2012. szeptember 27., csütörtök

Miért mentünk uszodába?

Ezt kérdezte Maxim egész hétfőn.. Jogosan, de azért mikor huszadjára kérdezte, azért nem bírtam tovább, és csak annyit mondtam, hogy Maaxiim...
Szépen elterveztük, hogy hétfő délelőttönként, mikor Norbi is itthon van, Maxim nem megy bölcsibe, hanem mindnyájan megyünk uszodába, én Robinnal babaúszásra, Maximék pedig a "gombás" medencébe. Ez nem jött össze és nem is fog. Kiderült ugyanis, hogy hétfőn délig nincs nyitva az uszoda takarítás miatt, így csak babaúszni tudunk menni. Szegény Maxim ezért kérdezte állandóan, hogy miért mentünk vele úszni, ha egyszer nem engedték be. A fiúk aztán elmentek a közeli játszótérre, amíg mi Robinnal részt vettünk az első babaúszáson. Ez azonban a dolog egyik fele, a másik az, hogy még reggel is azt latolgattuk, menjünk-e uszodába, ugyanis Maxim javulóban volt már, én viszont szombaton kezdtem beteg lenni, vasárnap pedig Robin is tiszta takony lett. Az a gyanúm, hogy Maxim mire kigyógyult a hörghurutból, megint elkapott valamit a bölcsiben, múlt héten ugyanis újra kezdett köhögni, és a második köhögős éjszaka után csütörtökön elvittem a doktornéninkhez, aki teljesen tisztának találta a tüdejét, a torka volt piros, viszont fulladósan köhögött. Homeopátiás bogyóval és sziruppal viszont egész gyógyult lett Maxim, persze még egyszer-kétszer köhög reggel, de remélem, egy ideig nyugton leszünk. És mivel a múlt héten délutánonként hármasban voltunk, és Maxim ráadásul sosem akart egyedül maradni, mindig velem ill. velem és Robinnal volt egy szobában, még elalváskor is, megfertőzött minket. Szerencsére Robinnak már csak dugul az orra, szívni kell, de a ronda őszi idővel így is úgy is előkerült volna a porszívó. Maxim viszont három hete uszodába akar menni, így ő félig gyógyultan, én betegesen, Robin meg taknyosan elindultunk az uszodába. Kár lett volna kihagyni, Robin annyira élvezte, ő csapkodott a legjobban, egyből be akart menni a medencébe, lubickolt, pancsolt, nem zavarta, hogy tiszta víz az arca. Biztos, hogy nem ez lesz az utolsó alkalom, mikor mérlegelem, hogy menjünk vagy sem, de nagyon remélem, hogy csak egy-két foglalkozásról hiányzunk majd.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése