és azt kiabálta, hogy fáj a popója. Adtam neki fájdalomcsillapítót, és gondoltam, úgyis felébred, ha megint fáj valamije, de reggelig aludt. A bölcsiben azért szóltam, hogy figyeljenek rá, de jól telt a napja. Egészen estig nem volt semmi baja, akkor elkezdte mondogatni, hogy fáj a popója, kezdett nyűgös lenni. Gondoltam, lehet, csak nem akar elaludni, sokáig meséztünk és el is aludt. Aztán kicsivel később kezdte, nyöszörgött, majd nagyon sírt, hogy fáj a popója. Nem volt piros a feneke, nem volt hasmenése, székrekedése, nem látszott semmi, nem volt taknyos, mint februárban, amikor szintén ezt mondogatta és közben a füle gyulladt be. Kapott nurofent, fél óra múlva paracetamolt, majd hosszas szenvedés után elaludt. Kb másfél óra múlva üvöltve ébredt, én még egyik gyereket sem láttam ilyen állapotban, és végül bevittem az ügyeletre hajnali 3-kor. Ahogy beültette Norbi az autóba, abba hagyta a sírást, és nem is sírt a kórházban sem. Két órás várakozás után az ügyeletes orvos megvizsgálta és közölte, hogy a gyereknek nincs semmi baja, éjszakai szorongása van. Maradjunk ilyenkor mellette, majd megnyugszik. Mondtam neki, hogy ha felriad, akkor nem így sír, biztos fáj valamije, és miért a fenekét fájlalja, de csak annyit mondott, hogy ő nem talált semmit, figyeljük hogy viselkedik napközben, viszlát. Reggel 6-ra értünk haza, Emili teljesen magához tért, pedig nem aludt el várakozás közben sem, és tényleg nem volt semmi baja, látszólag legalábbis nem. Nekem ekkor esett le, hogy a két felső foga is okozhatja ezt, napközben elvan, aztán este fokozódik a fájdalom. Aznap meg is néztem neki, már amennyire engedte, és láttam, hogy dagadt az ínye. De még 2 nagyon nehéz és 2 kicsit nehéz éjszakánk volt, ráadásul pénteken és szombaton, közvetlen az utazás előtt már kora este kezdte a nyűgösködést. Babakocsiban sétáltunk, éjszaka hordozóban járkáltam vele, és így meg a fájdalomcsillapítóval, átvészeltük valahogy ezt az időszakot. Aztán végre kibújtak azok a fránya fogak, és már teljesen ki is nőttek neki. Most már csak az alapos fogmosásra kell figyelni, de Emili szereti elnagyolni és inkább csak megeszi a fogkrémet, vagy többször akar fogat mosni, hogy többször ehesse meg a fogkrémet. Végül is mi is ettük a Gabi fogkrémet😉