Ez a nap egy nagy rohanás volt számomra. Úgy kezdődött, hogy Robinnak végre kitapintottam mindkét alsó fogát, amivel 5 napon át szenvedett. Nem véletlen, szegénykémnek egyszerre jött mindkettő. Minden nap hőemelkedése volt, a lázzal pedig a fájdalma is fokozódott, így emiatt minden nap kapott fájdalomcsillapítót, mert vagy üvöltött, vagy egyszerűen annyira nyűgös volt, hogy nem tudott aludni. Képzelhetitek, hogy az éjszakák is milyenek voltak. A fájdalomcsillapító pedig csupán 2-3 órán át hatott. No de a lényeg, hogy emiatt volt a láz, sok sírás, megnyugodhattam. Napközben már jól aludt, így tudtunk kicsit készülődni. Még be kellett szereznem friss halat, kacsahúst, gyógyszert, majd miután befejeztem az ebédet, kimentünk ismét, mert nagyon szép, őszies időt hozott ez a nap.
Miután becsomagoltam a gyerekek ajándékát, elkészítettem a vacsorát is, semmi nagy dolog, évek óta ezt esszük, mert rém egyszerű, finom, és nálunk a szenteste menüje a hal: tőkehalfilé tárkonyos-erdei gombás szósszal, hozzá fokhagymás spagetti. Maxim nem eszi a halat, de még a tésztából sem evett, és ebédre sem evett szinte semmit, így kicsit féltem, hogy beteg lesz, de másnap bepótolta.
A vacsora után kibontottuk a gyerekekkel az ajándékaikat. Ahogy látszik a képen, a dobozok nagy örömöt okoztak, ha már délután oda tettük volna őket, estig ezzel játszottak volna. Nem hagytuk őket sokáig "dobozolni", mert még a nagyszülőkkel is skype-oltunk este.
Maximnak néhány könyvet vettünk, és egy társasjátékszettet (Haba - ez egy nagyon jó minőségű német márka), ami egy kezdőszett, többféle társasjátékkal, memóriával és kártyákkal. Kíváncsian várjuk, mit szól majd hozzá. Robin pedig Noé bárkáját kapta, ami dudál, zenél, hangot adnak ki az állatok, és persze lehet gurítani. Maxim is jókat játszik vele.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése