A másik furcsasága, és ezt a fiúk sem csinálták, hogy ha tetszik neki egy kép a mesekönyvben, vagy a helyzet, vagy a szereplő(k), oda akar menni, ott akar lenni. Ilyenkor mondja, hogy oda bemenni.
Jobban ment a bölcsibe visszaszokás mint gondoltam, ő Hollandia után kezdte is, mert így is 5 hetet kihagyott. Az első három nap reggel nem is sírt, mondjuk késő reggel vittem be, és hétfőn már 3-kor érte mentem. Aztán sírt reggelente, vagy itthon alig akart elindulni, ugyebár a fiúk itthon voltak, vagy egész úton hajtogatta, hogy nem jövök, nem akarok menni. De a bölcsiben szerencsére jókedélyű, végre nagyon jól eszik, ott alszik is ebéd után. Mondta is, mikor érte mentem, hogy alutam aja (aludtam anya). Egy kisfiút szokott emlegetni, de Aylin a nagy barátnője. Szerencsére ő már ott volt az első napján, és sokat játszanak együtt. Sőt, a két kishölgy rafinált. Csütörtök délután mentem Emiliért, én voltam az első szülő, még épp befejezték az uszonnát, mikor jön hozzám Emili és egy ismeretlen felsőben. Aznap rövid újjúban ment pulcsival, gondoltam, történt valami a pólójával. Kiderült, hogy Aylinon volt a polója, rajta pedig Aylin felsője. Egyszerűen elcserélték a ruhájukat, gondolom, mikor alvás után öltöztek 😁
Igen, Emili mindent egyedül akar, egész jól tud öltözni, de azért kell néha a segítség. Viszont sokszor játssza, hogy ő kisbaba, és fel kell vennem mint egy kisbabát. Ilyenkor mondja, hogy én pici baba vagyok.
A nyári szünetben már magyarul kérdezte, hogy mi az? ; előtte mindig luxiul mondta, hogy vatasz (wat ass?). Viszont hallottam tőle ismét kevert mondatot: dubasz nagy, vagyis te nagy vagy, de ez így lenne luxiul du bass gross.
Néha tündéri, megköszöni ha adunk neki valamit, szalvétát, vizet, szóval csupa általános dolgot, viszi a fiúknak a papucsot, ad nekik cukrot, miután ő is kapott persze. Cukrot, csokit úgy imádja mint Robin, de szerencsére mindegyik gyerek eszik gyümölcsöt, zöldséget is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése