Robinnak egész jól ment az ovikezdés. Rosszabbra számítottunk, bár nagy szerencsénk volt, hogy egyrészt Maximmal együtt vannak a napköziben, legalábbis többnyire, illetve, hogy mindössze két kiscsoport van és az övébe került három másik kislány a bölcsis csoportjából. Az egyik ráadásul a nagy barátnője, Nesta, akivel sülve-főve együtt játszottak és néha rosszalkodtak a bölcsiben.
Az első nap azért meglepődött, mert akkor értette meg, hogy itt nem egész nap lesz Maximmal, csak időnként. Szerencsére közös udvaruk van, és a termeik egymással szemben vannak. A második nap reggel azonban azt mondta, hogy ő nem akar többet oviba menni, ő velem akar itthon maradni. Aztán eltelt két-három hét és sírva kellett ott hagynom az oviban. Ez egy jó két hétig ment, azóta viszonylag simán mennek a reggelek. Napközben jó kedvű, sokat játszik Nestával, és a többiekkel is, szereti az óvónénit és az óvóbácsit is. Minden szerda délután Airtrampra mennek, átbuszoznak Mamerbe. Ez egy óriási, magas, levegővel teli matrac, ami nagyon jól fejleszti az egyensúlyérzéket, mozgáskoordinációt. Maximék is jártak a kiscsoportban, tavaly az óvónéni nem vitte őket, az idén viszont igen. Robinéknak minden csütörtök délelőtt tornaóra van, ahol az óvóbácsival és a tornatanárral játszanak a tornateremben. Ezenkívül minden 2. kedden mennek az erdőbe, eddig busszal mentek Mamerbe. Jó sok programjuk van, kaptunk hozzá egy naptárt, ami nagyon hasznos, nem is tudnám másképp fejben tartani, mikor miben kell mennie, mit kell vinnie még a kulacson és uzsonnásdobozon kívül. A tanítási rendhez igazodik a napjuk, vagyis háromnegyed 8-tól lehet őket vinni, fél 9 körül közös énekléssel vagy meséléssel kezdik a napot, aztán elkezdődik a napi "munka", festenek, rajzolnak, ragasztanak. Valamikor fél 10 fele tízóraiznak, aztán fél 12-kor el lehet őket hozni vagy mennek a napközibe ebédelni. Hétfőn, szerdán és pénteken délután 2-től ismét ovi, a napköziseket visszakísérik a terembe, és háromnegyed 4 körül lehet őket ismét elhozni, illetve mennek a napközibe. Én pénteken 4-re megyek értük, akkor ők már nem mennek napközibe Maximmal. Kedden és csütörtökön pedig egész délután a napköziben vannak, csütörtökön viszont 4-ig értük megyek. Keddenként szoktak sütni, vagy rajzolnak, barkácsolnak, de mióta átjött Capellenbe a napközi, kevésbé vagyok velük megelégedve. Talán, mert elment az egyik fő felelős aki a gyerekekkel foglalkozott, vagy csak az új hely miatt kaotikus még a rendszerük. Egy hét után a kiscsoportosok külön esznek a nagycsoportosoktól, akik közül néhányan pedig felmehetnek az iskolásokhoz. Azt mondták, hogy nincs elég hely, és így a kicsik nyugodtabban ebédelnek. Bízom benne, hogy lassan kialakul a rendszerük, és hogy jobban oda figyelnek majd a gyerekekre. Most megint lelkesen jár Robin, igaz a hét végére elfárad, mert aludni esze ágában sincs.
Egy kislánnyal az elsők voltak, akik be tudták cipzározni egyedül a kabátjukat, ki is tették a fényképet a fogasához, és egy érmet is kapott, hogy milyen ügyes.
Az első nap azért meglepődött, mert akkor értette meg, hogy itt nem egész nap lesz Maximmal, csak időnként. Szerencsére közös udvaruk van, és a termeik egymással szemben vannak. A második nap reggel azonban azt mondta, hogy ő nem akar többet oviba menni, ő velem akar itthon maradni. Aztán eltelt két-három hét és sírva kellett ott hagynom az oviban. Ez egy jó két hétig ment, azóta viszonylag simán mennek a reggelek. Napközben jó kedvű, sokat játszik Nestával, és a többiekkel is, szereti az óvónénit és az óvóbácsit is. Minden szerda délután Airtrampra mennek, átbuszoznak Mamerbe. Ez egy óriási, magas, levegővel teli matrac, ami nagyon jól fejleszti az egyensúlyérzéket, mozgáskoordinációt. Maximék is jártak a kiscsoportban, tavaly az óvónéni nem vitte őket, az idén viszont igen. Robinéknak minden csütörtök délelőtt tornaóra van, ahol az óvóbácsival és a tornatanárral játszanak a tornateremben. Ezenkívül minden 2. kedden mennek az erdőbe, eddig busszal mentek Mamerbe. Jó sok programjuk van, kaptunk hozzá egy naptárt, ami nagyon hasznos, nem is tudnám másképp fejben tartani, mikor miben kell mennie, mit kell vinnie még a kulacson és uzsonnásdobozon kívül. A tanítási rendhez igazodik a napjuk, vagyis háromnegyed 8-tól lehet őket vinni, fél 9 körül közös énekléssel vagy meséléssel kezdik a napot, aztán elkezdődik a napi "munka", festenek, rajzolnak, ragasztanak. Valamikor fél 10 fele tízóraiznak, aztán fél 12-kor el lehet őket hozni vagy mennek a napközibe ebédelni. Hétfőn, szerdán és pénteken délután 2-től ismét ovi, a napköziseket visszakísérik a terembe, és háromnegyed 4 körül lehet őket ismét elhozni, illetve mennek a napközibe. Én pénteken 4-re megyek értük, akkor ők már nem mennek napközibe Maximmal. Kedden és csütörtökön pedig egész délután a napköziben vannak, csütörtökön viszont 4-ig értük megyek. Keddenként szoktak sütni, vagy rajzolnak, barkácsolnak, de mióta átjött Capellenbe a napközi, kevésbé vagyok velük megelégedve. Talán, mert elment az egyik fő felelős aki a gyerekekkel foglalkozott, vagy csak az új hely miatt kaotikus még a rendszerük. Egy hét után a kiscsoportosok külön esznek a nagycsoportosoktól, akik közül néhányan pedig felmehetnek az iskolásokhoz. Azt mondták, hogy nincs elég hely, és így a kicsik nyugodtabban ebédelnek. Bízom benne, hogy lassan kialakul a rendszerük, és hogy jobban oda figyelnek majd a gyerekekre. Most megint lelkesen jár Robin, igaz a hét végére elfárad, mert aludni esze ágában sincs.
Egy kislánnyal az elsők voltak, akik be tudták cipzározni egyedül a kabátjukat, ki is tették a fényképet a fogasához, és egy érmet is kapott, hogy milyen ügyes.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése