Kellemes ünnepeket!

Dupla adventi kalendárium

Nézegettem, hogyan is legyen az adventi kalendárium. Nagyobb tasakokat szerettem volna, mint amit eddig használtunk Maximmal, hogy nagyobb dolog is beleférjen. Ráadásul pont ugyanolyan télapó alakú fiókegyüttest ami nekünk van, már nem lehet kapni, így végül sokféle ötlet ötvözésével ez lett az idei kalendárium: színes papírból készítettem a zacskókat, kétszer 24-et, amit két sorban csipeszekkel rögzítettünk egy madzagra. Maximnak találtam a neten dínólexikont, így minden nap egy vagy két dinoszaurusz leírását kapta. Raktunk bele pici dínókat, lufikat, matricát, színezőt, saját készítésű karácsonyfadíszt, valamint kindertojást, kisautót, kulcstartót (ez utóbbikat köszönjük Mamának és Tatának). Maxim minden reggel úgy kelt, hogy nézzük meg mit tettem a tasakba, számoltuk őket, hány nap van még karácsonyig. Robin is nagyon lelkes volt, a végére kész szertartás lett a zacskó bontása: leültek a szőnyegre egymás mellé, és úgy néztek bele a tasakba. Mindig csak a másnapi tasakot töltöttem meg este, ha meg elfelejtettem, akkor aznap reggel :)

Mikulások és télapók

Luxemburgban december 6-a hivatalos iskolaszüneti nap alsóban. Ekkor hozza ugyanis a télapó az ajándékokat a gyerekeknek. Már egy héttel előtte ellátogatott az oviba a mikulás, egy zacskó édességet kaptak a gyerekek, majd a bölcsiben is járt, de itt most egybe kötötték a szokásos adventi ünnepséggel, ahova testvérek, szülők is mehettek; Maximnak is kértünk ajándékot, így újabb két zacskó édességet hozhattunk haza. A hozzánk érkező télapóval ugyan nem találkoztak, de rengeteg ajándékot hozott: könyveket, dínómamuszt, kesztyűt, dínós játékot Maximnak, és egy-egy orvosi táskát. Reggel izgatottan bontották ki a csomagokat. Norbi munkahelyi télapója pedig egy helikoptert küldött Maximnak, de ő ezt oda adta Robinnak, mert nem dinoszaurusz, így nem érdekelte. Ajándékbontás után elmentünk a doktornénihez, majd alvás után Lilláékhoz autóztunk, ahol Milánékon kívül még valaki ellátogatott a gyerekekhez.

Andris és Milán apukája, Norbi kora délutánig dolgoztak, utána Norbi (a másik) csatlakozott hozzánk, és így vártuk a meglepetést: Andris beöltözött télapónak, nagy sikere lett a gyerekeknél, senki nem ismerte fel, Maxim nagyon lelkesen mesélte a már igaziból haza érkező Andrisnak, hogy ki járt itt. Az este nagyon jól sikerült, a gyerekek nagyon jól eljátszanak már egymással, a kicsiket is bele értve.

 

 

Kontroll vizsgálatok

November végén Robin beteg lett, szerencsére nem volt komoly a dolog, enyhe hörghurut, de jobbnak tűnt, ha néhány napot otthon marad, így egy háromnapos hétvégével zártuk az őszt. 

Egy hétre rá, Mikulás napján mindkét fiút kontrollra vittem, mivel ez iskolaszüneti nap a kisiskolásoknak - erről később írok -, így ajándékozás után elmentünk a doktornénihez. Maximot 99 centisnek és 14,2 kg-nak mérte, Robint pedig 86 centisnek és 11,2 kg-nak. Mindent rendben talált, Robin még egy ismétlő oltást is megkapott. Amíg a papírokat írta az orvos illetve beszélgettünk, addig a két fiú a rendelőben fogócskázott, kúszott a vizsgáló alatt. Remek formában voltak, és ketten kezdenek veszélyesek lenni, rajtuk kell tartanunk a szemünket.