Március közepén, egész pontosan 17-én kétszer is lépet egyet önállóan. Másnap egyedül felállt, kapaszkodás nélkül. Aztán volt, hogy lépett egyet-egyet, de mindig kérte, hogy fogjuk a kezét. Így kézen fogva nagyon szépen sétálgatott, de egy idő után feltűnt, hogy mindig fog valamit a jobb kezében, és mindig a balt adja, hogy fogjuk meg. Ha a jobb kezét fogtuk meg, oldalazva lépkedett, nagyon vicces volt. Szóval látszott, hogy még valami hiányzik, ahhoz hogy egyedül is elinduljon. Egyik nap a fiúkkal voltam otthon, és tőlem Maximhoz odalépett, 4 egész lépést tett. Most bajban vagyok, mert rosszul írtam fel, hogy mikor is történt, de szerintem április elején. Húsvét előtt már többször megtett néhány lépést, volt, hogy a boltban is lépegetett. Többnyire tett pár lépést, hogy hozzánk jöjjön és az utolsó lépésnél már dőlt.
Most vasárnap azonban (ápr. 23.) 2 métert totyogott, naná hogy este, mikor lefekvéshez készülődtünk, de ezt többször megismételte, és azóta egész sokat lépked egyedül. Persze sokszor letottyan és utána inkább mászik, de a kis cipellőjében is lépeget amikor kint vagyunk.
Ha a jobb kezét fogjuk, akkor már egész rendesen teszi a lábát. Már csak arra kell figyelnünk, hogy mennyire teszi befelé a lábfejét, mert az elején nagyon csámpásan járkált.
Eddig nem érdekelte a padlásfeljáró, néhány hete azonban nagy csendre lett Norbi figyelmes. Kereste Emilit, hát bizony a lépcső felénél járt. Próbáljuk nem elfelejteni, hogy lent is be kell csukni a rácsot, mert fogja magát és elindul. A veszély az, ha megáll, nézelődik vagy épp kitalálja, hogy ő inkább lejön. A fiúk ágyára is felmászik, sőt a fotelba is beül, ahol szopizni szokott, és természetesen rájött, hogy a fiúk foteljába is be tud ülni. Hát igen, mindjárt egy éves lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése