Maxim játszik avagy szerel

Már sokszor felmerül a kérdés, mi lesz ebből a gyerekből? Fogalmunk sincs, de imád "szerelni". Egy darabig biztos nem veszek neki játékot, mert sokkal jobban elvan azzal, amit ő maga nevez ki játéknak. Norbi felvitte magával a padlásra mert fent szerelt, vitték Maxim játékos kosarát is, szétszórta neki a játékokat. Na és mit választott Maxim? Az apukája csavarhúzóját. Fél órát biztosan elbabrált vele. Igen, tudom, szúr, hegyes a vége, de felügyelet alatt állt. Tegnap én is szereltem egy kicsit, rutinosan két csavarhúzóval, amiből az egyiket Maximnak kellett adnom.
A villával is megismerkedett már, naná, hogy az is tetszett neki.

A bőröndök kerekeit is állandóan pörgeti, mindent megvizsgál, ő nem bír egy dologra koncentrálni, több mindennel foglalkozik egyszerre.
A webrádión is ő találta meg, melyik gombbal lehet lenémítani, mi nem is kerestük még ezt a funkciót.
Az udvaron is neki a koszos vödör kellett, teli tobozokkal és gallyakkal, nem a játékai. Néha azért szegény pórul jár. Tegnap este addig nyúlkált, hogy Norbi oda adta neki a távirányítót, ő meg lóbálta, és jól fejbe verte magát. Lett is nagy sírás, de pár perc múlva megint kellett volna neki a sok-gombos távirányító.
Most már nagyon gyorsan kúszik, egyre kevesebbet gurul. A nappali kővel van leburkolva, így csak a játszószőnyegén lehet, persze ő mindig le akar mászni a kőre, ott minden sokkal érdekesebb. Így azért bele-beletesszük a holdkompjába, különben semmit sem tudnánk csinálni mellette.
Állandóan állni akar, fogni kell a kezét, néhány napja egyet-kettőt lépeget is.
Fel is húzza már magát, de tegnapig csakis a mi kezünkbe kapaszkodva. Tegnap viszont le kellett engednünk a kiságyat, mert legnagyobb meglepetésemre felállt benne. Néhány percre tettem bele - nem szoktuk berakni játszani, csak aludni -, és ahogy megyek be a szobába, azt látom, hogy nyúlkál az ágya végéből az éjjeli szekrényemen.
Egyébként még mindig a kezével és a lábával együttesen fogja a dolgokat, ha egyedül játszik. A picasara töltöttem is fel egy ilyen albumot:Lábfogás.
Nagyon meleg volt a múlt héten, így beiktattunk délutáni pancsolást a kertben.

Tetszett Maximnak, jól elszórakozott a locsolóval és kishajójával.

Költözés

Már lassan egy hete lakunk itt, még szinte minden dobozban. Sikerült minden befejezni, amit feltétlen meg akartunk csinálni költözés előtt. Norbi szombaton elkezdte a festést, vasárnap apával és Mosonyi Csabával folytatták. Hétfőn megérkezett a parketta a két szobába, kedd estére pedig az egész ház ki lett festve, parketta a helyén. Szerdán jött a költözés, egy nap alatt sikerült azt is letudni, igaz nehézkesen indult. Béreltünk egy kis teherautót, de gond volt a hitelkártyám limitjével, persze ez akkor reggel derült ki a kölcsönzőben. Irány a bank, szerencsére fél óra alatt elintézték (nem is mertem remélni, hogy ilyen gyorsan megoldódik), és már pakoltunk is.
Nem sikerült mindent bedobozolni előre, így a végén anyával még pakolnunk kellett, aminek az lett az eredménye, hogy fogalmunk sem volt, mi hol van, melyik dobozba, kupacba lett téve. Mert ugye mi szépen szelektáltunk, rendszereztünk, ráírtuk a dobozokra a tartalmukat, de annyi cuccunk volt, hogy így nem végeztünk volna szerdáig.
Még most is majdnem minden dobozokban áll, vennünk kell gardrób szekrényt, Maxim szobájába is bútort. Egyenlőre még velünk alszik, kezdi megszokni az új helyet. Amint meglátja az udvart, rögtön ki akar menni. Nagyon szereti ha sétálunk vele, ő meg tapogatja a fákat, szedi a tobozokat. Jó lenne, ha már menne, mert így elég nehéz, azonkívül én nem igazán haladok a kicsomagolással, takarítással.
Maximot eléggé megviselte a felfordulás, minden nap jöttünk ide a házhoz, aztán haza, nem találta a helyét, ráadásul a nagyszülőkre sem emlékezett. Bár anyával nem volt semmi problémája, 3 nap kellett, hogy megszokja a nagyapját és hogy meggyomrozhassa apa az unokáját.
Alig tudtam letenni Maximot, nagyon nyűgös volt, még a szokásosnál is kevesebbet játszott egyedül, állandóan sírt, ha meglátott, még jobban. A nagy felfordulásban szinte nem is evett pár napig, aztán beindult az étvágya. Lehet, hogy a fog is ludas ebben, mert kibújt neki még kettő. Így viszont minden takarítás, pakolás, amit én akartam csinálni, szegény anyukámra maradt. Hogy most mikorra fogom befejezni a maradékot, azt nem tudom.
A nagy festés, pakolás és költözés alatt végig nagyon meleg volt, még mindig jó idő van, eső talán egyszer esett. Így szerencsére máris élvezzük a kertes ház előnyeit.
Még sok mindenről szeretnék írni, majd folytatom. Képeket is teszünk fel, amit megtalálom a kártyaolvasót :)

Au revoir Parc Merl...

... pas pour toujours, mais nous nous y promenerons moins souvent que maintenant.
Nous avons trouvé une maison, un bungalow à Capellen. Nous receverons la clé ce vendredi et nous allons déménager mercredi prochain. Il faut peindre la maison et Norbert va mettre du parquet dans les chambres. Mes parents viendront ce weekend pour le déménagement et les parents de Norbert viendrons mi-juillet.
C'est le bordel dans l'appartement, nous avons trop de chose, le garage est déjà pleine de cartons. En gros, la maison est 120 mètres carré avec un terrain de 6,7 ares. Il y a une garage et la maison est libre de quatres cotés. Il y a 2 chambres pour l'instant, mais on va séparer une chambre du living car c'est trop grand. Le grenier est bien isolé et il y a du parquet par terre. On aimerait le transformer à une ou deux chambre pour nos visiteurs.

Nous avons un nouveau pédiatre à Mamer. Au début je voulait aller chez elle mais c'était plus simple d'aller en ville. Nous l'avons déjà vu a cause des dents de Maxim. Elle était très contente que Maxim était si, très intéressé. C'est bien mais cela peut être un peu fatigant pour les parents :)
Il rampe maintenant, il met à quatres pates mais il n'avance pas encore dans cette position. Comme avant, il joue beaucoup avec ses pieds, en faite, il prend et tient les choses avec ses pieds. C'est drole.
Son jeu favoris est les chaussures. Bien sur, car chaque pair est différente.

N'oubliez pas regarder les autres photos dans Maxim's picasa.

Maxim pakol

Egyre kevesebbet gurul Maxim és egyre többször kúszik. Bár pont most olvastam, hogy kúszásnak számít, ha körbe-körbe forog, nem csak ha előre vagy hátra halad. És ő a gurgulázás óta forog is 360 fokban. Akár a pelenkázón is.

Már négykézlábra is áll, de aztán szétcsúszik, ha úgy próbál haladni. Viszont sokszor felveszi ezt a pozíciót és hintázik előre-hátra. Egész szépen elüldögél, viszont még csak úgy ül fel, ha mondjuk lemászik rólam, illetve ha mi leültetjük. És gondolom ezért néha elfelejti hogy nincs semmi a háta mögött és fogja magát, hátradől. A legújabb, hogy már állni akar. Megfogja a kezünket, felhúzza magát, de nem ülésbe hanem egyből állásba. Most már egyre többet áll teli talppal, és nem rugózik annyit.
A nagy sláger a cipők. Érthető, hiszen, ahány cipő, annyiféle. Bőr, vászon, van amelyiknek csatja van, lóg a pántja, van amelyiknek a cipőfűzőjét jó rágni és mindegyiknek más a talpa. Néhány perc alatt úgy szét tudja rámolni őket, hogy hasra esünk bennük.
Már érti hogy NEM, mert abbahagyja amit csinál, néha aztán rövid idő múlva persze újra próbálkozik, pl. újra a szájába akarja venni a cipő talpát, papírt vagy harapni akar (szegényt jól megkínozza ez a fogzás), és ha épp szentimentális, akkor egy határozott NEM-re sírásra görbül a szája.
Itthon gyakran beszélget. Van, hogy hümmögve, szinte dúdolva, illetve néhány napja elkezdte a mamm, mamma, hamm, memm és ezek kombinációját. Azt figyeltük meg, hogy a memmet egyre inkább akkor használja, ha tiltakozik, vagyis azt akarja mondani, hogy NEM.
Íme egy kép, mindent megfog, kiborít, elhúz. A parfist is.