Forróság Békéscsabán

Megvárt minket a forró nyár Békéscsabán. Bő 10 napra mentünk haza, szokás szerint éjszaka utaztunk, Robin és a hőség miatt. Robin így sem viselte jól az utat odafele; többször felébredt, sírt , Norbi nem tudott tőle aludni rendesen. Aztán néhányszor elégedetlenkedett délelőtt. Ráadásul éjfélkor belefutottunk egy dugóba, és csak a rádióból hallottuk 40 perc állás után, hogy lezárták a félpályát és átterelnek a másik oldalra. Mire eljutottunk a lehajtóig és kerülővel visszatértünk az autópályára, másfél óra mínusznál jártunk. Visszafele azonban minden jól ment, mindössze kétszer álltunk meg, Maxim ugyan kétszek sírt, hogy elzsibbadt a lába.

Először Mamáékhoz mentünk, napról napra melegedett az idő, csütörtökön 40 fokig. Egy nagy medencében tudtunk hűsölni, az elején Maxim nagyon sok időt töltött benne, aztán szerdán lesérült, a lábán kisujját megvágta valami, így szerda déltől csendesen játszott, szinte egy helyben, néha nyávogott kicsit, hogy fáj a sebe, és még aludt is egyet. Robin csak egyszer-kétszer ment bele naponta, volt kismedencéje is, de ő abba sem ment bele többet. Egyik délelőtt kimentünk négyesben a piacra, az elején szépen fogtuk egymás kezét, az első két néni, aki szembe jött, megállt és megdícsérte a gyerkőcöket, hogy mennyire aranyosak így.  Robin nem aludt túl jól éjszakánként, ez lehet a zajok, meleg, hűvös szellő hajnalban vagy éppen a foga miatt is. Gondolom, hogy emiatt, a meleg miatt, a sok újdonság és nem utolsó sorban a "határkeresés" miatt sokat nyűgösködött. Kevesebbet is ettek Maximmal mint szoktak, Robin nem is maradt a székében néhány percnél tovább, rohangálás közben be-bekapott egy-egy falatot, ez eléggé idegesítő volt, itthon viszont minden a régi, sokat esznek, és Robin a székében. Érdekes módon, ő maga kérte, hogy elalvásnál a kiságyba tegyük be, igaz, hogy ott is sokat forgolódott, de szinte mindig a kiságyban aludt el. Itthon viszont ha bele is akar menni, a végén mindig mellettem alszik el, délután is és este. De ez már így is egy ugrás, mert a délutáni alvásnál kézben aludt el eddig (este év eleje óta mellettem alszik el).

Egyik kedvenc programja a séta, biciklizés az utcán volt, szinte megőrült, ha meglátta a biciklit az ülésével, addig nem nyugodott, amíg valaki el nem vitte nézelődni. Sokat üldözte a macskákat mindkét helyen, és Mamáéknál nagyon szerette nézni az állatokat. Nagyiéknál pedig egész belejött a kismotorozásba. Lalival pedig egy hullámhosszon voltak: Lali beszélt hozzá, simogatta, ő meg egyre közelebb húzódott, és egész sokáig csendben, egy helyben maradt. Biztos megbeszélték közös dolgaikat, mint kékszemű, második gyerekek.

Az első héten egyik este Norbival és Icuékkal színházba mentünk, méghozzá a szarvasi szabadtéri színházba, Hippolit a lakáj c. zenés vígjátékot néztük meg. Eredetileg anyósomék készültek a színházba, de végül mi mentünk el kikapcsolódni egy kicsit. Szuper darab, élő zenével, Eperjes rendezésében, Reviczky főszereplésével, nagyon élveztük. Krisztivel pedig elmentünk ebédelni kettesben a Brill étterembe, névnapja alkalmából, mindkettőnk nagy megelégedésére. Ezenkívül jártam a szokásos köreimet (fodrász, fogorvos, stb). Robint is elvittem a pedikűröshöz, mert szerinte jobb hamarabb korrigálni a rossz körömnövekedést, ami magától nem oldódik meg. Szépen lecsiszolta, levágta Robin körmeit, nekem "csupán" reszelgetnem kell a körmeit, hogy szabályozzuk a növekedésüket, különben benőnek a bőrbe és rétegződve, ahogy eddig. Igen ám, de egyelőre rémálom, mert nem nagyon tűri, hogy én 2 másodperncél tovább reszeljem a körmét, nem igazán találom a módját, hogy fogom én pedikűrözgetni.

Egyik délután elmentünk egy barátunkhoz, általában elmegyünk hozzájuk, ha Békéscsabán vagyunk. Maxim nagyon szótlan volt, bezzeg Robin! Ő egy negyed óra alatt feloldódott, járkált ki-be, még a cicatálból is kiszedte a kaját. Maxim a végén kipróbálta a még nagyobb medencét, ahova persze Robinnak is be kellett mennie. Néhány nap múlva a városban találkoztunk újból, és ott Maxim kicsit sem volt szégyenlős, Laura rollerezett, Maxim a futóbiciklijével körzött, már nagyon gyorsan megy vele, pedig alig ért le a lába. Nagyon tetszett a fiúknak a szökőkutakkal teli új városközpont, tiszta víz lett mindkét gyerek, és este már nem szárad olyan gyorsan a ruha. Nem zavarta őket a dolog, ha nem valamelyik kútnál csápoltak, akkor a kismotoros Robin után szaladgált Nagyi, Popi meg sörözött :)

Már Nagyiéknál történt, hogy Maxim egyszer csak jól mondta ki az anyát: anya, anya - ismételgette naponta sokszor, tetszett neki, hogy végre ő is jól mondja ki, nem csak mi vagy Robin. 

Természetesen most is sok látogatónk volt, mindkét helyen: Norbi keresztanyukája, két unotatestvére, Dédipapa is eljött hozzánk egy fél napra, és Borsi néni is megnézett bennünket.

Család, barátok, hőség, pihenés - minden meg volt, ami a nyaraláshoz kell, kivéve a tengerpartot, amit már Maxim nagyon vár. Mi is, mert Maxim köhécselt, még érkezéskor, aztán vettem neki szirupot, és egy hét alatt elmúlt a reggeli-esti köhögés, a végén viszont Robin kezdett köhécselni, és egész múlt héten köhögött.

Ritka pillanat: négyen a medencében

Imádtak sötétedés utánig kint maradni, élvezték, hogy ruha nélkül lámpával vagy anélkül szaladgálnak

Szegény öreg cica nem mindig bírta Robin üldözését

A sok szökőkút pancsolásra csábította a gyerekeket. Robin gondolkodás nélkül bele mászott volna bármelyikbe

Kézenfogva

A hosszú folyosónk száguldásra bíztatta Robint, szeretett itt motorozni

Most épp nem veszekedtek, ki üljön a kvadon vagy hogy ki vezesse