Újabb eperlekvár

A tavalyi 40 kg eper leszedése és az azt követő lekvárfőzés nem szegte kedvünket, így az idén újra neki álltunk eprezni. Ezúttal előre látóak voltunk, megegyeztünk, hogy kb. mennyit szedünk, bár kicsit több lett ismét, azt hiszem, hogy 27 kg-t szedtünk végül, ugyanott, ahol tavaly. És ugyebár, ember tervez, Isten végez, már kezdtünk bepakolni a kocsiba, mikor megváltozott a terv, és végül nálunk főztük be a lekvárt, mert Vince belázasodott. Orsi Milánnal szedte, Maxim szaladgált a sorok között, Robin meg mikor rájött, hogy nem szaladgálok velük, és a hosszú ültetvényen nem látott, elkezdett üvölteni. Mire leszedtük az epret, picit cseperegni kezdett az eső, de szerencsére nem lett belőle semmi, legalábbis a mi kertünkben nem, mert 15 kg-t bográcsban főztünk be, amit a végén egy kis agár-agárral sűrítettünk. Lábasban 4 kg-t, nagyon sokáig, lassú tűzön főztünk, ebbe nem is raktunk sűrítőt, és kb. 15 dkg nádcukrot tettünk 100 dkg gyümölcshöz (és egy kis citromsavat még). A sterilizálást ismét a mosogatógépre bíztuk. Finom lett az idei befőzésünk is, tiszta gyümölcsíz. A legnehezebb az volt, hogy útlezárások miatt kerülnünk kellett, és kicsit soká érkezett meg Norbi a pizzánkkal, de a három gyereket nem zavarta a késői ebéd, és este 8-kor is még játszani akartak. Reméljük, ez a széria is sokáig eláll.