Súberflóri

Maximmal és Robinnal az idén csak én mentem el a hagyományos nyárvégi vidámparkba, két hete szombaton. Orsiéknál jött az egész család, Andi pedig csak Lillával jött. Maximnak így volt kivel felülnie a különböző forgókba. Arra nem számítottam, hogy Robin is mindenhova fel akar ülni (zéró veszélyérzet).

Ebbe a repülős-ufós forgóba végül betettem, mert annyira menni akart a többiekkel. Nem lehetett ugyan bekötni, és indulásig állandóan kihajolt, de utána csak élvezte a körököt. A harmadik menetre értették meg a gyerekek az ufóban, hogy fel tudnak emelkedni, akkor Robin néhány körig elég meglepett arcot vágott, de a végére ismét nevetett. Tetszett az óriáskerék is mindenkinek, viszont a pici óriáskerék, ahova csak ketten ültünk fel Robinnal, néhány kör után unalmassá vált. Felültünk egy gyerekforgóra is, Maxim a tigrisre, mint tavaly, Robint egy lóra tettem, így közöttük tudtam maradni, mert Robin kiszámíthatatlan. Maxim dodzsemezett, de itt körbe-körbe kellett menni, és volt egy bácsi aki megigazította a járműveket, ha összeakadtak. A végén horgászott a három nagy, Maxim egy félelmetes dínót választott, otthon felfedezte, hogy csipog. (Nem tudom, mire vélni, hogy egy ilyan vicsorgó állatot pici gyereknek szánnak, de ha nem, akkor meg elég abszurd, hogy sípol.)

A gyerekek nagyon élvezték, pedig rengetegen voltak, mindig iszonyat hangzavar van, de nekik tetszik.

 

 

Robin másfél éves

Most éppen jól alszik. És többnyire jól megvannak Maximmal. Minden hülyeségben. Néha teljesen elfoglalja magát valamivel, elmolyolgat, de a hosszú csönd mindig gyanús. Szívesen rajzol, imádja a filctollat. Amíg elpakoltam, ők filceztek. Egy idő után érdekesebb volt magukat festeni. Hiába mosható filcek, azért kellett őket sikálni. Most inkább eltettem a rajzkosarat, egy hét után meguntam, hogy Robin már reggel oda akart ülni az asztalhoz.

Iszonyat vagány, vakmerő, nem fél semmitől, mindenhova  felmászik. Tegnap pl csak azért nem esett hátra a csúszdán, mert Maxim már ott állt mögötte a létrán, és így megtartotta. Még szerencse, hogy Maxim félős, mert Robin picit kevésbé veszélyes. Látja, hogy Maxim a járdán köröz a kedvenc körforgalmunkban, meggondolja magát, nem megy le az útra, hanem ő is teper utána a járdán a kismotorjával. Már nagyon ügyesen száguld. A bölcsiben rendhagyó múlt hét után, ezen a héten is szeretett volna Maximmal együtt maradni reggel, Maxim pedig hiányolta, hogy Robin nem megy velük sétálni. De múlt héten Robin egyedül volt nagy a csoportjában, és egy nap unatkozás után mehetett a nagyokkal sétálni és délután le az udvarra.

Nem tudom, hogy a kellemes idő miatt vagy csak nem volt olyan vészes a vírus amit összeszedett, de a hörghurut ellenére energikus maradt, sokat eszik, és az orra is csak egy napig folyt. Persze múlt hétfőn elvittem orvoshoz, mert tényleg csúnyán köhögött, és igen hörghurut (jó, hogy adtam a ventolint), és kicsit sípolt is a tüdeje. Sajnos Maxim is elkapta és naná, hogy azután kezdett köhögni, miután Robint elvittem az orvoshoz. Neki még mindig tart, nappal alig köhög, de éjszaka többször, ma éjszaka végre nem hallottam köhögni. Nekem is elmúlt pár nap alatt. Remélem, nem úgy folytatjuk mint tavaly.

Robin egyre több szót mond ki utánunk, szerintem próbálja a Maximot is, már többször hallottam, hogy manyi, de mikor kérem, hogy ismételje meg, csak néz rám a kék szemeivel. Maxim sokszor szeretgeti, oké, néha ütögeti is. Tegnap reggel Robin lefordult az ülőkéről, és hiába kaptam el a fejét, gondolom, megijedt, meg lehet picit beverte az arcát, nagyon sírt, Maxim egy kis idő után szólt, hogy ő meg szeretné vigasztalni Robint: odaállt mellé, és simogatta az arcát, Robin meg csendben tűnődött, hogy most akkor minden rendben?

