Emili egy mini-dumagép. Úgy mint Robin, sokat hablatyol, rengeteget beszél, és a sok érthetetlen szó között mindig van néhány értelmes is. Sok szót mond luxemburgiul is, nekünk is van amit úgy mond.
Reggel köszön, hogy Szia apa, szia obin, szia maxim, sőt már azt mondogatta, hogy moyen. Nagyon sokszor "telefonál", amúgy távirányítóval, szappannal, szinte bármivel, és mintha egy igazi felnőttet látnék, úgy imitálja a beszélgetést. A múltkor Norbi arra lett figyelmes, hogy Emili telefonálás közben azt mondja: meszi boku, adi (merci beaucoup, aiddi=köszönöm szépen, viszlát), csakhogy franciául. Valszínű a bölcsiben is sokat figyel és megtanulta. Sok gyerek nevét emlegeti, a gondozók közül mindig Lilit, aki beszoktatta. Ő sajnos nincs többet, mert kismama lett, nagy kár, remélem, valaki nagyon kedves lesz helyette.
Rengeteget énekel, van, hogy csak úgy magában, és közben játszik, van, hogy szavakat ismétel és azt énekelgeti. Érdemes lesz figyelnünk, milyen hallása lesz, zenei érzéke, mert látványosan jobb mint a fiúké.
Olyan, mintha sokkal jobban utánozna minket, a szokásainkat. Már most affektál. Ha leejt valamit, már nem egyszer mondta, hogy basszusz, sőt, baszusz kúc (basszuskulcs). A babáját vagy babáit szokta lefektetni, kiabál rájuk, hogy hagyják abba (hal op, luxiul). Anyáéktól kapott 3 pónit, azokat fésülgeti.
Imádja nézni az állatokat, madarakat, de amúgy mindentől fél. Még a hangyától is. Minden bogarat darázsnak vagy póknak hív. Nagyon jó a memóriája. Kb. egy hónapja a kertben sétált a szomszéd macskája, nem tudtuk megsimogatni, de felült a házuk ablakába és nyávogott hogy engedjék be. Aztán bentről a két nagy kutya elkergette a cicát. Ezt a sztorit most többször emlegette.
Az állatok még hagyján, de fél a robotfűnyírótól, minden új dologtól. Norbi nemrég szerelte a rotakapát, akkorát ugrott mikor Norbi beindította... Ja, Norbi motorjától is fél.
Bölcsiben jobban eszik, itthon is több mindent megeszik ha van kedve. Szerencsére nem csak a cukor és süti csúszik, hanem a gyümölcs és zöldség is. Van, hogy párolt zöldséget eszik ebédre és vacsorára. Egy ideig csak rizst és kukoricás vagy borsós csirkemellet evett, aztán ezeket egyáltalán nem, halrudat vagy rántott husit evett zöldségekkel, brokkolival, karfiollal, répával. A krémleveseket mindig megeszi. A szünet óta a bölcsiben egész sok mindenből eszik, és ma csoda történt, mert marhapörköltet evett galuskával. Tudni kell, hogy tésztát nem eszik, már nagyon pépesítve sem eszi meg a bolonyait, szóval, csak hüledeztem, hogy mit töm magába. Ja, és fűszeres volt a pörkölt. Most látszik is rajta, hogy jobb kondiban van, még az arca is kerekebb lett.
A fiúkhoz egyre jobban ragaszkodik, de azért tudnak csúnyán viselkedni egymással. Azt nem igazán tolerálják, hogy Emilinek mindig az kell, amit náluk lát. De ha akarnak, akkor eljátszanak vele.
Kb két hete az esti szopit is elhagytuk, elég lassan ment Emilinél, nagyon ragaszkodott ehhez is. Nála mindenhez több idő kell. Ja, nem, az édességtől pl nem fél :)
