Tavasz van és havazik. Betegségek és fogas dolgok

Itthon vagyok Emilivel, mert beteg. Bár már jól van, de hátha így kibírja húsvétig. A múlt héten ugyanis Robin volt lázas egy napot, de ő kialudta, és már másnap ment is moziba. Emili is belázasodott két nap múlva, el kellett hoznom a bölcsiből szegényt. Viszont Maximot fogorvoshoz kellett vinnem, így a három gyerekkel ebéd után elmentem a fogorvoshoz. Azt hittem, csak a láz miatt van rossz állapotban Emili, de mire Maxim következett a dokinál, addigra Emili sikeresen lehányta magát, engem és Robint is a váróban. Le a kalappal Maxim előtt, ugyanis bement egyedül a rendelőbe. Szóltam az asszisztensnek, hogy luxemburgiul beszél, és hihetetlen ügyes volt. Ennél a dokinál még nem voltunk, a gyerekek fogorvosa küldött tovább minket, hogy megnézzék Maxim ferde fogát, illetve van egy másik foga is, ami kérdéses, hogy jó helyen nő-e. Szóval amíg mi takarítottuk a várót, addig Maximot megvizsgálta a fogorvos, szépen átbeszéltek mindent, majd aztán én is bementem a rendelőbe a beteg Emilivel a kezemben. Állkapocs-korrekciót javasolt, hogy a harapását korrigálják, illetve ha Maxim akarja, akkor a fogát is valamennyire be lehet fordítani a helyére, de később így is úgy is kell majd neki fogszabályzó. Az egyetlen probléma a ferde fogával, hogy sérülékenyebb, és hát a karate meg egyébként is egy sima esés miatt is kitörhet az a foga. Amúgy Maxim nagyon előre van a fogcserében, az egyik foga, a szemfog melletti, ami már mozog, többször kezelték is, hamarosan ki fog esni, de ez 11 éves kor körül szokott cserélődni. Szóval az ő esetében relatív, hogy mikor lesz majd teljes fogszabályzója.
A fogorvosnő azt mondta, hogy Maxim már elég nagy ahhoz, hogy eldöntse, mit akar, ő pedig szeretné, ha mindkét kezelést megcsinálnánk. Április elején megyünk mintavételre, aztán várnunk kell a betegbiztosító jóváhagyására, hogy elkezdhessük a kezeléseket. 

Visszatérve Emilire, őt még akkor délután elvittem orvoshoz, de semmi különöset nem talált nála: kicsit piros a füle, kicsit piros a torka. Borzasztó állapotban volt még két napig, ráadásul én is lebetegettem és elvileg pihentem volna. Vasárnapra ő is és én is jobban voltunk, így hétfőn vittem bölcsibe, bár iszonyatosan dugult volt az orra, és borzasztóan aludt. Hétfő délután viszont megint belázasodott. Kedden irány a gyerekorvos, és még nem volt fülgyulladása, de annyira nem kapott levegőt és olyan pirosnak találta a füleit a doki, hogy végül csak felírta az antibiotikumot. 

Holnap megy bölcsibe, én meg dolgozni, aztán csak megérkezik a tavasz és egy kis napsütés. 

Mert ez az össze-vissza idő nagyon megterhelő, már el akartam rakni a téli cuccokat, de még jó, hogy nem kezdtem őket kimosni. Majd húsvét után...