Készül a teraszunk, ma rögzíti le Norbi az utolsó tetőrészt. Nem tudunk és nem is fogunk unatkozni még egy jó darabig. Pláne két ilyen aktív gyerekkel.

Maxim biciklizik, Robin magyaráz

Mivel látványosan sokat száguld Maxim a futóbiciklivel, Norbi levette a rendes bicikli pótkerekeit Maxim beleegyezésével, és múlt héten elkezdték gyakorolni a biciklizést. Már a második alkalom után csak az elindulás és a megállás jelentett gondot, maga a biciklizés nem. Most pedig az elindulást kell gyakorolni, már egész jól megáll Maxim. Persze ha nem a bicilire koncentrál, rögtön eldől, de kezdetnek nem rossz. Robin is teper a motorjával, és ő most kezd egyre több szót utánunk mondani, néhányat pedig önállóan használ is:

tyitya=cica

kuty/kutyi=kutya

tyüty=csüccs

tetyi=tessék

etyi=ezt is

pipi/pibi=pipi, amint meglátja a csirkéket

kaka - néha kakálás közben mondja és mutatja is a pelenkáját

kukki=kuki

Ha kér valamit, az még mindig NNAAA! Minden, aminek nem tudja a nevét, nem tudja kimondani, az most kakí.

Egyik fürdés előtt és után sikerült háromszor a földre pisilnie. A másodiknál - persze miután végzett -, már kiabált is, hogy pisí.

Forróság Békéscsabán

Megvárt minket a forró nyár Békéscsabán. Bő 10 napra mentünk haza, szokás szerint éjszaka utaztunk, Robin és a hőség miatt. Robin így sem viselte jól az utat odafele; többször felébredt, sírt , Norbi nem tudott tőle aludni rendesen. Aztán néhányszor elégedetlenkedett délelőtt. Ráadásul éjfélkor belefutottunk egy dugóba, és csak a rádióból hallottuk 40 perc állás után, hogy lezárták a félpályát és átterelnek a másik oldalra. Mire eljutottunk a lehajtóig és kerülővel visszatértünk az autópályára, másfél óra mínusznál jártunk. Visszafele azonban minden jól ment, mindössze kétszer álltunk meg, Maxim ugyan kétszek sírt, hogy elzsibbadt a lába.

Először Mamáékhoz mentünk, napról napra melegedett az idő, csütörtökön 40 fokig. Egy nagy medencében tudtunk hűsölni, az elején Maxim nagyon sok időt töltött benne, aztán szerdán lesérült, a lábán kisujját megvágta valami, így szerda déltől csendesen játszott, szinte egy helyben, néha nyávogott kicsit, hogy fáj a sebe, és még aludt is egyet. Robin csak egyszer-kétszer ment bele naponta, volt kismedencéje is, de ő abba sem ment bele többet. Egyik délelőtt kimentünk négyesben a piacra, az elején szépen fogtuk egymás kezét, az első két néni, aki szembe jött, megállt és megdícsérte a gyerkőcöket, hogy mennyire aranyosak így.  Robin nem aludt túl jól éjszakánként, ez lehet a zajok, meleg, hűvös szellő hajnalban vagy éppen a foga miatt is. Gondolom, hogy emiatt, a meleg miatt, a sok újdonság és nem utolsó sorban a "határkeresés" miatt sokat nyűgösködött. Kevesebbet is ettek Maximmal mint szoktak, Robin nem is maradt a székében néhány percnél tovább, rohangálás közben be-bekapott egy-egy falatot, ez eléggé idegesítő volt, itthon viszont minden a régi, sokat esznek, és Robin a székében. Érdekes módon, ő maga kérte, hogy elalvásnál a kiságyba tegyük be, igaz, hogy ott is sokat forgolódott, de szinte mindig a kiságyban aludt el. Itthon viszont ha bele is akar menni, a végén mindig mellettem alszik el, délután is és este. De ez már így is egy ugrás, mert a délutáni alvásnál kézben aludt el eddig (este év eleje óta mellettem alszik el).

