Hosszú hétvége kicsit betegen és Nagyiékkal

Még jó, hogy nem halasztottuk el Robin partiját, mert egyrészt jöttek Nagyiék a rá következő hétvégén, másrészt lebetegedtek a gyerkőcök.

Csütörtök éjszaka először Robin ébredt, hogy fáj a füle, becsepegtettem neki, de csak nem tudott aludni, kis idő múlva Maxim ébredt, de mire leesett, hogy hánynia kell, már késő volt, teljes ágyneműcsere kellett az éjszaka közepén. De szegény nem lett jobban, gyakorlatilag üvöltött, hogy viszket mindene és görcsöl a hasa. Végül hasmenése is lett, és időnként nagyon vörös volt a feje, de ezt a rosszullétnek tudtuk be. Közben Robinnak adtam a fülére fájdalomcsillapítót, így végül a fél 12-kor kezdődő procedurát fél 4-re be is fejeztük. Mivel Robint mindenképp el akartam vinni orvoshoz, gondoltam, hogy Maximot is megmutatom, mert egy kicsit kezdett taknyosodni. Robinnak az egyik füle begyulladt, a másik piros volt, de  Maximnál kenetet vett a torkáról, és igencsak meglepődtem, mikor azt mondta a doki, hogy skarlátja van. Ugyanis nem volt láza, hiába tűnt melegnek és mértem meg, még hőemelkedése sem volt éjszaka, reggel meg úgy tűnt, semmi baja. Viszont emiatt hányt, és emiatt viszketett mindene. Mindkét gyerek tíznapos antibiotikum-kúrát kapott, és hétfőn otthon maradtak még Nagyiékkal. Hála az égnek, senki nem kapta el Maximtól, csakúgy mint 3 éve, most is csak ő.

A hosszú hétvége gyorsan eltelt, szerencsére nem esett, a fiúk tudtak biciklizni. Robin Nagyi-mániás lett, mindent vele csinált, és mondogatta, hogy ő megy vele Békéscsabára. Még éjszaka is hozzá ment, mikor felébredt.

A Filharmóniába az utolsó előadásra is úgy voltak hajlandók elmenni, hogy jöttek Popiék is, és addig kint sétáltak illetve szélvédett helyen napoztak, amíg tartott az előadás.

Játék a fényképezővel és a színekkel