Robin sikeresen befejezte az első évét az iskolában. A végére egész jól bele rázódott, sok tesztje is jól sikerült, a matekból csak a házi feladatokkal gyakorolt, németből a szavakat sokat tanulgattuk, írogattunk együtt.
Összességében szépen fejlődött, nem engedett el év végére, de azért még mindig többre lenne képes ha jobban figyelne a részletekre vagy éppen a tanárra. Az utolsó hónapokban kisebb csoportokban dolgoztak, ahol Robin sokkal jobban teljesített matekból és németből, sőt milyen érdekes, jobban koncentrált és kezdeményezőbb lett. Elvileg másodikban is folytatják a kiscsoportos foglalkozásokat, majd meglátjuk. Németből kapott A-t, B+-t és B-t is, matekból 2 A-t és 2 B-t kapott (ez otthon négyesnek és ötösnek felel meg, de nem egy az egyben, mert itt fokozatok vannak és fejlődési szintek, szóval a lényeg, hogy jól kezdte a két fő tárgyat és még lesz ez jobb is. Természettudományokból (ez kb mint nekünk a környezetismeret, állatok, növények, földrajz) kiemelkedően jó, 2 A+-t és 2 A-t kapott - ami otthon a kiválónak illetve az 5ösnek felel meg -, lelkes, és nagyon tájékozott. Egy nagyon szigorú tanító nénijük társadalomismeretekből is A+-t adott neki, ez kb, ahol szociális értékekről, hagyományokról, ünnepekről, és egyéb szabályokról beszélgetnek, csinálnak feladatokat. Emlékszem, év elején duzzogott Robin, hogy sokszor mindenki beszélt, de csak őt büntette meg, nos, a sok beszédnek hála, meg gondolom, ahogy Robin részt vett az órákon, dícséretet érdemelt, és év végére más nagyon sokszor beszélt Monique tanító néni óráiról. Robinnal az a nehéz, hogy ami nem érdekli, azt nehezen tanulja meg, hiába ül le, hiába gyakorolja, nem figyel oda eléggé, hogy megragadjon. Ami érdekli, azt elég egyszer hallania.
Ráadásul a kis létszámú osztály ellenére valami mindig elvonta a figyelmét, vagy éppen nem bírta abba hagyni amit kellett, és aztán lemaradt a következő feladatról vagy információról. Ez sokáig így lesz még nála, de amíg vannak barátai, talál magának érdekes dolgokat, és jófejek a tanárok, addig ha néha nehezen is, de megcsinálja a házikat, megírja a teszteket.
Maxim szerencsés. Egyrészt szuper a tanító nénijük, a másik harmadikos osztály tanárnénije nem tud fegyelmezni és kaotikusak az órák, másrészt kis energiabefektetéssel nagyon jó eredményt ér el. Hiába a legalacsonyabb fiú a két osztályban, az egyik legjobb tornán, és persze az egyik legjobb tanuló. Igaz, énekből más tanítónénit kaptak, és unalmasak lettek az órák, ezért ott B-t kapott, de minden másból A-t vagy A pluszt. Matekból a második legjobb, de hamarosan az évfolyam legjobbja lesz, mert elmegy a barátja Viktor, jó franciából is, és németből is ügyes. Sőt, az olvasásnak köszönhetően már a fogalmazás is sokkal jobban megy neki. Szóval nem lehet rá egy szavunk sem, max. ha még egy picit többet gyakorolna, akkor mindig 100% közeli teszteket írna :)
Emili a bolgár nyaralás után még egy bő hetet járt bölcsibe, augusztus 2-án ment utoljára, egy tortával köszönt el a többiektől. Bölcsibe már nem akart menni, de a kis barátnőjével még találkozni akar. Büszkén mondta, hogy ő már oviba megy, hiszen nagylány.
Egyszer mondta is: anya, én már nagy kislány vagyok, ja nem, már nagy nagylány vagyok.
A bölcsiben is kaptunk egy rövid értékelést, Emili egy kisangyal. Megcsinál mindent, amit kérnek tőle, figyelmes, kedves a többiekkel, önállóan eszik késsel, villával, megkóstol mindent, bár a sajtos, tejszínes dolgokat továbbra sem eszi. Ha le kell ülni rajzolni vagy valamit csinálni, sokkal tovább is elfoglalja magát a feladatra koncentrálva mint az átlag (több mint 20 percig is képes alkotni). Már mondatokat is tud luxemburgiul, ügyesen kommunikál, egyszóval megérett az ovira.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése