Mikor Maxim kicsi volt és rosszul aludt, rengeteg könyvet, cikket olvastam erről. Bár már akkor gondoltam, hogy nem kell alvásközpontba mennünk - ami állítólag nagyon kemény -, de sokszor kérdezgettem, hogy miért a mi kisfiunk ilyen nyüzsgő, nemalvó gyerek? Ehhez jött aztán a Miért viseli meg Maximot minden egyes fog kibújása?
Most hogy dolgozom, még jobban szükségem van a nyugodt alvásra, és bár nem mindig, de még betegség, fogzás közepette is van egy-két nyugodtabb éjszakánk.
Szombaton délután egy vietnámi-német kollegám és felesége jött hozzánk. Maxim már délelőtt nyűgös volt, és délutánra is maradt az, este ráadásul vacsorázni sem akart; az volt az érzésünk, hogy félt tőlük egy kicsit, és ehhez jött a rossz közérzete. Norbinak egy fél órára ki is kellett mennie vele a nappaliból, hogy kicsit megnyugodjon. Mindezek után a legkevésbé vártuk, hogy jól aludjon, későn került ágyba, fel is ébredt 11 előtt, de aztán 11-től reggel 7-ig aludt. :-)
Vasárnap csak a déli alvása volt nyugodt, éjszaka sírdogált szegény, várjuk két szemfogát, egy alul és egy felül egy hete bújt ki.
2010. november 15., hétfő
2010. november 9., kedd
Nevetés
Maxim pici kora óta mosolygós baba. Ezt vigyorrá alakítja bármelyik pillanatban, és most már nevetést is tud formálni belőle (itt most nem arra gondolok, amikor önkéntelenül kacag vagy épp önfeledten mosolyog, hanem mint a felnőttek, tudatosan nevet). Vasárnap este figyeltem fel rá, hozta valamelyik autós könyvét - engem a frász kerülget tőlük, mert mindig ugyanazokat adja vissza, és képes egymás után ötször is -, hogy meséljem megint, és ahogy kinyitottuk, nagy nevetésben tört ki a piros kisbuszt látva. Tegnap vacsora közben is megismételte a nevetős produkciót, kár, hogy nem vettük fel, mert szinte egyedül evett végig.
Tegnap délután mondták a bölcsiben, hogy egyedül eszi az ebédjét - gondolom, a második fogást, mert hiába sűrű a leves, lefolyik a kanaláról ahogy a szájához emeli -, így este mi is hagytuk önállóan kanalazni. Néha el kellett kapni egy-két lepottyanó gríz-adagot, de ügyesen és büszkén ürítette ki a tálját.
És egy kis reggeli ráadás: ma először nem sírt a bölcsiben, ahogy elmentem. Nagyon vigyorgott, meg láttam rajta, hogy menne be a szobába, kicsit görbült a szája, ahogy átadtam Rossannának, de a szakácsnéni megmentette a helyzetet, pont jött be, és mivel mindig bohóckodig a fiúkkal, így Maxim őt figyelte. Aztán integettünk és mentem.
Tegnap délután mondták a bölcsiben, hogy egyedül eszi az ebédjét - gondolom, a második fogást, mert hiába sűrű a leves, lefolyik a kanaláról ahogy a szájához emeli -, így este mi is hagytuk önállóan kanalazni. Néha el kellett kapni egy-két lepottyanó gríz-adagot, de ügyesen és büszkén ürítette ki a tálját.
És egy kis reggeli ráadás: ma először nem sírt a bölcsiben, ahogy elmentem. Nagyon vigyorgott, meg láttam rajta, hogy menne be a szobába, kicsit görbült a szája, ahogy átadtam Rossannának, de a szakácsnéni megmentette a helyzetet, pont jött be, és mivel mindig bohóckodig a fiúkkal, így Maxim őt figyelte. Aztán integettünk és mentem.
2010. november 8., hétfő
Aaaapa!
Már 1-2 hete halljuk Maximtol, hogy apa, az elejen egyfolytában gyakorolta különböző hanglejtéssel, imádta, ha utánoztuk amint mondja aaaapa. A múlt héten éjszakai műszakban dolgozott Norbi és reggelente többször kereste Maxim az apját miközben mondogatta is hogy apa. Ez a hét második felére lecsengett, de a hétvégén megint apa volt a sztár.
Nem tudom, hogy véletlen egybeesés-e vagy tudatosan hívta velem együtt Norbit. Vittem pelenkát cserélni (sajnos még mindig nincs rendben az emésztése, és bár nem hasmenés, kezdek aggódni, hogy ez már nem a foga miatt van), bent álltunk a fürdőszobában, és mivel mindenét összekente, kiabáltam az apjának, hogy jöjjön. Többször is, mert nem hallotta: Szeki, gyere már légy szíves. Talán annyit tettem hozzá, hogy de jó, nem hall minket, erre ő is elkezdi kiabálni: Aaapa!
Azt is mondogatja néha, hogy Aanya, de sokkal kevesebbszer; és inkább olyan vészhelyzetszerűen, ha mondjuk kimegyek a szobából és fél, hogy nem jövök vissza.
Nem tudom, hogy véletlen egybeesés-e vagy tudatosan hívta velem együtt Norbit. Vittem pelenkát cserélni (sajnos még mindig nincs rendben az emésztése, és bár nem hasmenés, kezdek aggódni, hogy ez már nem a foga miatt van), bent álltunk a fürdőszobában, és mivel mindenét összekente, kiabáltam az apjának, hogy jöjjön. Többször is, mert nem hallotta: Szeki, gyere már légy szíves. Talán annyit tettem hozzá, hogy de jó, nem hall minket, erre ő is elkezdi kiabálni: Aaapa!
Azt is mondogatja néha, hogy Aanya, de sokkal kevesebbszer; és inkább olyan vészhelyzetszerűen, ha mondjuk kimegyek a szobából és fél, hogy nem jövök vissza.
2010. november 4., csütörtök
Hosszú hétvége a nagyszülőkkel
Nem unatkoztunk a hétvégén. Szép idő volt, kevés esővel, napsütéssel. Az enyhe hőmérséklet kedvezett a baciknak, és a betegség-mentes októbert orrfolyással zártuk. Szombaton éjszaka érkeztek a szüleim. Ekkor már kijött a nátha Maximon, vasárnap köhögött is, de még jó kedéllyel járkált ide-oda a lakásban, élvezte, hogy egyedül lépeget. Hétfő délután még sétáltunk egy nagyot, találtunk egy kecskecsapatot, a kerítésnél oda jöttek hozzánk, Maximnak nagyon tetszett, visszafele is meg kellett állnunk. Mondogatta is, hogy eeeee.
Este azonban már nem evett, éjszaka belázasodott, fulldoklóan köhögött. Nem tudott elaludni rendesen. Kétszer inhaláltattuk, végül aludt valamennyit. Reggel elvonatoztam anyáékkal a városba a buszhoz, mert ők mentek haza. Késő délelőtt pedig irány az orvos, megvizsgálta, tiszta a tüdeje, kapott a köhögésre egy másik inhalálót (Flixotide), illetve székletfogót, mert a fogzás miatt minden evés után tele volt a pelenka. Ezért is gyengülhetett le, kedd reggel nem is bírta tartani magát. Aztán, hogy evett, kezdett élénkülni.
Amikor jobb passzban volt, játszott a nagyszülőkkel, a nagyapjától kapott egy gesztenyekecskét, eddig minden étkezésnél kellett vele játszani. Kíváncsi leszek, megismeri-e őket december végén.
Szerdán ment bölcsibe, az étvágya változó, kevesebbet köhög, de még nem az igazi.
Én viszont olyan fáradt vagyok, egy hete nagyon rosszul alszunk, remélem, hamar kijönnek a szemfogai és kilábal a náthából, jó lenne, ha megint csak egyszer ébredne.
Este azonban már nem evett, éjszaka belázasodott, fulldoklóan köhögött. Nem tudott elaludni rendesen. Kétszer inhaláltattuk, végül aludt valamennyit. Reggel elvonatoztam anyáékkal a városba a buszhoz, mert ők mentek haza. Késő délelőtt pedig irány az orvos, megvizsgálta, tiszta a tüdeje, kapott a köhögésre egy másik inhalálót (Flixotide), illetve székletfogót, mert a fogzás miatt minden evés után tele volt a pelenka. Ezért is gyengülhetett le, kedd reggel nem is bírta tartani magát. Aztán, hogy evett, kezdett élénkülni.
Amikor jobb passzban volt, játszott a nagyszülőkkel, a nagyapjától kapott egy gesztenyekecskét, eddig minden étkezésnél kellett vele játszani. Kíváncsi leszek, megismeri-e őket december végén.
Szerdán ment bölcsibe, az étvágya változó, kevesebbet köhög, de még nem az igazi.
Én viszont olyan fáradt vagyok, egy hete nagyon rosszul alszunk, remélem, hamar kijönnek a szemfogai és kilábal a náthából, jó lenne, ha megint csak egyszer ébredne.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)