Pénteken a bölcsiben mondták, hogy egyet-kettőt lép önállán, mondtam, hogy otthon is, hetek óta, de nem indult még el igazán.
Nos, szombat óta megy Maxim egyedül. Most már nem csupán 2-3 lépést, hanem métereket. És ha mondom neki, jöjjön ide - és persze olyan kedvében van -, nagy büszkén menetel hozzám. Még sokszor előfordul, hogy a végére begyorsul és dől, de ezt miattunk csinálja. Szombaton épp főztem, mikor látom, hogy áll a konyhában minden segítség nélkül, és néz rám. Aztán szépen elindult és hozzám sétált. Láttam rajta, milyen büszke volt magára, hát még én rá :-) Lassan szaladni fog, és akkor tényleg futhatunk mi is utána.
Szombaton délután beesőzött, így elmentünk az Ikeába. Amíg mi sütiztünk, Maxim uzsonnázott. Mellettünk voltak játékok es két zsibongó is, a fiúk bementek az egyikbe, majd Maxim bent maradt. Eljátszogatott, meg nézelődött, mert hirtelen sok gyerek úgy döntött, hogy ők is ott játszanak. Nem szeppent meg Maxim, jött-ment, igazából nem is akart kijönni.
Pénteken babaúszásra mentek a fiúk, Maximnak nagyon szokatlan volt az úszógumi. Leengedték a vizet 40 cm-re, és így kellett sétálni az úszógumival. Nélküle ment is Maxim, de vele nem igazán akart. Azt mondta az oktató, hogy a többieknek ez már a 3. alkalom, Maxim is meg fogja szokni.
Vasárnap mindhárman együtt mentünk az uszodába, de most nem volt valami aktív Maxim. Kicsit pancsolt, de főleg nézte a fürdőző gyerekeket, tele volt a medence. Most nem vittünk labdát, mert a múltkor minden érdekelte, csak a labdája nem, na tegnap délután egy másik kisgyerek strandlabdájával akart mindenáron játszani. Miután mindketten úsztunk Norbival, felváltva, mentünk is haza. A víz meleg volt, de az uszoda nem volt túlfűtve. Visszafele dugóba kerültünk, nem jelezték előre az autópályalezárást. A 20 perces út így egy óra lett, még jó, hogy a kocsiban uzsonnáztunk. Nagyon türelmesen üldögélt a kis úszóbajnokunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése