Hosszú hétvége Krisztivel

Régóta tervezzük, hogy Kriszti meglátogat minket egy hétvégén, elvégre talán neki a legegyszerűbb felülnie a repülőre. Idén ez hamar összejött, január végén eljött hozzánk néhány napra. Még az sem tántorította el, hogy előtte hétvégén Robin, majd közvetlen utána én is lebetegedtem. Robin egy napig volt lázas, ő hétfőn már ment is bölcsibe, én viszont ágynak dőltem szerdán, mikor érkezett Kiki, és végig betegeskedtem a hetet. A "legjobb" az egészben, hogy Maxim is belázasodott pénteken, de ő is egy nap alatt túl volt rajta.  Kriszti szerencsére nem kapta el tőlünk.

Elkezdtük Maxim farsangi jelmezéhez a kiegészítő dínófarkat megcsinálni; végül csak kiszabtuk a darabokat, a varrás még várat magára. Mivel nem voltam jó formában, és Norbi délutános volt, sokat jelentett, hogy este nem egyedül vagyok a gyerekekkel, bár ők talán pont ezért néhány dologban ragaszkodtak hozzám. Maxim második nap kijelentette, hogy mióta Kriszti nálunk van, büdös a ház, aztán arra jutottunk, hogy ez a "szag", ami zavarja, Kriszti parfümje. Én amíg szoptattam, soha nem használtam parfümöt, hébe-hóba teszek reggel, de nagyon ritkán, és ezért nincsenek hozzá szokva, legfeljebb, ha apa megborotválkozik, érződik az aftershave-je. Maxim azt is nehezményezte, hogy Kiki nem hozott játékot, "csupán" szörpöt, mézet és apának sört. Hiába mondtam neki, hogy milyen játékot szeretne ugyan, annyi van neki, hogy nem is tudjuk a szobájukban tárolni őket. Az sem hatotta meg, amit Kriszti mondott neki, hogy ő ettől még nagyon szereti, és most itt van, és játsszanak, Maxim meg volt sértődve. Túltette magát ugyan a dolgon másnapra, ekkor jött a sértő megjegyzése. Néha olyan jó lenne az ő fejükkel gondolkodni, és könnyebben megérteni őket!

Egyik reggel - nem sokkal a szag-incidens után - fújtam magamra egy kis parfümöt:

- Anya, büdös vagy, menj innen, apával akarok öltözni - mondta nekem Maxim.
Érdekes, hogy a samponokat, tusfürdőket szereti szagolgatni, bár azoknak kevésbé erős az illatuk.