Maxim kitalálta, hogy Popival kirakja az összes kirakónkat, és két napig egyfolytában kirakóztak. Tőlük is kaptak kirakót, így volt min dolgozni. Én már a gondolatát is kezdtem unni két nap után, de Maixim megszállottan kitartott terve mellett. Aztán javasoltam, hogy tartsanak szünetet, kártyázzanak, na akkor ő reggeltől estig kártyázni akart. Robin a hét közepén kitalált egy állatos játékot, ő meg utána csak azt akarta játszani Nagyival.
A kezdeti szép idő elég borúsra váltott, de azért sikerült őket elcsalni játszótérre, focipályára.
Emili az első egy-két nap tartott Popitól, de aztán szépen eljátszogatott vele illetve mellette. Sajnos Popinak még mindig nem jött rendbe a dereka - amint haza mentek tőlünk, megműtötték a csigolyáját -, így nem focizhatott, rohangálhatott, sőt Emilit is csak a végén vette fel egyszer-egyszer. Szerencse, hogy ki tudott utazni hozzánk.
Robinnak fülgyulladása volt a szünet előtti héten, és sajnos csak nem jött rendbe. Nem fájt neki, de egyre jobban folyt neki valami véres trutyi, és végül a gyerekorvos tovább irányított a fülészetre. Hogy Norbi haladhasson a padlással, Emili is jött velem, emiatt viszont Nagyi is, hogy hátha jobban bírja Emili az autóutat a kórházig.
Robin egy elég erős fülcseppet kapott, a gyógyszerésszel nem is tudtuk, hogy adjam-e egyáltalán neki, mert mint kiderült, nem a saját orvosunkhoz kaptam időpontot, ezért kevésbé bíztam egy másik, számunkra ismeretlen orvosban. De csak elkezdtük az antibiotikumos fülcseppkúrát, és rendbe is jött a füle. Meglátjuk, mit mond a kontrollon a mi fülészünk.
Csütörtökre Emili taknyos lett, szegény, mennyire utálja a porszívózást. Nagyon-nagyon üvölt, nehezen nyugszik meg utána, de muszáj; így kisebb az esélye, hogy a náthán túl komolyabb baja legyen.
Egyik délelőtt az Ikeában ebédeltünk Nagyiékkal. Az ötlet onnan jött, hogy Maxim be akarta keretezni az elkészült kirakókat, amit majd kirakosgatunk a szobájukban illetve a padláson a falra. A fiúk pedig imádják az ikeás húsgombócot, hiába próbáltam már sokféle receptet, a házit nem eszik.
Nagyi pénteken és szombaton reggel is sütött palacsintát, mindig nagy sikere van.
Úgy tűnik, bevett szokás, ha valaki hozzánk jön több napra, palacsintát süt nekünk.
A szünet végére én is megfáztam, vasárnap délután még le is kellett feküdnöm, annyira rosszul éreztem magam. De a fiúk legalább pihenten kezdték az ovit, iskolát.
