Már négykézlábra is áll, de aztán szétcsúszik, ha úgy próbál haladni. Viszont sokszor felveszi ezt a pozíciót és hintázik előre-hátra. Egész szépen elüldögél, viszont még csak úgy ül fel, ha mondjuk lemászik rólam, illetve ha mi leültetjük. És gondolom ezért néha elfelejti hogy nincs semmi a háta mögött és fogja magát, hátradől. A legújabb, hogy már állni akar. Megfogja a kezünket, felhúzza magát, de nem ülésbe hanem egyből állásba. Most már egyre többet áll teli talppal, és nem rugózik annyit.
A nagy sláger a cipők. Érthető, hiszen, ahány cipő, annyiféle. Bőr, vászon, van amelyiknek csatja van, lóg a pántja, van amelyiknek a cipőfűzőjét jó rágni és mindegyiknek más a talpa. Néhány perc alatt úgy szét tudja rámolni őket, hogy hasra esünk bennük.
Már érti hogy NEM, mert abbahagyja amit csinál, néha aztán rövid idő múlva persze újra próbálkozik, pl. újra a szájába akarja venni a cipő talpát, papírt vagy harapni akar (szegényt jól megkínozza ez a fogzás), és ha épp szentimentális, akkor egy határozott NEM-re sírásra görbül a szája.
Itthon gyakran beszélget. Van, hogy hümmögve, szinte dúdolva, illetve néhány napja elkezdte a mamm, mamma, hamm, memm és ezek kombinációját. Azt figyeltük meg, hogy a memmet egyre inkább akkor használja, ha tiltakozik, vagyis azt akarja mondani, hogy NEM.
Íme egy kép, mindent megfog, kiborít, elhúz. A parfist is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése