Kellemes ünnepeket

Mikulás

Először Maxim ovijába látogatott el a Mikulás, kicsit korán ugyan, november 28-án pénteken délelőtt. A gyerekek énekekeket tanultak, Maxim itthon is eldalolt egyet-kettőt, gyakorolt, mert "aki nem énekel a mikulásnak, az nem kap csomagot, hanem a joffának (óvónéni) adja majd a mikulás az ajándékot". Nagyon örültem, hogy mégis várja, mert valamikor novemberben lazán közölte, hogy nincs is mikulás, az csak egy bácsi beöltözve. Egy nagyobb gyerek mesélte a napköziben. Úgy látszik, hogy a sok készülődés az oviban, a mesék, énekek itthon vissza adták a hitét, vagy inkább nem érdekelte, hogy az csak valaki beöltözve, hiszen mindegy hogy ki is a mikulás, jön, és még ajándékokat is hoz. Később kérdezte is, hogy a mikulás mindent lát és azt is tudja, hogy hova költözünk, ha valaki mondjuk elköltözik?

Ugyanazon a napon délután a bölcsiben járt a mikulás, de itt a szülőkkel együtt ünnepelnek a gyerekek, lehet enni-inni. Mondanom sem kell, Robint a kapott csomagja érdekelte, és egy egész mars szeletet megevett.

Az otthoni mikulás december 6-án, szombat reggel jött, előtte este megmostuk a csizmákat, két-két párat, nehogy meglássa a télapó, hogy koszos a másik pár csizma. Maxim szépen az ajtó elé rakta őket, és hát a sok ajándék a csizma előtt várta őket reggel.

Mivel mamáék december első hetében jöttek, az ő mikulásuk már pénteken ajándékozott, de azt hiszem Maxim azt mondja, hogy a legót mamáéktól kapta (és még sok más dolgot). Norbi munkahelye is legót vett az öt éveseknek, míg Robin duplót kapott, mi is vettünk egy-egy játékot, könyvet, és még akkor vártuk a karácsonyt.

Maxim úszni tanul

Beletelt egy kis időbe, mire találtam úszótanfolyamot. A gond az, hogy a legtöbb tanfolyam 6 éves kortól van, vagy az önkormányzati első osztálytól, erre még két évet kéne várnunk. Végül Merschbe kezdtünk el járni, ez 15 km tőlünk, de kis utakon, így 15-20 perc az út. Egy 25 méteres uszodából van leválasztva egy csík, ahol 85 cm a víz mélysége. Szeretne Maxim megtanulni úszni, és abban is egyet értett, hogy szívesebben tanul kis vízben, ahol leér a lába. Az első alkalom nehezen indult, picit sírt is az elején, de aztán ott maradtam egy kicsit, hogy lásson, meg a végére bementem megint a medencékhez. Megbeszéltük, hogy inkább én is bemegyek úszni, neki talán megnyugtatóbb, hogy ott vagyok, ugyanakkor zavaró is lehet, ha azt nézi, én hol vagyok, de végül jól működik a dolog. Egyszer mind 4 négyen elmentünk, na ez nem volt jó ötlet, mert Maxim folyton azt nézte, mit csinál Robin, Robin meg üvöltött, hogy oda akart menni Maximhoz. Aztán fél óra múlva Robin megnyugodott és végre élvezte a gyerekmedencét, meg a hatalmas csúszdát.

Egy órás egy alkalom, az elején azt gyakorolták, hogy betegyék a fejüket a vízbe, bele ugorjanak a medence széléről, ez utóbbi jól ment Maximnak. Otthon egy ideig gyakorolta a víz alá merülést, a kádban 17 mp-ig volt a feje víz alatt. Majd deszkával tanultak siklani, most pedig elkezdték a lábtempót gyakorolni. Nem egy gyors iram, de év végére talán megtanul biztonsággal úszni. A lelkesedése egyszer alább hagyott; még az őszi szünet előtti héten rosszul lett az autóban, sokat és zsírosat evett ebédre, meg valami piros lét ivott (halloweent ünnepelték), és hányingere lett. Végül elmentünk az uszodáig, de nem akart bemenni, úgyhogy a szünettel együtt két alkalom kimaradt, és a szünet utáni első órán nem csinált semmit. Általában mindig van egy gyerek, akivel külön kell foglalkozni, mert nem akarja csinálni a feladatokat, nem akar bele menni a vízbe, na most Maxim volt, akit a segédedző győzködött, hogy csinálja a siklást, menjen a többiek után. Azóta vissza tért a lelkesedése, és mondja is, hogy ő megtanul úszni. Januártól pedig mehet a haladó csoportba, ahol már ténylegesen az úszás elemeit tanulják.