A padlón és egy s más

Maxim fél éves beszámolója elmaradt, sőt a névnapi bejegyzése is április 14-én, de most írok néhány sort. Mikor visszajöttünk Békéscsabáról, elkezdett hátról hasra fordulni, aztán pár nap múlva, úgy beindult, ide-oda forgott, az ágyon nem lehetett már hagyni. Leraktuk a földre a 4 elemből álló polifómra, de ez rögtön kicsi is lett neki. Norbi próbálta kiegészíteni, de tuti, hogy a másik irányba indult el, és pár perc múlva már a csupasz parkettán koppant a feje.

Igaz, csak egyszer-kétszer, azóta óvatosabb. Így újabb összerakható elemekből álló szőnyeget vettünk, Norbi össze is rakta a hétvégén.

Seperc alatt képes az egyik sarokból a másikba menni, ha valamit kiszúr, szinte odagurul az áldozathoz.

Persze ez sem tart nála órákig, de ha beindul, egész sokáig elszórakoztatja magát.

Próbáltuk már kamerára is venni, de egy idő után kiszúrja a kamerát, és akkor lelassul, egyfolytában azt figyeli, pózol neki. Nem az igazi.
Már egy ideje csinálja, de még mindig olyan aranyos, amikor a tárgyakat harmónika szerűen nyitja-zárja, vagy ahogy elkezd csapkodni a kezével. A harmónikázást a saját lábával is tudja. A játszószőnyegén már így csapkodva be tudja kapcsolni a zenét.
Itt a jó idő, egyre többet sétálunk, már elővettük a sportülést. Elég jól elnézelődik, a park persze kevés neki, ott egy fél óra után már nincs számára semmi látnivaló, de ha a városba megyünk, a sok ember, autó, zajok nagyon lekötik (most még :))
Amiylen kicsi, olyan erős a hangja. És hallatja is rendesen. Néha édesen elgagyarászik, máskor meg úgy kiabál, csak mondja-mondja, sikongatni is tud. Néha nem halljuk egymást Norbival, Maxim teljesen elnyomja a beszélgetésünket. Na persze ordítani is tud, például ha beakad valahol a keze, lába és nem tudja megcsinálni, amit tervezett. Már most edződhetünk a dackorszakra, mert a reklamálás már most is megy :) Egyébként nagyon ügyesen tudja kinyomni a popsiját, tegnap például a kezével együtt kinyújtotta a lábait, de persze többnyire átfordulás az ilyen tornagyakorlat vége.
Az evéssel nem haladunk, nem erőltetem, ha nem nyitja a száját, akkor nem tömöm meg, legfeljebb összekenem egy kicsit az ajkát. Meg kap kistálkát, kanalat, amit előzőleg bedörzsöltem a napi kosztjával. Eddig próbáltuk a répát, répát anyatejjel, krumplit, párolt és sült almát. A szűrő most nagy újdonság, az alma átpasszírozása után oda is adtam neki, fintorgott egy kicsit, de aztán csak nyalogatta. Pár perc után azonban szól, hogy most már elég volt, vegyük ki. Akkor megyünk a fürdőszobába, mert a nem evéssel is úgy össze tudja kenni magát, mi lesz ha majd eszik is?