Robin két hónapos

Robin nagy szemekkel figyelget ahogy felébred az alvásból, ami még mindig nagyon változó. Néha nagyon jól alszik, 2-3 órákat napközben, és néha nem tud mélyen elaludni és csak félórákat szunyókál, aztán persze nyűgös lesz. Az éjszakák is hol jobbak, hol rosszabbak; ha csak felkel, eszik és visszaalszik, az már jónak számít, de ha valami miatt teljesen felébred, akkor nehezen alszik vissza, ilyenkor ugyanúgy mint nappal, ringatni kell, a szopiba ritkán alszik bele. Ez nappal nem is baj, mert nagyon gyorsan eszik - 5-10 perc alatt végez - és sokat büfizik utána. Ezért valamiféle napirendünk van, mert eszik, pelenkacsere, "játék" és alvás következik, majd újból evés. Csak az a rossz, hogy ha fél órát alszik, ebből 20 percet vele vagyok és aztán kezdünk mindent elölről. Mivel az elmúlt egy hét alatt jó fél kilóval gyarapodott, a gyors evése annyira nem aggaszt, meg hát muszáj felvennie a "tej ritmusát". Egy hét múlva úgyis megyünk oltásra, akkor lesz hivatalos mérés is, nem csak az itthoni (5,6 kg volt hétfőn).
Sajnos estére mindig nyűgös lesz, ez annyiban javult, hogy késő délutántól kendőbe teszem, itt jobban alszik (valamiért mindig felébredt előtte és persze estére már olyan fáradt volt, hogy azért sírt), így Maximmal is sokszor tudok játszani. Viszont nagyon nehezen alszik el este, próbáltuk már, hogy nem húzzuk nagyon az ébrenléti idejét, vagy éppenséggel két órát fent hagytuk (evés, játék,  masszázs, fürdés), de hiába, nem segít egyik sem. Ezért is gondoljuk, hogy ő is érzékeny baba, mert Maximnál is volt egy ilyen időszak, csak neki picit később.
Állandóan mosolyog, nevet ránk, néha még orrszívás közben is. A játszószőnyegén is elfoglalja magát, sokszor a hordozóba teszem, kötök rá valami kis játékot, és azt figyeli néhány percig.

 

Ha békésen alszik este a kendőben, akkor én vagyis mi altatjuk Maximot. Az egyik este Robin extra nyűgös volt, mondom Maximnak, hogy elaltatom Robint, addig apával meséljen:
- Nem, én Lobinnal akalok aludni.
Maxim továbbra is mindig meg akarja nézni, ilyenkor megsimogatja, vagy épp puszit ad neki.
Sokat beszél hozzá, néha kérdezem tőle, hogy mit mondott, erre ő:
- Nem, én Lobinnak mondtam. És nem ismétli meg nekem. Egyik nap elő kelett vennem a mellszívót, aztán Maximnak is le kellett szívni a cicijét, csináltunk hát neki is egy készüléket. Két napig pedig a sálját kötöttük a derekára, abban vitte volna Robint.
Mikor Lilláékhoz mentünk, Robin negyed órán keresztül üvöltött a kocsiban (alvás helyett), alig tudtam megnyugtatni utána, és egy darabig nem akartam lerakni, majd kényelmesen elüldögéltünk a kertben, így jó két órát az ölemben volt. Maxim ezalatt Lillával játszott, néha hozott nekem virágot, füvet, de nem foglalkozott velem. Majd este itthon kérte, hogy vegyem az ölembe, velem fürdött, pedig egész délután nem látta az apját. Másnap is kérte hogy vegyem fel:
- De Maxim, hogy vegyelek fel, itt fogom Robint.
- A másik kezeddel - jött a válasz.

Visszatérve Robinra, már láttam, hogy a kezét nézegette, sőt pelenkázásnál a lábát figyelte. Ha nem fáradt, akkor hason szépen megemeli a fejét és tudja is már tartani jó néhány másodpercig.

Maxim sikongatására és a tüsszentésre mindig összerezzen. Kevésbé türelmetlen már, viszont ha fáradt és nem értjük mit akar, akkor nagyon fel tudja húzni magát, és ahogy említettem már, ilyenkor nehezen nyugszik meg.