2016. november 28., hétfő

Ovi- és sulikezdés, foci és kung fu

Maxim elkezdte az első osztályt, az itteni besorolás szerint 2.1 ciklust.
Az óvoda az 1. ciklus, Robin az előző tanévben járta az 1.1 ciklust, most pedig az 1.2 ciklust, ami kétéves.
Azt meg sem bírom jegyezni, hogy milyen csoportba és osztályba járnak, Robin talán PsJ, Maxim E osztályba, de talán annak is van kódja.
Maxim tanítóbácsit kapott, 16-an vannak az osztályban, az ovis legjobb barátjával, Louis-val együtt maradtak. Kaptunk egy nagy listát a nyáron, hogy miket kell nekünk megvenni, és hogy miket vesz meg a tanító. Kinéztem az iskolatáskát,  Maxim pedig kiválasztotta a színt. Izgalommal várta az iskolát, szeretne már írni-olvasni. A táskát mindenféle kiegészítővel vettük, volt hozzá egy sporttáska is, azt kapta Robin. Norbi javasolta, hogy próbáljuk így, ne legyen nagy sírás abból, hogy Maxim mennyi mindent kap. Jó ötletnek bizonyult, így csak egyszer reklamált a táskája miatt, hogy neki egyik sem kell, hanem olyan, mint a Maximé, csak az ovitáska változata - az egyik kis barátnőjének ugyanis pont olyan mini iskolatáskája van mint Maximnak.
Első nap bekísértük a gyerekeket, ők helyet foglaltak, mondott kb. 5 mondatot a tanár, aztán mi szülők mehettünk is. Valamikor október elején tartott szülőit Gilles (ejsd: Zsíl), a tanító bácsi. A legjobban a high-tech interaktív táblájuk tetszett, na meg az, hogy profin kezelte. Nincs krétapor, szivacs, sem filc. 
U alakban ülnek a gyerekek, van olvasókönyvük munkafüzettel és matekkönyvük, de rengeteg feladatlapjuk van, amit lefűznek mappába, ezeket hurcolják csak, néha egy könyvet, esetleg az írás- vagy matekfüzetet. Amikor tele van a mappa, akkor nagy mappába teszik át a lapokat és ezt a tanteremben tárolják. Sok német órájuk van, írni és olvasni ugyanis németül tanulnak. A matek is németül van, a készségtárgyak (művészet, környezetismeret, erkölcstan, zene) azonban luxemburgiul egy tanítónénivel. Heti kétszer van tornaórájuk, és kéthetente úszás. Kevés írásbeli házit kapnak, inkább sok szót kell megtanulniuk. Itt két év alatt kell megtanulniuk németül írni és olvasni. 
A sulival egyidőben Maxim elkezdte a focit is. Nyár végén indult az edzés, egy hónap alatt a harmadik edző lett a végleges nekik. Decemberig kedden és csütörtökön 4-től fél 6-ig van edzés, szombatonként meccs, Maxim eddig kétszer játszott meccsen. Szeret járni, de úgy tűnik, nem veszi komolyan, elrugdossa a labdát az edzésen, aztán hazajön és itthon mindennel focizni próbál. 

Robin új csoportban kezdte az ovit mint középső csoportos. Szerencsére Maxim óvónénijét kapta, Robin őt szerette volna, aztán nyár elején elkezdte mondogatni, hogy ő Joffer Nathalienál lesz. Ezt persze akkor még senki nem tudta. A két legjobb barátjával került át, meg a lányok közül is több barátjával. Az első néhány nap után elmúlt a lelkesedése, reggelente nem akart menni, de volt, hogy még a kocsiba sem akart beszállni. Miután azt hajtogatta, hogy azért nem akar menni, mert mindenki vele akar játszani, rákérdeztem az óvónéninél, hogy most senki nem akar Robinnal játszani, vagy tényleg sokan akarnak vele. Valóban sokan veszik körül, és sokszor a lányok "lógnak" rajta, különösen Nesta simogatja, odabújik hozzá. Az óvónénivel együtt megbeszéltük Robinnal, hogy ha zavarják, akkor szólnia kell, illetve az óvónéni is beszélt a lányokkal, hogy egy kicsit hagyják Robint.
Ezt követően nem is volt olyan nagy reggeli cirkusz. Maga a felkelés van, hogy nehezen megy, de Norbi kitalálta, hogy amíg ébredeznek, addig hangos mesét hallgatnak, többnyire Berg Judit Tündérmeséit. Az elején reklamált Robin, hogy nincs kép, de most már szívesen hallgatja, jókat nevetnek egy-egy részen. Robin nagyon elfárad a nap illetve a hét végére, ráadásul elkezdett kung fura járni.
Nyilván a Kung fu panda mese volt rá nagy hatással. Nyár elején elkezdte mondogatni, hogy ő kung fuzni akar. Nem, a karate nem jó, csak a kung fu. Addig keresgéltem, amíg találtam egy klubot, ami a honlapjuk szerint a közelünkben is tart edzést, reméltem, hogy gyerekeknek is van itt, nem kell messzebbre vinni. Ráadásul 4 éves kortól már mehetnek hozzájuk a gyerekek. Aztán kiderült, hogy sajnos messzebb van, és ez hétközben a forgalom miatt min. fél óra oda és ugyanannyi vissza autóval. 
Aztán nem is kung fura hanem focira akart járni Robin, Maxim hatására, de mivel ez utóbbi 5 éves kortól van, visszatértünk a kung fura. Norbi úgy döntött, hogy amíg szabadságon van, addig tudja vinni, hogy kipróbálja, lássuk, tetszik-e neki, meddig is akarja csinálni. Elment a próbaedzésre, az edzőnő, simo egy pszichológus, rögtön mondta, hogy Robin járhat, menjen el néhányszor, és utána döntsünk, hogy befizetjük-e a 6 hónapos vagy 9 hónapos tagdíjat. Robinnak volt kedve hozzá, kapott ruhát is, így hétfőn és szerdán 16.45-kor beülnek Norbival az autóba, hogy a 17.30-kor kezdődő edzésre oda érjenek. Általában nézhet egy mesét az autóban, ez segít, hogy elinduljon, mert bizony nincs mindig kedve menni. Az edzésen van amikor nagyon ügyes, van amikor el-elkalandozik. Esett is már el, többnyire, mert nem figyelt oda, de szerencsére ez nem vette el a kedvét. Március végéig van beíratva, meglátjuk, utána akarja-e folytatni. Mi örülünk neki, egyrészt, mert külön vannak Maximtól, másrészt meg a játékosság mellett fegyelmet, koncentrációt is tanulnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése