A sütőtök

Hát egyenlőre nem kell aggódnom, hogy mennyire összekeni magát azzal a gombostűnyi kajával amit lenyel, mert egyáltalán nem akar enni. Elfordítja a fejét és összeszorítja a száját. Pedig már lassan 7 hónapos lesz.
A sütőtök történetét azért elmesélem. Anyukám még Maxim születése után hozott otthonról egy sütnivaló tököt, hogy majd megsütöm a télen. Meg anyósom is hozott egyet. Csak halogattam a sütést, hogy majd, majd, pedig tényleg meg akartam sütni őket és lefagyasztani belőle kis adagokat Maximnak. Egy idő után az egyik tök megromlott, na gondoltam, tényleg meg kéne sütnöm akkor a másikat. De azt is csak halogattam, aztán el is felejtettem és az is megromlott. Húsvétkor néztem otthon, anya a piacon keresett sütőtököt az unokának, de hát már nincs szezonja. Ahogy visszajöttünk, itt viszont nagy örömömre az egyik boltban még találtam, vettem is egy nagy gerezdet és beraktam a hűtőbe, hogy majd a krumpli-próbálkozás után frissen megsütöm Maximnak. Hát nem bírta ki szegény tök, és ez is megromlott. A boltban sem volt már, szóval valaki nagyon nem akarta, hogy Maxim megkóstolja a sütőtököt. Lehet, hogy pont ő maga? Mert hogy nem eszik, és most többek tanácsára szünetet tartunk. Hátha 7 hónaposan érik meg az evésre.

Itt egy kép a répanemevéséről.