2015. december 28., hétfő

Decemberi látogatók

Sűrű volt a december hónapunk. Először Mamáék jöttek el egy hétre. Hála az enyhe időjárásnak december elején, Mamáék a rövid napokon gyalog mentek értük, és bezzeg nekik nem nyavalyogtak, hogy ajj, milyen messze álltál meg, miért nem a mélygarázsban parkoltál. Ekkor még volt kedvük biciklizni is.
Amíg a gyerkőcök oviban voltak, addig Mama főzött, Tata pedig besegített a padlás bontásában. 
Maxim pont a december 7-i hétre kapta meg az osztály kabaláját, egy Flo nevű sünit, aki mindenkinél egy hetet tölt el, az ovisnak be kell vonnia őt a dolgaiba, de külön programot nem kell emiatt szervezni, csak az egy hét után néhány fényképpel bemutatni, hogyan is telt a hét, mit csináltak a kis gazdival. Láttam olyan képet, főleg lányoknál, hogy vacsorát főztek a süninek, házikót készítettek neki. Maxim nem volt ennyire lelkes, de segített kiválogatni a képeket és megfogalmazni, hogy mit írjunk az albumba, ami alapján a többieknek elmesélte a hét eseményeit.
Én szokás szerint mézeskalácsot sütöttem, és bár a fiúk akarták, nyilván rossz napot választottam, mert végül Mama segített kisütni őket. Viszont mikor díszítésre került sor, nem hívtam őket, és természetesen önként jöttek; annyira belendültek, hogy végül szinte az összeset ők írókázták meg, még a mama-féle mézest is. (Fürödniük kellett volna, és ezek szerint nagyon motiválta őket, hogy segítsenek, és ne menjenek időben fürödni.)
Úgy volt, hogy hétfőn és pénteken nem mennek oviba, de végül pénteken ebéd után bevittem őket, mert Maxim mindenképpen részt akart venni a délutáni karácsonyi ünnepségen, és akkor tartották a főpróbát. Tényleg kár lett volna kihagyni, Robinék énekeltek, a csoport egyik fele csillag volt, ő is, a másik fele bagoly. Középen állt Nestával, a barátnőjével, nagyon cukik voltak.
Maximék pedig egy télapós történetet adtak elő hangszerekkel. Ő volt a dob, nagyon lelkes volt, nagyon örült, hogy megkapta ezt a hangszert, már csak ezért sem akarta kihagyni. Nem volt lámpalázas, hogy tömeg előtt kellett szerepelnie, figyelte az óvónénit, és hogy mikor kell neki dobolnia.
Én elég sokat betegeskedtem decemberben, mikor Mamáék ott voltak is, sőt a szünet előtti héten végig otthon maradtam, ebből néhány napot konkrétan ágyban töltöttem. Majd írok egy bejegyzést, hogy miért is :-)

Karácsony előtti hétvégén Kriszti látogatott meg minket, a fiúk odáig voltak érte, állandóan nyüstölték. Maxim kártyázott vele, amíg Kiki meg nem unta, Robin mindent Krisztivel akart csinálni. Végül nem mentünk sehova, hanem otthon maradtunk. Robin nagyon megsiratta Krisztit, úgy látszik, ilyen korszaka van most.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése