Év végi suli parti

Maxim nagyon ügyes, mindenből A-t kapott, ez a legjobb jegy, matekból két tárgyból A+-t kapott. Kivételesen Norbi ment az értékelésre mert nekem törölték a vonatomat. A tanítóbácsi örült, hogy végre megismerhette Maxim apukáját is, hiszen öröm volt tanítania Maximot. Tudáséhes, pedig már így is sok mindent tud, nagyon jó matekból, sok külön feladatot kapott Maxim, két másik gyerekkel együtt, és a nehéz feladatoknál is Maxim volt a legkitartóbb. Nem is ragozom, örömmel megy harmadikba. Itt a két osztályt összekeverik, de ő szerencsére az összes barátjával (egyet kivéve, aki ismétli a másodikat) ahhoz a tanítónénihez megy, akihez akart. Már egy ideje beszél róla, hogy a Joffer Giovi milyen szigorú, rengeteg házit ad, de szünetek előtt valami speciális cukrot kapnak tőle a gyerekek, úgyhogy ő hozzá akar kerülni. Meg amúgy is, ha sokat követel, akkor ő legalább sokat is fog tudni. A kis stréber 😆
Amúgy nem az, de ha valamire rászánja magát, akkor azt csinálja. Azért szereti gyorsan letudni a dolgokat, szóval németből a szavakat mindig kikérdeztem, főleg a névelők miatt, és most már franciából is ugyanaz a probléma: a névelők. Azt pedig be kell magolni, gyakorolni, nincs más lehetőség. Olvasni annyira nem szeret, pedig jól megy neki, de most választhatott egy német könyvet, amit ki kell olvasnia majd a szünetben. Az egyetlen gyengébb pontja, az a német beszéd, tőmondatokban vagy szavakkal válaszol, ha kérdezik. Még kell neki egy kis idő, de bele fog jönni. Maximnak a legjobb barátja Mex, és neki mindkét idősebb testvére ennél a tanítónéninél volt, innen a sok info és befolyás ☺☺

Szóval szokás szerint, utolsó nap délutánján mentünk az iskola-partira. Gyerekeknek programok, ugrálóvár, sültkrumpli, grillvirsli, fagyi, zene és óriási zaj…

Szerintem ez csak minket zavart, engem a meleg is, de a gyerekek nem akartak haza indulni. Maxim néhány barátjával az egyik ugrálóvárban randalírozott, a fiúkról folyt a víz, lökdösődtek, látszott, hogy élvezik. Végül mi sérülés nélkül megúsztuk. Robin is a barátaival mászkált, Emili meg velünk szórakozott. Bent az aulában kivetítőn mentek az ovis és iskolás előadások. Az iskolások is énekeltek, zenéltek, de azt egy délelőtt lehetett megnézni, munkaidőben. De a kivetítőn láttuk Maximot is, Robint is, ahogy a tornateremben a felvétel miatt adják elő a dalokat. 

Képek, amiket néhányan már láthattatok is

Hot-dog est az oviban

Tavaly már rendeztek egy év végi hotdog partit az oviban, ahol a szülők a gyerekekkel együtt töltötték az estét az oviban. Szuper volt, Maxim a nagytesókkal játszott, Robin a barátaival, Emili is eljátszogatott a homokozóban. Az idén is megszervezték az óvónénik, és Norbi is tudott jönni. Sajnos pont aznapra romlott el az idő, de délután már nem esett és végül az ovi udvarán találkoztunk. Az idén meglepetéssel készültek a gyerekek, tánccal, énekkel vártak minket. Robin egy szót sem mondott róla, szerintem más is meglepődött. Maxim megerősítette, hogy tavaly nem volt ilyesmi, szóval mindenki izgatottan nézte az első dalt. A másodikba belekezdtek ugyan a kinti színpadon, de sajnos ide értek a fekete felhők, és a szakadó eső beűzött minket a folyosóra. Robin az utolsó két dalban szerepelt, nagyon ügyes volt, igazából csodálkoztunk, hogy végig koncentrált maradt, nem maradt le a többiektől. Norbi felvette videóra, és a második dalt én is csak videóról láttam, mert Emili szerintem kezdett éhes lenni, levegő sem volt ott, muszáj volt arrébb mennem vele. Kár, hogy bent kellett maradnunk, mert nagy hangzavar volt, de a gyerekek élvezték, és mi tudtunk beszélgetni. Főleg Robin barátjának, Borysnak a szüleivel beszélgettünk, és végül szombat délutánra el is hívták Robin játszani. Robin még Borys húgával is összebarátkozott, döbbenetes, hogy mennyire szeretik a lányok 😃

Képek és videók

Lampionosok

Robin az ovival volt lampionozni, az öregek otthonába mentek, kaptak forró csokit és sütit uzsonnára. Ő pingvines lámpást készített az oviban, Maxim slugterrasat. (A Slugterra egy rajzfilm illetve sorozat, a neten rengeteg infó van róla; Maxim barátja imádja, azóta Maxim is odavan érte, de csak ritkán nézi, mert egyrészt szerintem nem neki való, másrészt Robin nem nézheti.) Bár szervezett csoportos lampionozást Robin egyik ovistársa, illetve minden évben hívják a fiúkat a szomszéd utcából is, hogy csatlakozzanak, Maxim most sem akart menni, Robin szerintem ment volna a többiekkel; talán majd jövőre. Végül kettesben csak becsengettek három szomszédhoz, és még énekeltek is. Én voltam a kísérőjük. Nagyon örültek az édességnek, sőt még egy-egy eurót is kaptak.

Hozzánk is jöttek, február 2-án ugyanis a gyerekek sötétedéskor elindulnak énekelni és cserébe édességet, pénzt kapnak. Ez a Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe, Krisztus bemutatása a jeruzsálemi templomban 40 nappal a születése után. Régebben írtam már róla a blogon, itt egy angol leírás és a dal fordítása, szintén angolul.

Íme két rövid videó a fiúkról:

Szomszédban énekelnek a fiúk

Első előadás

Gryllus koncert

Október 12-én vasárnap délelőtt Gryllus Vilmos koncertre mentünk. Az egyik anyuka szervezte a koncertet Gonderange kultúrközpontjában. Végül lett még egy délutáni koncert is a túljelentkezések miatt. Én izgatottam vártam, és bár Maximnak tetszett, Robint nem érdekelte egy idő után. Talán kevés volt neki a látvány, vagy nem kötötte le a zene annyira, pedig biztos voltam benne, hogy élvezni fogja. Az is igaz, hogy a legtöbb dalszöveg nagyobbaknak szól, és az interaktív részeket nem igazán értették még Maximék, de azért nagyon örültem, hogy elmehettünk egy magyar énekes gyerekkoncertjére.

Angorázok

Vagyis Maxim zongorázik. Így jegyezte meg, mikor megtanulta a szót. Ki tudja mondani helyesen, de direkt az ő változatát használja. Egy bútorbolt előterében láttunk egy zongoristát, élőben játszott, és én amíg sorban álltam, addig a fiúk hallgatták a zongorát.  Egész este erről beszélt. A táblagépünkön van egy zongoraprogram, ezt szokta nyomogatni. De egyik nap kitalálta, hogy a fúrója a zongora, a fűrészt pedig elővette Norbinak, hogy ő azon zongorázzon: apa te is ongorázz, ülj ide fotelbe. Én székre ülök.

Szinte minden tárgyat képes átnevezni, vagyis valami másnak kinevezni, és úgy játszani vele.

Már néhány dalból, mondókából szokott idézni, bölcsisekből is. Pár napja jöttem rá, hogy amit már sokszor mondogatott (ápi  bődéj), az a Happy birthday, és mikor elkezdtem neki énekelni, ő tette hozzá, hogy tú jú.

A Gyerekdalokon kívül eddig hiába hallgattunk, néztünk mást, nem igazán érdekelte. Mi sokszor énekeltünk neki, de inkább néhány dalt kedvelt. Most kezd jobban figyelni a mondókákra is. Illetve hallgatjuk Gryllus Biciklilemezét, az nagyon tetszett neki, de pár napja úgy nagyjából ötször Halász Judit cédéjét kell hallgatnunk, mert azt egyedül is el tudja indítani a lejátszóban, és ez nagy élmény. Van már olyan dal, amiből idéz, mikor felcsendülnek a kezdő akkordok.

Miközben írtam a bejegyzést, ide szaladt, hogy ott egy bogár, megijedtem tőle. Majd mondtam, hogy mutassa meg az apjának. Majd folytatta, ott bogár, ott kukucskált bogár.

Most ennyi jutott eszembe Maximról és a zenéről. Egyúttal nagyon boldog új évet kívánok minden kedves olvasónknak; sok örömöt, jó egészséget és kitartást az új esztendőben.