Inkább átvitt értelemben mint szó szerint, bár kétszer itt is esett egy-két centi hó. A mínuszok itt is megjelentek, és mikor állt volna le a kazánunk, ha nem a leghidegebb éjszaka, múlt kedden, amikor is reggel 7-kor -15,5 fokot mutatott a kint álló autó hőmérője. Maxim szerencsére semmit nem vett észre hidegből, és a lázának is jót tett, mert a hétvégi köhécselésből hörghurutja lett, hiába adtam neki bogyókat, és maradt otthon Norbival hétfőn, délutánra lázas is lett, és a légzése sem tetszett. Az orvoshoz negyed hétre mentünk, a váró este 6-kor tele volt, így a mínusz 10 fokban sétáltunk egy kicsit. Sajnos a tüdeje sípolt, de ahogy megkapta este a kétféle belélegzőt, már szakadt is fel neki. És a köhögést leszámítva formában volt, mert sem kedden, sem szerdán nem aludt délután, és az étvágya is megmaradt. Szerdán velem maradt itthon, teljesen lefárasztott, én egy fél órára "lepihentem". Kb. 5 perc után jött is Maxim:
Aja ébresztő, jó reggelt. Fel kell húzni redőnyt. És ezt még párszor megismételte, majd mindig jött hogy ezt nem bírja kinyitni, azt nem éri el, keljek fel most már. Igaz, a fél óra alatt egy-két percre azért be tudtam hunyni a szemem.
Én január óta félmunkaidőben dolgoztam, de nem sok mindent csináltam meg abból, amit szerettem volna. Igaz, úszni minden héten elmentem, két hétig a boltokat jártam a nagy téli leárazások miatt, sokszor pedig olyan fáradt voltam, mire hazaértem, hogy nem volt kedvem semmit csinálni. Péntek volt az utolsó munkanapom, ez a hét már be van táblázva, így remélem, jövő héten lesz időm pihenni is, és befejezni is az elmaradt dolgaimat.
Maxim csütörtöktől ment bölcsibe, bár még mindig szakad fel neki, de nagyon jól van. Ma is este 10-kor aludt el; reggel meg majd ébresztgethetem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése