Robin útlevele

Szerdán délelőtt mentünk be a városba anyával és Robinnal, hogy megcsináltassuk a fényképet az útlevelébe. Nagy nehezen elindultunk, az úton el is aludt, a fényképésznél sikerült felébreszteni, aztán persze nem örült neki, de végül is kis szopi után megint elaludt már a babakocsiban. Így egész simán ment, persze kicsit idegeskedtem, hogy ne üvöltse végig az utat, nem tudtam kivenni a kocsiból a hordozót, a fényképész sem tudta a pontos képméretet, de itt az eredmény.

Szerintem nagyon hasonlít a Maxim útlevélképére.

Biofarmon

Szombaton rendezték meg az itteni biobörzét, ahol tavaly is voltunk, és az állatos része nagy sikert aratott Maximnál. Sajnos nem sikerült összehozni Orsiékkal és Andiékkal a közös programot, de Maxim így is nagyon élvezte, hogy csak ketten mentek Norbival. Bocikat és nyuszikat simogattak, megint voltak malacok, és szalmabálán is ugrándozott Maxim. Képek és videó is lesz, csak a laptopunk még nem egészem üzemképes.
Vasárnap délutánra terveztünk egy közös játszóterezést a többiekkel, mármint ismét Norbi és Maxim ment el, de rengetegen voltak a hatalmas játszótéren a jó idő miatt, Maxim be sem akart menni, végül Norbi megelégelte, és haza jöttek, Lilláék pedig elautóztak hozzánk, és az udvaron játszott a két gyerek. Ahhoz képest, hogy Maxim először nem is akart találkozni Lillával, már este azt találgatta, hogy "Lilla itt tud aludni - mutat a fotelágyra -, csak Norbi nem örülne neki. Persze nem a saját apukájára gondolt, hanem a Lilláéra :)
Maxim továbbra is sokszor megnézi Robint (meg akarom nézni Lobint), megsimogatja, odabújik hozzá. Ha sír, vagy nem vesz róla tudomást, vagy kicsit gúnyolja, de nem mutatja (ki), hogy zavarná. Eddig éjszaka sem kelt fel rá szerencsére, bár csak néhány éjszaka sírt Robin, és nagyon remélem, hogy nem fog állandósulni.

Krisztititi

Március közepén jött ki anyukám apával és a húgommal, most vasárnap megy majd haza. Apa és tesóm csak egy napot maradtak. Maxim egész szombat délután apukámmal fúrt, többször hallottam: "Popi hol vagy? gyere most fűrészelünk." Mindent, amit hoztak, azt mondta rá, hogy az az övé, de csak csomagbontáskor. Vasárnap reggel már kereste is Popit, természetesen fúrni akart vele. Azért Nagyival is el-eljátszik, bár sokszor anyás, és velem akar fürödni, vagy éppen uszodába menni.
Már elment Kriszti, mikor Maxim új nevet adott neki: Kisztititi. Nekem pedig többször mondja, hogy Ajali, ezt végig próbálta apalival és nagyilival, de az én verzióm maradt meg. Ilyenkor mindig jót nevet a találmányán.

Betegek voltak a fiúk, majd én is

Most már mindenki egészséges, és Robin szerencsére nem volt beteg, neki most a hasfájással küszködünk.
Szóval Norbi és Maxim két nap kórházi látogatás után nem jött többet, vagyis egyszer papírokat hoztak, és akkor is az előtérben találkoztunk egy rövid időre. Vasárnap, Robin születése utáni estén már látszott valami Maximon, aztán hétfőn délben telefonáltak a bölcsiből, hogy belázasodott, délután elvitte Norbi orvoshoz: vírusos torokgyulladás, ami fertőző, se bölcsi, se látogatás. Norbival volt itthon, ő is elkapta, így nem csak a kórházban éreztem magam egyedül, hanem itthon is, mert próbáltunk külön lenni Robinnal. Sajnos Maxim csütörtök estére (szerdán délután jöttünk haza a kórházból) teljesen lebetegedett, nem evett, sírdogált, felment a láza, irány az orvos, de csak annyit mondott, hogy kezd piros lenni a füle, adott még homeós bogyókat, és várjunk még az antibiotikummal. Végül szombatra jobban lett, hétfőn ment is bölcsibe, én viszont szombaton kezdtem köhögni, lázas is lettem, de csak hétfőn mértem meg, aztán annyira belázasodtam, hogy szerdán elmentem orvoshoz: teljesen influenza tüneteim voltak, és hiába aludtunk külön Norbival, ő is kicsit vissza esett. Nekem egy hét volt a betegség és újabb egy hét, hogy rendbe jöjjek.
Hát ezért voltunk úgy elveszve, mert mindig nehéz egy újszülöttel, de betegen pláne.
A védőnő tanácsára újból két oldalról adtam enni Robinnak, nehogy  kevés legyen a tejem a betegség miatt, de nem biztos, hogy jó ötlet volt, legalábbis nem kellett volna egy hétig így csinálni, mert egyrészt most megint túl sok van, másrészt akkor kezdődött a pocakfájás. Tény, hogy 10 naposan 3500 g volt Robin, rá egy hétre 3860 g-ot mért a védőnő, és hüledezett, hogy ez szinte túl sok gyarapodás, elég lesz egy mellből szoptatni. Én hétfőn megmértem az itthoni mérlegünkön, 4,3 kg-ot mutatott. Egy hét múlva megyünk a gyerekorvoshoz, meglátjuk, ő mit mond.