Mikulás

Először Maxim ovijába látogatott el a Mikulás, kicsit korán ugyan, november 28-án pénteken délelőtt. A gyerekek énekekeket tanultak, Maxim itthon is eldalolt egyet-kettőt, gyakorolt, mert "aki nem énekel a mikulásnak, az nem kap csomagot, hanem a joffának (óvónéni) adja majd a mikulás az ajándékot". Nagyon örültem, hogy mégis várja, mert valamikor novemberben lazán közölte, hogy nincs is mikulás, az csak egy bácsi beöltözve. Egy nagyobb gyerek mesélte a napköziben. Úgy látszik, hogy a sok készülődés az oviban, a mesék, énekek itthon vissza adták a hitét, vagy inkább nem érdekelte, hogy az csak valaki beöltözve, hiszen mindegy hogy ki is a mikulás, jön, és még ajándékokat is hoz. Később kérdezte is, hogy a mikulás mindent lát és azt is tudja, hogy hova költözünk, ha valaki mondjuk elköltözik?

Ugyanazon a napon délután a bölcsiben járt a mikulás, de itt a szülőkkel együtt ünnepelnek a gyerekek, lehet enni-inni. Mondanom sem kell, Robint a kapott csomagja érdekelte, és egy egész mars szeletet megevett.

Az otthoni mikulás december 6-án, szombat reggel jött, előtte este megmostuk a csizmákat, két-két párat, nehogy meglássa a télapó, hogy koszos a másik pár csizma. Maxim szépen az ajtó elé rakta őket, és hát a sok ajándék a csizma előtt várta őket reggel.

Mivel mamáék december első hetében jöttek, az ő mikulásuk már pénteken ajándékozott, de azt hiszem Maxim azt mondja, hogy a legót mamáéktól kapta (és még sok más dolgot). Norbi munkahelye is legót vett az öt éveseknek, míg Robin duplót kapott, mi is vettünk egy-egy játékot, könyvet, és még akkor vártuk a karácsonyt.