Májusi összefoglaló

Nagyon gyorsan eltelt ez a hónap is. Nekem úgy tűnt, rengeteg mindent csináltunk, de inkább apró dolgokat, mint kertészkedés, takarítás, füvesítés, bár ez utóbbi azért sok előkészületet igényelt.

Maxim folyamatosan taknyos, néha köhécsel is, szerintem a fogai miatt is. A húsvéti szünet második felében összeszedett valami vírust, kicsit belázasodott, aztán meg hányt is. Pont mikor egy minicirkuszba akartunk menni, ahova végül másnap elmentünk, de aztán csak itthon maradt Maxim egy napot, Szerencsére senki nem kapta el, de azóta is náthás vagy rekedt hangja van.

Robin végre elkezdett futóbiciklizni. Már nem volt neki kényelmes a kismotor, de nem akart átpártolni az ingatag járműre. Ráadásul teljesen tönkre tette a cipőit, a végén vettem neki cipővédőt, amiben kettő percet ment, majd közölte, hogy ő ebben nem tud motorozni. Most tornacipőben szabad neki biciklizni, még elég óvatos, és inkább teli talppal fékez, de majd meglátjuk, hogy bírják a lábbelijei.

Vettünk egy ugrálót a kertbe, ez jó befektetés, kár, hogy esőben nem lehet használni, viszont gyorsan szárad, így ha fél napot nem esik, már mehetnek is be ugrálni. Sokat használják más játékokhoz is, mint pl. plüssállat-gyűléshez.

Elmentünk a gyerkőcökkel a sport napra, lásd Sportnap című bejegyzés, a fiúk egy Mustang kiállítást is megnéztek a közeli bevásárlóközpontban, ahol Maxim fényképezett és ahol találkoztak a cukrot osztogató Elza hercegnővel és Pókemberrel, és ahonnan egy-egy "ferrario" sportautóval tértek haza. (Robin hívja a ferrarit ferrariónak, és minden verseny szelepkupa illetve minden győztes a szelepkupát nyeri meg; még Maxim is sokszor ezt mondja, pedig ő már tudja, hogy az csak a Verdák mesében van. Maxim megjegyezte, hogy jó,jó találkoztak Pókemberrel, de az csak egy ember jelmezben.)

Robin a pünkösd előtti héten egy pónifarmra látogatott el a bölcsivel, ahol pedagógiai, gyógyászati célokra használják a lovaglást és a lovakkal foglalkozást. Két nap múlva pedig bevonatoztak a városba és ettek egy hamburgert a mekiben. Imád buszozni és vonatozni, viszont nagyon lefárasztják ezek a dolgok, nem csak fizikailiag, hanem szellemileg is. Ilyenkor este nagyon nyűgös tud lenni.

 

Május utolsó hete szünet az oviban, Mama jött el hozzánk egy hétre. Robin szombaton értette meg, hogy nem mi megyünk Békéscsabára, hanem Mama jön, és sajnos most Tata nélkül, mert neki dolgoznia kell. Ő végig úgy értelmezte, mi utazunk. Végül is nem olyan régen jártunk Csabán, mély nyomokat hagyott benne az az egy hét.

Mama rávette őket, hogy fejtsenek egy kis borsót, amit aztán meg is eszegettek

Pünkösd hétfő délután elmentek kirándulni egy kicsit. Én otthon maradtam, és próbáltam utolérni magam a házimunkában.

Jól megvoltak Mamával, Robin sokszor mondta, hogy mama te nagyon alanos vagy. Megejtettünk egy újabb csirke-cserét, szegény fehér pipit cseréltük le. Kiderült, hogy egy tojás, ki tudja mikor, teljesen benne ragadt, összeaszalódva, csoda, hogy heti egyet-kettőt tojt. Szerencsére kaptam ugyanolyan fehéret, igaz az új pipi gyönyörű tiszta, és kicsi a taraja, ezek feltűntek Maximnak, de kielégítette Mama válasza. 

Szombaton kora reggel ment vissza Mama, én a gyerekekkel és Orsiékkal bábelőadásra mentünk a városba. Egy erdélyi társulat mesélt Limpimpiről, Brüsszelből jöttek át gyereknap alkalmából. Az előadás erős interaktív jellege meglepte a gyerekeket. Robin először beállt a körbe a többi gyerekkel, de miután sem Maxim, sem Milán, Vince nem tartottak vele, ő is inkább vissza ült a helyére. Ő azt várta, hogy a függöny szétnyíljon, ami csupán egy óriási vásznat takart, szóval be kellett érnie egy tündérnek öltözött nénivel, aki bábokkal mesélt a barátságról. 

Az előadás után elautóztunk egy pisztrángos tóhoz, ahol a Norbik illetve Milán nagyszülei már reggel óta horgásztak. Tavaly is voltunk itt, Norbi egyik kollegája jóvoltából, aki megint kibérelte a tavat, és meghívott minket is. Olyan sok halat nem fogtak a nagy hohók, de Orsiék bevállalták a halpucolást, amiért nagyon hálásak vagyunk. Maxim és Robin állandóan az apjukkal akartak horgászni, ebéd után azonban Robin teljesen összegabalyított két botot, sírva hozta Norbi hozzám. A sírásból végül alvás lett, beleegyezett, hogy elmenjünk a kocsiba aludni. A héten egyébként végre jól aludt, egyszer még szegénykém be is pisilt éjszaka, pedig nagyon ritkán fordul elő, hogy nem ébred fel ha pisilnie kell.

Robin és Vince futóbicikliztek, játszottak egy kicsit együtt, de Maxim és Milán nem sok időt töltött együtt. Milán nagyon kitartóan horgászott. Maxim rengetegszer felmászott a nem is olyan kicsi falra, csak lefelé kellett neki egy pici segítség. Volt tombola is, egy hasznalt kenyérpirítóval tértünk haza, amit kivittünk a kukatelepre. Maxim nagyon csalódott volt, hogy nem mi nyertük meg a táblagépet.

 

Azért a mi kisfiainkra is nagy hatással volt a pecázás, mert ahogy este haza értünk, fel kellett állítani a bejáróban a horgászbotokat, amíg ők "halakat" kerestek, hogy aztán kifoghassák őket.