A februári beszámolómban írtam, hogy Robin sérvgyanús volt, és végül meg is állapították nála a baloldali lágyéksérvet. A gyereksebésszel április 7-ét beszéltük meg, egyrészt egy héttel korábban lett volna még hely, másrészt viszont praktikusnak tűnt, hogy ezután két hét szünet következik, és bár egy hét után elutazunk, ez az idő elegendő, hogy kipihenje magát. Utólag jöttem rá, hogy érzelmileg még jobban megviselte ez az egész mint fizikailag, tényleg kellett neki egy hét, hogy feldolgozza.
Még az anyaméhben a fiúknál a 2. harmadban a lágyékcsatornán át leszállnak a heregolyók, majd a harmadik harmadban bezáródik a csatorna. A fiúk mintegy 60 %-ánál nem záródik be a csatorna, és akinél egyoldali sérvet állapítanak meg, azok 40%-ánál mindkét oldalon nyitva marad a csatorna. Ezen a nyíláson át tud a végbél betüremkedni a hasfalba, herezacskóba, ami Robinnal is történt. Szerencsére nem fájt neki, nem gyulladt be, és a műtéttel bezárják a baloldalt és egyúttal megnézni a jobboldali csatornát is. A köldökön át vezetnek be egy csövet illetve két kis metszése lett jobb és baloldalon. Laparoszkóppal végzik ezeket a beavatkozásokat, így alig marad heg és a műtét után rögtön fel is kelhetnek.
Norbi vitte Robint péntek reggel 9-re, éhgyomorral kellett menni, teljes altatásban történt a közel másfél órás műtét. Elég nehezen tért magához Robin, de már a két előző alkalommal is így volt. Szerencsére amint tudott járni, evett, ivott, pisilt, jöhettek is haza, így vacsorára már itthon voltak. Egy napig kapott fájdalomcsillapítót, de vasárnapra már nagyon jól érezte magát, alig fájt a hasa, így elmentünk Orsiékhoz ebédre (és vacsorára is maradtunk).
Múlt csütörtökön minden rendben volt a kontrollon, Robin meg már el is felejtette az egészet. Én meg rakosgathatom a harmadik altatómaszkját is :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése