Igazolványkép

Szeretnénk útlevelet csináltatni Maximnak, ehhez szükség van igazolványképre. Nekünk kellett elmenni a fényképészhez és reménykedni hogy rövid idő alatt sikerül is összehozni egy megfelelő képet. Múlt pénteken délután napos idő lett, Norbi is itthon volt és gondoltuk, hogy akkor nem halogatjuk tovább a projektet és elindultunk a fotóshoz. Jó nagy sétával meg is érkeztünk a belvárosba, Maxim a babakocsijában békésen aludt. Felvittük kézben a fényképészhez, meg sem rezzent. Még azután sem, hogy egyeztettük, milyen kép is kell otthonra, így nem maradt más, fel kellett ébreszteni. Norbi próbálta bepózolni, amíg a fényképész kattintgatott ő szépen kinyitotta a szemét, aztán ahogy végeztek, Norbi anyukájával együtt levitte Maximot, aztán megvárták kint az utcán, amíg elkészülnek a képek. Még ilyen nem volt, de Maxim olyan nyugodtan aludt tovább, ahogy beletették a babakocsiba, mintha semmi nem történt volna. Nagyon ügyesen viselkedett. Nekem utána fogorvoshoz kellett mennem, kicsit ideges is voltam, nehogy felébredjen, mert tudtam, hogy farkaséhes lesz. Ahogy hazaértem, akkor zendített rá. Szóval nagyon ügyes fiú volt pénteken, nem győztem dícsérni.

Nem tudom, miért, de nagyon sok képen olyan buci feje van, itt meg hogy Norbinak tartania kellett a fejét, és előre bicsaklott a buksija, még ducibbnak hat. Dehát a mi igazolványképeink sem művészfotók.