2010. július 20., kedd

Unod a banánt?

Kérdezhetném Maximtól, és a válasza: dehogy! Le sem merem írni, nehogy holnaptól megváltozzon, de pár napja újból eszik, sőt, ugrál az ételének, ha látja, hogy készítem, vagy ha már ott van az asztalon. Az más kérdés, hogy pár percet bír csak ülni az etetőszékben (vagy bárhol máshol), és utána tekereg, feszíti magát. Ilyenkor kap kanalat, kistálat, kölesgolyót. Szerencsére ha nem is eszi meg amit készítettem, akkor is jöhet a kölesgolyó, kenyér vagy a rizstallér. Ezeket szépen betömi, már harapni is tudja és így azért elüldögél velük, meg legalább eszik valamit.
Aggódtam, hogy fogja így elérni a 9 kilót, hogy beletegyük majd az autósülésbe, mert úgy jobban kilát. A költözés előtt és után nagyon össze-vissza evett, hol szinte alig, hol jobban. Aztán úgy tűnt beindul, de pár nap után megint nem evett. Hiába próbáltam bébiételt adni neki, az sem kellett neki. Majd megint a jó öreg banánnal kezdett el enni. Úgyhogy most megint minden banános, bár a gyümölcsöket újból eszi. Ma spenótot kapott, persze banánnal, nem mertem megkóstoltatni magában, mert ebben a nem-evős időszakában, ha valami nem ízlett, utána hiába tettem bele banánt, adtam neki olyat, amit előtte megevett, kenyéren és kölesgolyón kívül nem volt hajlandó mást enni. Remélem, megmarad az étvágya, és több türelme lesz, mert a bölcsiben biztos nem fognak küzdeni vele.
Érdekes, hogy a szilárd ételeket ő maga eszegeti, de ha gyümölcsöt adok neki, nem akarja megfogni. Finnyás, megbökdösi, aztán nem nyúl hozzá, de ha beadom a szájába, például kis banándarabokat, úgy megeszi. Csak ő nem akarja megfogni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése