Folytatódik a babaúszásunk

Hétfőn volt az első óra. Ugyanúgy hétfő délután járunk és még mindig a kezdő csoportban vagyunk (Norbit idézve "újra járjuk" a kurzust), mert még pici a haladóhoz az oktató szerint. Bár a hétfői órán az volt az érzésem, hogy a mostanihoz meg túl sokat tud már, de majd meglátjuk. Csak ne unatkozzon, bár lelkesen csápolt ahogy köröztünk a medencében, sőt a végén mi már mint nagy rutinosok, merülhettünk is egyet. Persze megint nem figyelt rám Maxim, így picit félre nyelt, de nem zavartatta magát, néhány köhögés és már tekergette is a nyakát ide-oda.
A 10. órán készült fényképek már fent vannak Maxim picasajában, de néhányat beszúrok ide is. Videókat is találtok a youtube-on (link bal oldalt).

Az öltőzőben pelenkára vetkőztetem Maximot, majd én is felveszem a fürdőruhát.

Aztán átcuccolunk a medencéhez. Korán érkeztünk, még csak mi voltunk

Kezdés előtt pár perccel felveszi Maxim is a fürdőnadrágját és az úszósapkát (amire azért kell csomót kötnöm, mert még nagy neki - ötlet az oktatótól).

A régi csoportunk

Engem minden érdekel

Pâques à Békéscsaba

Nous avons passé deux semaines chez les grands-parents en Hongrie. Nous sommes partis en voiture le 26 mars le soir, car Maxim pouvait dormir dans la voiture et son rythme n'a pas été perturbé. 1400 km est beaucop, il n'a pas voulu rester dans son Maxi Cosi dans la dernière demie heure. J'ai dû essayer tout: ses jeux, une bouteille d'eau, un paquet de mouchoir, des bruits drôles et enfin the winner était la trousseau de clés dans les dernières 5 minutes. Maxim supportait aussi bien le retour. Nous avons commancé chez les parents de Norbert et nous avons déménagé chez mes parents le vendredi saint. Au début je me suis inquiétée car il y avait trop de nouvelles choses, beaucoup de visiteurs pour un bébé, et il n'y était pas habitué. Mais aprés quelques jours nous avons appris comment gérer tout ça.
Il n'aime pas si tout le monde lui parle, si tout le monde veut le toucher. Il s'en fiche, s'il y a 20 personnes autour de lui mais si toutes les attentions se portent sur lui, il devient gêné. Je pense qu'il ne peut pas encore gérer trop de stimulus.
Nous avons pris beaucoup d'air, nous avons profité des jardins des grands-parents. Heureusement il faisait beau. Maxim dormait bien, il était toujours fatigué le soir. Il n'a jamais vu autant de visiteurs dans sa vie que pendant ces jours.
J'avais beaucoup de choses à arranger, je passait moins de temps avec Maxim, mais il le supportait bien. Et les grands-parents pouvaient être contents de s'occuper de leur premier petit-enfant si longtemps.
Son troisième dent est sorti mardi, mon père le portait dans ses bras toute la soirée et cela lui a aidé.
Ma mère nous dit toujours que nous voilá bien, Maxim épuise tout la famille!

 

Az első falatok

Ma kezdtük a hozzátáplálást. Répával. És kevés sikerrel.
Zepterben pároltam neki, nekem ízlett, Maximnak kevésbé. 4 kiskanálhegynyi répapürét lenyelt, az elsőnél fintorgott, a másodiknál még jobban, az utolsónál öklendezett egy kicsit és a kanalat sem akarta elvenni, pedig, ha cseppet adunk be neki, utána mindig megkapja a kanalat és azzal játszik egy kicsit. Holnap folytatjuk a kóstolást, hátha picit többet eszik majd. Van videó is róla, csak fel kell majd töltenünk.

Húsvét otthon

Március 26-án este útnak indultunk Békéscsabára. Sok ez az 1400 km, de egész jól bírta Maxim, csak a végén kellett egy plusz megállót beiktatnunk és az összes létező tárgyat bevetnem a kocsiban - játékai után ásványvizes üveg, a sapkája, újságok -, hülye hangokkal kizökkentenem az óbégatásból, végül pedig a kulcscsomóval sikerült kihúznunk, amíg megérkeztünk. Visszafele az elején nyűglődött, reklamált, de aztán egy kis énekléssel valahogy megnyugodott és jól viselte a 14 órányi ülést a hordozójában.
Norbi szüleinél kezdtük, 1 hét múlva pedig az én szüleimnél folytattuk. Anyósomék komplett gyerekszobával vártak minket, sógorom átengedte régi szobáját. Maximnak nagyon tetszett a Mickey egeres lámpa és függöny, a kiságyban a fejvédőt is előszeretettel bontogatta. Egész jól aludt (önmagához képest), sokat levegőztünk, az udvaron lehetett hurcolni, vitték sétálni is rendesen. A vendégsereget többé-kevésbé jól viselte, nincs hozzá szokva, hogy sokan veszik körül, így 3 nap után rájöttünk, hogy nem a látogatókkal van baja, hanem a túlzott közelséggel. Nem bírja, ha lerohanják, előbb szereti ő szemügyre venni az idegent. Az sem baj, ha sokan vannak körülötte, de ne rá irányuljon mindenki figyelme, ne akarja mindenki megfogni, beszélni hozzá, babusgatni. Az elején a nap végére annyira el is fáradt, hogy a nagyszülőket sem fogadta lelkesen, de aztán belejött, és a fürdésnél sem zavarta a nézősereg.
Azt is egész jól bírta, hogy sokat szaladgáltam (fogorvoshoz 3-szor, szokásos kozmetikus, fodrász), és kevesebbet voltam vele, mint szoktam.
Nagypénteken költöztünk át az én szüleimhez, az első éjszaka után már itt is jókat aludt (persze inkább velünk mint a kiságyban, pedig nálunk is volt kölcsön-kiságy).
A cicák nagyon érdekelték, persze nem engedtük, hogy megfogja őket, mert a keze állandóan a szájában van. Néha nyűgösködött, láttuk, hogy jön a foga, de nem gondoltam, hogy még Magyarországon fog kibújni neki a 3. Kedden este szegénykém sokat sírdogált, Apa hurcolta egész este, így jobban bírta, és lefekvés előtt meg is állapítottam, hogy a bal felső foga kibújt. Most úgy néz ki, hogy jön a mellette lévő is, csak most nekünk kell hurcolni. Pedig a nagyszülőket edzette rendesen az unoka, bele is jöttek. Mert megint csak azt tudom mondani, hogy nem egyszerű baba ez a mi gyerekünk, ha nincs megfelelő programja, akkor bizony ordít.
Életében nem találkozott annyi emberrel, mint most a szűk két hét alatt. Mindenkinek köszönjük a látogatást és a sok-sok ajándékot!