Robin bölcsis értékelője

Karinnal, az egyik gondozó nénivel beszélgettünk. Azzal kezdte, hogy végső soron nincs sok mondanivalója, akár csak anno Maximmal, Robinnal is minden rendben. Mindent megért, amit mondanak neki, most már kezd mondatokban beszélni luxemburgiul. Nem mindig értenek mindent, valószínű, hogy magyar szavakat is belesző mondandójába, mert szeret beszélni. Szót fogad, betartja a szabályokat, ha rászólnak, nem csinálja tovább amit nem kéne. Ő nem kezdeményez soha semmi rosszaságot, viszont egy-két hangadó bele viszi a csínybe, főleg a kis barátnője, Nesta. Ha Nesta feláll az asztaltól evés közben, akkor Robin is, pedig magától soha nem tesz ilyet. Egyszer még az alvás is kimaradt, az egész csoport fellázadt, Nesta és egy másik kisfiú tamtamoztak, és végül Robin is beállt közéjük, ahelyett, hogy az ágyban maradt volna. Meglátjuk, egy csoportba kerülnek-e Nestával az ovódában.

A bölcsiben szinte mindent megeszik, a rákot nem, de a zöldségeket, salátákat is, főleg ha Nesta is megeszi ezeket. Nem értem, hogy itthon miért nem eszik soha salátát, nyers zöldséget vagy párolt zöldséget.

Nagyon jó a mozgáskoordinációja, és minden feladatban lelkesen részt vesz, különösen imád festeni, pacsmagolni. Néha sütnek, vagy készítettek eperlekvárt, ő nem akar kimaradni semmi érdekesből. 

Végső soron egy a lényeg, megérett az ovira.

Készítettünk ajándékot a gondozó néniknek és az igazgatónőnek is: a kertünkből származó karókat lefestettük, összesen hetet, Robin 3-at csinált meg egyedül, aztán megunta, rátettük a fényképét, és tettünk mellé egy-egy kis üveges Törley pezsgőt. 

Az utolsó napjára, július 24-ére, sütöttem egy búcsútortát; azt kérdezgette, kinek lesz szülinapja, illetve, hogy neki lesz most szülinapja. 

Az i-re nem kell a két pont, ezt levettem, csak már nem lett újabb fénykép a javított változatról, ami egyébként egy málnás-fehércsokis brownie, a felirat "Äddi" azt jelenti: Viszlát. Szerencsére maradt belőle egy pici, így mi is megkóstoltuk másnap.

Az első napokban nagyon örült, hogy nem megy többet bölcsibe, mert ő így már ovis lett. Az "én má oviba jálok" mondatát a nyaralás első néhány napjában mindenkinek elmondta, akivel szóba elegyedtünk vagy aki közel volt hozzánk.