A fiúk továbbra is rengeteget beszélnek, sokszor egymás szavába vágnak, nem bírják kivárni, hogy a másik befejezze a mondandóját. Az idén kevés vicces mondásukat jegyeztem le sajnos, de tavalyról maradt jó néhány, amit még nem írtam ide le.
Már nem emlékszem, hogy melyikőjüktől származik az alábbi beszélgetés, talán Robintól.
- Kitől kaptuk a házunkat? Mi vettük?
- Igen, ezt mi vettük.
- Nagy zacskóba volt csomagolva?
Apa halevésre biztatja Maximot:
- Maxim egyél ilyen szószt, attól jól megtanulsz úszni.
- Miért tanulok meg tőle?
- Mert ez hal.
- Hogy tanulnék meg tőle úszni, ez egy döglött hal!
Tavalyi ovis társáról mesélt Maxim, jól emlékszem, hogy egyszer oviba menet reggel fejtette ki a nézetét:
- Yale anyukája elpocsékolja a pénzt.
- ?
- Yalenak mindig új cipője van. 6 napig hord egy cipőt, aztán újat vesz neki, megint 6 napig hordja, aztán megint új cipője van.
Maximnak nem az ősz a kedvenc évszaka.
- Most rád haragszom, mert ősszel születtem, és te termesztettél meg engem a hasadban.
Nehéz nyelv a magyar, néhány egyszerű szó helyett ezeket mondta Maxim:
- magaságosság, melegségesség.
Fürdésnél kérnek még pogácsát, mondom nekik, hogy egyet ehetnek, nincs több. Erre Maxim:
- De akkor ne olvassunk olyan mesét, amiben étel van, mert akkor megjön az éhem és eszek.
- Miért nem vagyunk Robinnal ikrek?
- Mert nem együtt születtetek.
- De akkor egyszerre lenne a szülinapunk...
A napköziben volt egy fiatal de viszonylag szigorú felügyelő, az volt a benyomásunk, hogy ő kordában tartja a gyerekeket, illetve figyel rájuk. Mindig tudta, hol van Maxim, ha érte mentünk. Ahogy átköltözött a napközi Capellenbe, ő máshol dolgozott. Kérdeztem tanév elején erről Maximot:
- Hol van most Jessica?
- Lehet, hogy még nem fejezte be a nyaralást. Vagy az is lehet, hogy szakmát váltott.
- Mi is tudunk vulkánt csinálni. Amikor mérgesek vagyunk, akkor a düh jön ki belőlünk, így - mutatja Maxim, hogy mérges.
- Amikor hányunk, akkor a hányás a vulkán.
Maximék tavaly úgy tanulhatták a számokat, hogy 1-10-ig az egyes számutcában vannak a számok, aztán 11-20-ig már másik számutcában vannak a számok, stb. Legalábbis nekünk így magyarázta.
Tavaly nyáron Békéscsabáról haza érve, Robin ezt kérdezte:
- Hol vettük ezt a szép, új házat?
Elég sokszor kapott fülcseppet Robin, még amikor bent volt a tubus a fülében, mert vagy eltömődött neki, vagy egyszer gombás fertőzést szedett össze. Miután becsepegtetünk neki, várni kell legalább 5 percet, hogy ne folyjon ki az egész a füléből. Mivel feküdnie kell, ezt vagy tévézés közben vagy meseolvasással kötjük össze.
- Kész vagyok? - kérdezi türelmetlenül.
- Nem, még 5 perc, az már nem sok. De ha hamarabb felkelsz, akkor kifolyok, és nem fog hatni.
- Akkor 6-nál leszek kész?
- A pipik miért tojnak tojást? - kérdezi Robin.
- Mert az a dolguk.
- És a mi dolgunk mi?
- Hát, hogy boldogok legyünk - válaszolom megfontoltan.
- Nem, az, hogy mindig csináljunk valamit - javít ki Maxim.
Az idénről egy-egy mondásukat jegyeztem fel, mindkettő az egyiptomos témakörhöz kapcsolódik. Ahogy írtam egy előző bejegyzésben, egyiptomi dolgokat lehetett bevinni az oviba. Sikerült is megtalálnom a vázánkat. Maxim megkérdezte, honnan van:
- Kiástátok a földből?
Robin pedig hitte, vagy úgy hallotta, hogy csontvázat keresünk, és azt fogja Maxim bevinni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése