Itt a jó idő, a sportcipő mellé szerettem volna egy szandált is Maximnak. Itthon elszaladgál a műanyag klumpájában, de az egyikre most kitalálta, hogy kicsi (mezítláb adták rá, mikor itt voltak Laliék, és ez nem tetszett neki, egyébként tényleg végig éri a papucsot), vettem neki egy másikat, de ez jó nagy, eddig elszaladgált benne, de a bölcsibe ezt nem viheti. A városban van egy jó cipőbolt, gondoltam, ott biztos találunk szandált, szombat délután bemegyünk, hipp-hopp megjárjuk, veszünk másik sapkát is Maximnak. Nagyon rossz ötlet volt szombat délután majd' 30 fokban két gyerekkel a tömegbe menni. A parkolóházakhoz kígyózott a kocsisor, véletlenül találtunk helyet az utcán. Robin viszont addigra megunta a hordozóban, álmos is volt, gondoltam, majd a kendőben elnézelődik és elalszik. Ehelyett, mire az üzletbe értünk, rázendített, Maximot ez is zavarhatta. Az egyik szandál nem tetszett, a másikra kitalálta, hogy nagy, hiába hoztunk kisebbet, mire megvettünk volna egyet, már ő is sírt, Norbinak is elege lett, így szandál nélkül távoztunk. Egy baseball-sapkát vettünk azért a 3. boltban, aztán elmentünk a parkba, ahol régen laktunk. Néhány kismotoros kör után besokallt Maxim, Robin végre elaludt, de persze felébredt Maximra, aki a kocsiig sírt. Nem tudta megmondani, mi baja, a meleg és a nátha épp elég volt neki, el is aludt a kocsiban.
Így viszont még a szandálvásárlás hátra van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése