Burpy elveszett

November vége, December eleje nem volt túl szerencsés időszak. Kezdődött azzal, hogy a két éve vett mosógépünk leállt. Szerencsére vettem rá plusz két év garanciát, de emiatt elég hosszadalmas volt az ügyintézés, és két hét után kaptam időpontot a szerelőtől. Norbi mondta néhány nap után, hogy vegyünk egy második gépet, ami jó lesz tartaléknak. Közben kiderült, hogy Orsiéknak van egy régi gépük, be is üzemelték, de sajnos nem volt megbízható, így végül vettünk egy gépet. Ez egy kedd este volt, csütörtökön ki is hozták a mosógépet, Norbi be is üzemelte. Kedd délután, amikor vettük a gépet, még találkoztunk Burpy cicával, de aznap este nem jött haza. Norbi hívogatta, aztán este 10-kor én mentem egy kört, hogy esetleg előkerül, vagy hogy nem ütötték-e el. Nagy csavargó volt, sokszor órákra is elment. De semmi nyoma nem volt. Péntek délután Robinnal és Emilivel a szomszédos utcák postaládáiba bedobáltunk fényképet a cicáról, kérdezgettük a szomszédokat, elmentünk az erdőbe, de semmi. Még a szomszédos főút mellett és végig mentünk Robinnal hétvégén, hogy ha elütötték, ott is megtalálhatjuk szegényt, de semmi. (Az egyik szomszéd javasolta, hogy ne csak autóval menjünk, hanem gyalog is mert ők egyszer ott találták meg az egyik cicájukat.) A boltba is kiraktunk egy hirdetést, meg van egy elveszett macskák weboldal, de semmi hír a cicánkról. Robin azt mondta múlt pénteken, hogy az osztállyal erdőbe mentek, az iskola közelében, és szerinte ő Burpyt látta. Még azon a környéken próbálkozunk, de vagy messzire elkóborolt, vagy történt vele valami. A nyakában van csip, amit bármelyik állatorvos leolvas, szóval ha valaki befogadta jó-szándékkal, eszébe kellett volna jutnia, hogy ez valaki cicája is lehet. Nagyon kedves, barátságos cicus volt, reméljük jó helyet talált. Robin nagyon szomorú volt, sírt is szegény, de szerintem már feladta, hogy visszakapjuk. Emili pár nap után kezdte mondogatni, hogy Burpy, és perceken keresztül ismételte a nevét. Most már csak annyit mond, hogy Burpy eltévedt, nem talált haza. Arra is gondoltunk, hogy mérgezett egeret evett, de attól haza kellett volna jönnie. Tora, a másik cica két nap után kezdett nagyon sokat nyávogni, zavart lett, és állandóan be akart jönni a házba. Végül annyira megsajnáltuk, hogy időnként beengedjük a nappaliba. Ha kint vagyunk, követ minket, ha gyalog megyünk valahova, jön utánunk. A múltkor az utca végére mentem gyógymasszőrhöz és végül kocsiba ültem, mert jött végig utánam, és féltem, hogy egy óra alatt elveszik. Ha megijed valamitől, elveszti a szagmintákat, akkor nem tud tájékozódni. Viszont végre ő is fogott egeret, az elsőt be akarta hozni a házba. Robin maradt vele a teraszon, és végül levitte a pincébe a zsákmányát. Ő egyébként nagyon ijedős, óvatos, ha távol marad a főúttól, akkor ő, reméljük, sokáig velünk lesz.