Az egyetlen normális vécépapír a boltban rózsaszínű volt. Egyszer vettem rózsaszínt, mert akciózták, és a fehér már elfogyott, Norbi meg is jegyezte, hogy mi ez, Maxim viszont nagyon szépnek találta, és kérte, hogy mindig ilyen legyen itthon.
Robin is hasonlóképpen reagált: mondta, hogy milyen szép, és amikor egy fehér tekercset tettem fel, követelte a rózsaszínt. Nincs ebben semmi különös, csak van szépérzékük.
Eszembe jutott egy-két vécés sztori, amik utólag viccesek, de én közben majd' felrobbantam.
Robin egy idő után átszokott a vécére, nem volt hajlandó bilire ülni. Ha netalán egyszerre kell pisilniük, megy a vita, ki ül rá előbb, és sokszor Robin, mivel ő az utolsó pillanatig halogatja, már nem bírja tartani. Vagy ha éppen kakil, Maximnak meg nagyon kell pisilnie, akkor ő ráül a bilire. Az egyik reggel viszont kicsit nehézkesen ment neki a bilibe pisilés, nagyjából mindenhol állt a pisi, a ruháján is; túl sokat, túl gyorsan pisilt. Viszont, hogy néhányszor ráült Maxim a bilire, Robin is hajlandó újból bilibe végezni a dolgát. Egyik hajnalban is a bilire ült, pedig kértem, hogy a vécére, mert sötétben nem látjuk rendesen, hova pisil, de nem, ő a bilibe pisilt, naná, hogy a pizsamája is pisis lett. Biztos nem voltam kedves, türelmes hajnalok hajnalän, na meg takarítanom kellett a bilit, padlót, így azóta megjegyzi, hogy ő bele pisil, nem a földre.
Tegnap este pedig Maxim addig tollászkodott, hogy már nem bírta tovább tartani, én azt hittem, ráül a vécére, de ő állva pisilt, csak éppen nem hajtotta fel az ülőket, ráadásul a kisebbítős fedelet sem, és persze totál lepisilte az ülőkéket, a vécét. Naná, hogy rákiabáltam Maximra - ilyenkor kéne ugyebár tízig számolni -, hiszen, tudja, hogy csak akkor pisilhet állva, ha felhajtja az ülőkét, de ő már nem bírta tartani. Robin aztán mondogatta, hogy úgy nem szabad pisilni, csak ülve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése