Április eleje: 0 nap a bölcsiben

Ebben a hónapban még nem ment Maxim bölcsibe. Egész hétvégén lázas volt, szombaton abban maradtunk a doktornővel, hogy megvárjuk a hétvégét. A szombat délután borzalmas volt, délben kezdődött a fél- óra-üvöltés-fél-óra-nyugalom. Ha elaludt is, hamar felébredt, Norbi aztán felváltott, én meg elmentem úszni kikapcsolódásképp. Most hogy a füle vagy a foga volt, nem tudom, de reggel és délben is kapott láz- és fájdalomcsillapítót, ennek ellenére valami nagyon kínozta. Étvágytalan, kedvtelen is volt Maxim, aztán energiája sem volt, mivel nem evett. Hétfőn Norbival otthon maradt, apró javulást látott nála, viszont iszonyat csúnyát kezdett köhögni. Visszamentünk az orvoshoz, torka, füle rendben, de a bronchitisz rosszabbodott, hurrá, egész héten otthon maradunk. Ráadásul, ha megint belázasodik, másnap reggel vérvételre kellett volna mennünk - ez szerencsére elmaradt, kisebb hőemelkedéssel megúsztuk a hétfő estét, kedden szinte már az sem volt. Tegnaptól kezdett szépen eszegetni, kezd formába jönni, most már csak az orrfolyást és a ronda köhögését kell kikúrálni. Folyamatosan járunk kinéhez, kezdi megszokni Maxim, eddig nem is nézett rá a gyógytornászunkra, most már beszél hozzá, megfogja. Persze azért nem hagyja magát mindig, de sokkal türelmesebb mint a múltkori alkalmakkor. Ezenkívül a bogyóit szedjük, adni kell neki még a flixotide-ot (ezt is egész jól bírja), és hagyni, hogy a saját szervezete győzze le a vírust.
Minden rosszban van valami jó. A rossz az, hogy Maxim megint beteg, és nehezen akar kilábalni, valamint hogy a rá jutó éves betegszabimból 1 nap maradt, úgy hogy még szabadsággal is ki kell egészítenem az itthon tartózkodásomat. A jó viszont az, hogy gyönyörű tavaszi hetünk van, és most kint ülök a teraszon pólóban, rövidnadrágban, és melegem van az árnyékban. Meg persze, hogy így egy kicsit több időt tudok Maximmal tölteni, és a borzalmas hétvége után már sokat nevetünk vele.
Talán azt el is felejtettem írni, hogy a sok betegeskedés miatt abbahagytuk a babaúszást januárban, holnap indul az új tanfolyam. Amire ismét nem megyünk, de most tavaszi szünet következik, májustól folytatódik, így nagyon remélem, hogy már velünk együtt.
Egy kicsit el vagyok keseredve, mert biztos vagyok benne, hogy a fogzás közre játszik ebben a sok betegségben, ráadásul, van olyan nap, mikor Maxim folyamatosan rágja a kezét, folyik a nyála, és bevallom a szombati sírások után, azt hittem, legalább egy kibújik. De még semmi. Az ínye fehér, dagadt, de fognak nyoma sincs. Szóval, ha ez még csak a kezdet, mi lesz amikor jönnek a nagyőrlők?
A hét másik nagy híre, hogy úgy tűnik, Maxim végleg elhagyta a szopizást. A múltkor mikor erről írtam, egy pár napon belül, újra kezdte. Most viszont szombaton és vasárnap a délutáni alvás előtt még így aludt el, esténként azonban már nem kérte a szopit. Gondolom, a torka miatt. A héten pedig így folytatódott. Este eddig viszonylag hamar elaludt, még ma délután is egész hamar kidőlt, nagyjából fél óra alatt, orrszívózással, redőnyleengedéssel együtt. Tegnap viszont majdnem háromnegyed óra volt maga az elalvás rész. Hát igen, azért voltak előnyei a szoptatásnak.

Hónap vége - esőben, lázasan

Szépen javulgat Maxim köhögése, már alig vártam, hogy elhagyhassuk a Flixotide-ot, erre csütörtök reggel hőemelkedéssel ébredt. Bár nem sokat evett, jó kedélye volt, így vittem bölcsibe. Ezt a hetet sem járta végig, Norbi 11-kor ment érte. Belázasodott, alig evett és sírdogált. Délben szépen aludt otthon, aztán irány az orvos; féltem, hogy a bronchitisz megint bedurvul, de abból egy pici maradt csak vissza. A füle piros, de még nincs begyulladva, viszont torokgyulladása van, ez zavarhatja az evésben, meg a láz is lehet emiatt. Egyenlőre várunk, kapott homeós bogyót a fülére, hátha megússzuk ennyivel. Vannak jó pillanatai, de egyik pillanatról a másikra vált a hangulata, és csak sír-sír. Mint amikor nyilal valamink, most ez lehet a torka miatt, lehet a foga. Ennek ellenére szuperul aludt, kb. negyed 9-től reggel 8-ig - azt hiszem ez újabb rekord.
Persze ilyenkor ébredek fel reggel, mikor nem kéne korán kelnem, negyed 7 körül kezdtem ébredezni, és alig hogy megnéztem az órát, Maxim is felsírt egyet. Aztán aludt tovább, de furcsa, hogy szinte egyszerre ébredtünk. Lehet, hogy ugyanaz a valami zavart meg mindkettőnket. Most Norbival van otthon, csakúgy mint tegnap. Az éjszakás műszakját a Maxim-műszak váltotta reggel. Holnapra gyönyörű tavaszi időt ígérnek, ezt kint a kertben szeretnénk kihasználni.

