2015. április 26., vasárnap

Húsvéti szünet

A kéthetes oviszünet első felét Békéscsabán töltöttük, a második héten mindenki ment dolgozni, bölcsibe illetve napközibe. A szomszéd utcában lakik egy magyar család, Csaba az apuka, a kisebbik lánnyal egy oviba jár Maxim, szoktunk velük találkozni, ki-kisegítjük egymást. Robin hetekig arról beszélt, hogy megyünk majd Békéscsabáékhoz (békészcabáékhoz). :-)
Mamáékhoz érkeztünk, majd hét közepén mentünk át Nagyiékhoz.
Nagy locsolkodás nem volt, a két gézengúz végül Icut locsolta meg jégkockával, meg aztán szerdán Nagyit is jégkockával. Maxim ötlete volt, jövőre olvasztott csokival akar locsolni...
Végre láttuk Liát élőben, Maxim egész sokat fogalkozott vele, babusgatta egy kicsit. Pillekönnyűnek éreztem, mikor kézbe vettem a kis hercegnőt, de ha sokáig kézben van, lehet érezni a súlyát.
Elég hideg volt az elején, jeges széllel, többnyire a kertbe mentek csak ki a gyerekek.
 
A hét második felére megjött a jó idő, és Kriszti is :)
 
 

Pénteken családi találkozóra mentünk, Dédipapa és Kriszti szervezték. Mindnyájan nagyon örültünk a találkozónak, és nagyon jól esett, hogy Papa szeretett volna egyszerre találkozni velünk. Az utóbbi időben sokszor volt kórházban, de végül még a tüdőgyulladásból is szépen felépült.
Eljöttek unokatesómék a lányokkal - Gabi végül Jázmin nélkül, aki belázasodott -, el-eljátszottak egymással, mi pedig tudtunk egy kicsit beszélgetni.

Másnap indultunk vissza, megbeszéltük, hogy az első kritikus szakaszon, kb. 1 óra, amikor Maxim hányni szokott, visszafogottabban vezet Norbi, és hogy Szarvason megállunk levegőzni egy kicsit. Szerencsére nem volt rosszul Maxim; rájöttünk, hogy nem is feltétlen a kanyarok, gyorsítások  és fékezések váltakozása kavarja fel a gyomrát, hanem az útminőség a ludas, ugyanis olyan hullámos, hepehupás, hogy mi is éreztük kicsit a gyomrunkat.
Baromi hosszú az út, igyekszem nem bele gondolni, csak mindig a pakolásra koncentrálni, és hogy még hány km van a következő megállónkig, különben nem is biztos, hogy elindulnék autóval.

Fényképeket - nemcsak Békéscsabáról - továbbra is a szokásos helyre töltöm.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése