2009. november 17., kedd

Igazolványkép

Szeretnénk útlevelet csináltatni Maximnak, ehhez szükség van igazolványképre. Nekünk kellett elmenni a fényképészhez és reménykedni hogy rövid idő alatt sikerül is összehozni egy megfelelő képet. Múlt pénteken délután napos idő lett, Norbi is itthon volt és gondoltuk, hogy akkor nem halogatjuk tovább a projektet és elindultunk a fotóshoz. Jó nagy sétával meg is érkeztünk a belvárosba, Maxim a babakocsijában békésen aludt. Felvittük kézben a fényképészhez, meg sem rezzent. Még azután sem, hogy egyeztettük, milyen kép is kell otthonra, így nem maradt más, fel kellett ébreszteni. Norbi próbálta bepózolni, amíg a fényképész kattintgatott ő szépen kinyitotta a szemét, aztán ahogy végeztek, Norbi anyukájával együtt levitte Maximot, aztán megvárták kint az utcán, amíg elkészülnek a képek. Még ilyen nem volt, de Maxim olyan nyugodtan aludt tovább, ahogy beletették a babakocsiba, mintha semmi nem történt volna. Nagyon ügyesen viselkedett. Nekem utána fogorvoshoz kellett mennem, kicsit ideges is voltam, nehogy felébredjen, mert tudtam, hogy farkaséhes lesz. Ahogy hazaértem, akkor zendített rá. Szóval nagyon ügyes fiú volt pénteken, nem győztem dícsérni.
Nem tudom, miért, de nagyon sok képen olyan buci feje van, itt meg hogy Norbinak tartania kellett a fejét, és előre bicsaklott a buksija, még ducibbnak hat. Dehát a mi igazolványképeink sem művészfotók.

2009. november 10., kedd

Test audiométrique

Si tout s'était passé en ordre, je n'aurais pas écrit cette petite note. L'histoire a commencé à l'hôpital.
Le premier jour, nous avons changé de chambre car les chambres à un lit étaient toutes occupées. Deux jours après la naissance de Maxim, nous avons attendu le Service Audio phonologiques pour un test auditif.
Personne n'est venu le matin et je l'ai complètement oublié l'après-midi. J'y ai pensé samedi matin, j'ai demandé tout de suite à l'infirmière qui n'a pas compris non plus. Elle a vérifié pourquoi personne n'était venu : quelqu'un était venu mais dans la première chambre et comme nous n'étions pas là, ils pensaient que nous étions partis à la maison.
Et comme ce service ne travaille pas pendant le week-end et nous sommes partis dimanche, nous avons dû attendre la convocation que nous avons enfin reçue après trois semaines.
Le lendemain j'ai eu une deuxième lettre pour les mêmes dates et lieu mais avec une indication du changement d'endroit. Je n'ai plus rien compris, je n'étais plus sûre où et quand le test serait. Après avoir demandé les détails exacts, le Service s'est excusé. Le test a duré 2 minutes et tout est en ordre (ce que nous avons pensé avant).

Voici une photo de Maxim. Il dormait encore tranquillement. (L'histoire continue car la semaine dernière nous avons fait les photos avec les mauvaises dates. Nous avons oublié de vérifier la date après avoir changé les piles. La vraie date est le 5 novembre. Norbert est en train d'effacer les dates sur les photos, car il y en a beaucoup et bien sûr elles sont belles.)

2009. november 7., szombat

Hallásvizsgálat

Ha minden rendesen zajlott volna, ez a hallásvizsgálat nem kerülne fel a blogba külön bejegyzésként. Még a kórházban kezdődött a történet, első nap ugyanis szobát cseréltem, mert reggel még nem volt szabad egyágyas szoba. Pénteken, két nappal Maxim megszületése után vártuk a vizsgálatot, legalábbis délelőtt, de aztán délutánra én teljesen elfelejtettem. Szombat reggel, mikor eszembe jutott, hogy nem járt nálunk senki ez ügyben, rákérdeztem. Az ápolónő sem értette a dolgot, utána nézett és kiderült, hogy a régi szobában kerestek minket, és mivel nem voltunk ott, azt hitték, hogy haza mentünk. Mivel vasárnap jöttünk el a kórházból, hétvégén pedig nincs ilyen vizsgálat, 3 hetet kellett várnunk, hogy megkapjuk a hivatalos behívót az elmulasztott vizsgálatra. Igen ám, de másnap kaptam egy második behívót és egy kiegészítő levelet, hogy helyszínváltozás miatt az első levelet tekintsem semmisnek, a második levél van érvényben. A gond csak az volt, hogy ugyanarra az időpontra és címre szólt a behívó és én már nem voltam biztos benne ezek utan, hogy akkor hova is kéne mennünk és mikor. Egy gyors e-mailváltásból kiderült, hogy félre adminisztráltak valamit, és elnézést kérnek, természetesen jó a cím és az időpont is. A vizsgálat 1 perc volt, és Maxim hallása is rendben van (amit eddig is sejtettünk). Íme egy kép indulás előtt. Itt még békésen alszik, de azért nyekergett kicsit a váróban. (Ja, és még mindig nincs teljesen vége a sztorinak, mert sajnos a fényképezőn rosszul volt beállítva a dátum, november 5-e a helyes).

2009. október 31., szombat

Chez le pédiatre

Maxim a un mois aujourd'hui. Jeudi nous avons eu la première visite chez notre pédiatre qui est très sympa et dont son cabinet est 10 minutes à pied de chez nous. Nous sommes y allés avec ma mère. Il faisait froid le matin, il y avait même un peu de brouillard mais nous avons bien habillé Maxim et son landau est aussi chaud. Heureusement il a mangé avant partir et il dormait jusqu'au nous rentrions chez le pédiatre. Maxim s'est comporté bien, il a laissé d'être examiné, mesuré: il est déjà 54 cm et il pèse 4,26 kg. Tout le monde était contentes avec les résultats. Il a aussi produit un peu de kaka au pédiatre :) Il a tolèré la consultation moins bien et quand nous sommes sortis du bureau, il avait déjà faim. Nous sommes restés plus d'une demi heure dans la salle d'attante. Il a montré comment il mange parfois: il crie comme il se disputerait avec le lait pour qu’il ne coule pas si vite ou au contraire pour qu’il coule mieux. Finalement il a pensé qu’il a mangé assez et nous avons pu partir. Comme il dormait tranquillement dans son landau, nous sommes allés dans le supermarché avant rentrer à la maison.
Les photos ont été faites il y a une semaine, pendant la journée nous sommes toujours très occupés (avec lui), nous pouvons le regarder sans arrêt.