Egy biofarmon

Szombaton Orsiékkal egy biofarmra látogattunk el. Biobörzével egybekötve nyílt napot tartottak a gazdaságban. Tavaly rendezték meg először, és most is egy istállóban tartották meg a bioruha- és fajáték-vásárt. Mire mi odaértünk a játékos részt kiürítették, a ruhák között nem találtunk semmit. Viszont Maximot nem lehetett elrángatni az állatoktól. Nyuszikat, tengerimalacokat lehetett "simogatni" ketrecben, teheneket kisbocikkal az istállóban. Maxim egyáltalán nem félt tőlük, mindegyiket meg kellett nézni, simogatni. Bár nagyon békések voltak a tehenek, nagyon kellett figyelnünk, nehogy fellökjék Maximot.

Képes lett volna eltölteni az egész délelőttöt, fel-alá rohangálva a tehenek között.
Voltak malacok kismalacokkal. Aztán elsétáltunk a legelőre a lovakhoz.

Furcsa módon, a rengeteg ember között Maxim teljesen önmagát adta, ahogy elindultunk, a két család, megint elkezdte a bújkálást, egyszer mikor az apja nem vette fel, hanem csak fogta a kezét, hogy jöjjön a saját lábán, még pityergett is. Aztán inkább fel-felvettem, mert annak nincs értelme, ha nem érzi jól magát. Bezzeg mikor meglátta a tratkorokat a pajtában, ahogy elengedtem a kezét, bekotort hozzájuk. Kénytelen voltam utána mászni, ez nem hiszem, hogy a nyílt naphoz tartozott. :)

Nézte a lovakat, az itatójukra talicskát mondott, szépen tanítgattuk, hogy az itató, abból isznak a lovak, meg büdös lószag van, ott a kakájuk stb. Aztán mellénk jött egy idegen család, több gyerekkel, és megint teljesen elanyátlanodott. Viszont a póninál nem érdekelte, hogy sokan vannak körülötte, mint ahogy az ebéd után az étteremben sem. Az a furcsa, hogy időnként zavarja, ha rá irányul mások figyelme, vagy ha idegenek vannak a közelében, időnként pedig egyáltalán nem érdekli, hogy mi és ki van körülötte, legyen az ismerős vagy idegen.
Pónin lehetett lovagoltatni a nagyobb gyerekeket. Norbi persze egyet megsimogatott Maximmal.

Aztán az úton egy kis patak mellett sétáltunk vissza az istállókhoz. Maximot nem lehetett elmozdítani a patak mellől. "Fff" - folyik a víz, mutatja Maxim a Milántól kölcsön kapott mellényben.

 

Egyedül az ebéd-kínálattal nem voltunk megelégedve, biovirsli ide vagy oda, nem bírtuk kivárni a sort, így a legközelebbi étterembe ültünk be.

A két kis pöttöm addigra már éhes is volt, fáradt is, de ezt igen jól palástolták, mert még az étteremben is folytatták a felfedezést, nyitogatták a fiókokat, kukucskáltak, mászkáltak.
Szerencsére szép, napos időt fogtunk ki, bár a délutáni alvása nyúlfarknyira sikeredett.

Óraátállítás

Minden éjszaka van egy köhögős fél óránk, Maxim ezt vasárnap hajnalban pont az óraátállításra időzítette. Tegnap éjszaka már kevesebbet köhécselt, nem is kellett bemennem hozzá, viszont minden ébredéskor is köhög. Ezt leszámítva elég jól viselte a bronchitiszt, láz és étvágytalanság nélkül.
Az óraátállítást viszont nem viseli olyan jól. Este fáradt volt és mégis sokára tudott csak elaludni, reggel pedig egyszerűen nem bírt felkelni, hagytuk egy kicsit szundizni még, de így is 8 órára sikerült felöltözni. Szerencse, hogy viszonylag rugalmas a munkaidőm.
Annyira nem örült, hogy ott hagyom a bölcsiben, de majd legalabb örül délután Norbinak.