Egyik kedvenc programja a séta, biciklizés az utcán volt, szinte megőrült, ha meglátta a biciklit az ülésével, addig nem nyugodott, amíg valaki el nem vitte nézelődni. Sokat üldözte a macskákat mindkét helyen, és Mamáéknál nagyon szerette nézni az állatokat. Nagyiéknál pedig egész belejött a kismotorozásba. Lalival pedig egy hullámhosszon voltak: Lali beszélt hozzá, simogatta, ő meg egyre közelebb húzódott, és egész sokáig csendben, egy helyben maradt. Biztos megbeszélték közös dolgaikat, mint kékszemű, második gyerekek.

Az első héten egyik este Norbival és Icuékkal színházba mentünk, méghozzá a szarvasi szabadtéri színházba, Hippolit a lakáj c. zenés vígjátékot néztük meg. Eredetileg anyósomék készültek a színházba, de végül mi mentünk el kikapcsolódni egy kicsit. Szuper darab, élő zenével, Eperjes rendezésében, Reviczky főszereplésével, nagyon élveztük. Krisztivel pedig elmentünk ebédelni kettesben a Brill étterembe, névnapja alkalmából, mindkettőnk nagy megelégedésére. Ezenkívül jártam a szokásos köreimet (fodrász, fogorvos, stb). Robint is elvittem a pedikűröshöz, mert szerinte jobb hamarabb korrigálni a rossz körömnövekedést, ami magától nem oldódik meg. Szépen lecsiszolta, levágta Robin körmeit, nekem "csupán" reszelgetnem kell a körmeit, hogy szabályozzuk a növekedésüket, különben benőnek a bőrbe és rétegződve, ahogy eddig. Igen ám, de egyelőre rémálom, mert nem nagyon tűri, hogy én 2 másodperncél tovább reszeljem a körmét, nem igazán találom a módját, hogy fogom én pedikűrözgetni.

Egyik délután elmentünk egy barátunkhoz, általában elmegyünk hozzájuk, ha Békéscsabán vagyunk. Maxim nagyon szótlan volt, bezzeg Robin! Ő egy negyed óra alatt feloldódott, járkált ki-be, még a cicatálból is kiszedte a kaját. Maxim a végén kipróbálta a még nagyobb medencét, ahova persze Robinnak is be kellett mennie. Néhány nap múlva a városban találkoztunk újból, és ott Maxim kicsit sem volt szégyenlős, Laura rollerezett, Maxim a futóbiciklijével körzött, már nagyon gyorsan megy vele, pedig alig ért le a lába. Nagyon tetszett a fiúknak a szökőkutakkal teli új városközpont, tiszta víz lett mindkét gyerek, és este már nem szárad olyan gyorsan a ruha. Nem zavarta őket a dolog, ha nem valamelyik kútnál csápoltak, akkor a kismotoros Robin után szaladgált Nagyi, Popi meg sörözött :)

Már Nagyiéknál történt, hogy Maxim egyszer csak jól mondta ki az anyát: anya, anya - ismételgette naponta sokszor, tetszett neki, hogy végre ő is jól mondja ki, nem csak mi vagy Robin. 

Természetesen most is sok látogatónk volt, mindkét helyen: Norbi keresztanyukája, két unotatestvére, Dédipapa is eljött hozzánk egy fél napra, és Borsi néni is megnézett bennünket.

Család, barátok, hőség, pihenés - minden meg volt, ami a nyaraláshoz kell, kivéve a tengerpartot, amit már Maxim nagyon vár. Mi is, mert Maxim köhécselt, még érkezéskor, aztán vettem neki szirupot, és egy hét alatt elmúlt a reggeli-esti köhögés, a végén viszont Robin kezdett köhécselni, és egész múlt héten köhögött.

Ritka pillanat: négyen a medencében

Imádtak sötétedés utánig kint maradni, élvezték, hogy ruha nélkül lámpával vagy anélkül szaladgálnak

Szegény öreg cica nem mindig bírta Robin üldözését

A sok szökőkút pancsolásra csábította a gyerekeket. Robin gondolkodás nélkül bele mászott volna bármelyikbe

Kézenfogva

A hosszú folyosónk száguldásra bíztatta Robint, szeretett itt motorozni

Most épp nem veszekedtek, ki üljön a kvadon vagy hogy ki vezesse