Újabb hóözön

Csütörtökön többször kellett takarítanunk a ház előtt a járdát és a bejárónkat. Délután hamarabb mentem haza és gyalog indultam a bölcsibe, szánkóval. Nagyon köszönjük Orsiéknak ezúton is.

Annyi már esett, hogy a "lesúlyozott" szánkóval értünk haza. Tetszett Maximnak, de egy kis szakaszon sétált, aztán nem akart vissza ülni, csak cipeltetni magát. Azt kevésbé szerette, hogy az arcába esett. Este vacsora után kimentünk együtt lapátolni, sétálgatott, gázolt a hóban, de még nem élvezi annyira.
Végül csak vettünk téligumit a Toyotára, de mivel csak egy ülésünk van, átmenetileg a Corsába visszatettük a MaxiCosit. Péntek reggel attól tartottam, hogy végig fogja ordítani az utat a bölcsiig, mivel menetiránynak háttal ül. Igaz, egész jól kilát a kocsiból. Amint meglátta a hordózót, kérte, hogy ültessem bele, végig nézelődött, amikor pedig odamentem az ajtóhoz, hevesen integetett és vigyorgott.
Hétvégén is csak esett, esett a hó. Vagy éjszaka, vagy egész délután. Így megvan a levegőzés és a testmozgás is.

Apránként hozzá is szokik Maxim, most már bátrabban lépeget, akár a hóban is, viszont hamar megunja és csak reklamál utána, hogy vegyem fel, persze nem akar bemenni, mivel Norbi még kint lapátol.